1844. november 13-án V. Ferdinánd magyar király szentesítette a magyar államnyelv törvényét. Ennek hatására a magyar nyelv hivatalosan az állam nyelvévé vált. 2011-ben a Magyar Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává választotta. Az 1844-ben elfogadott államnyelvről szóló törvény több dologra is kitért. Egyrészről szabályozta, hogy az Országgyűlés attól a pillanattól minden törvényt magyar nyelven alkot meg. Továbbá kimondta, hogy az országgyűlés nyelve magyar, és a hivatalok csak magyar nyelven végezhetik az ügyintézést. Szintén nagy előny volt, hogy innentől az iskolákban magyar nyelven történt az oktatás. Ez a törvény volt a reformkor egyik legnagyobb győzelme. Valamint ez volt az a pont, ahol a nemzeti kultúra ébredésével elkezdődött anyanyelvünk megújítása is. Mi volt az államnyelv korábban? A reformkor előtt az államnyelv a latin volt. Emellett tehetősebb őseink beszélték a francia és a német nyelvet is. A magyar nyelv nem volt egységes, gyakoriak voltak az egyéb idegen nyelvekből átvett – például nemzetiségi – szavak. Azt azonban a reformkor nagy alakjai is tudták, hogy a közös nyelv jelentősen támogatja a nacionalizmust. Többek között ez volt annak az oka, hogy gróf Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy intézet létesítésére. Ez volt a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos … Bővebben: Büszkeség és összetartozás – az államnyelv szerepe egy nemzet életében