A közparkok Európában az Újkorban jelentek meg. A városok egyre zsúfoltabbak lettek, sűrűbben álltak a házak, így megnőtt az igény a növények jelenlétére, a hűsítő lombokra, az árnyas parkokra. Az emberek elkezdték becsülni a növényzet adta előnyöket, de a zöldfelületek gondozásához szükség volt a növényekhez értő személyekre, azaz a kertész szakemberekre. Közparkok Budapesten Az első parkok kialakítása Pest-Budán a 18. században kezdődött, méghozzá magán- vagy uralkodói kezdeményezésre. A budai Városmajort II. József terveztette 1785-ben Tallherr Józseffel, aki egy francia stílusú, geometrikus parkot irányzott elő. Pesten a külvárosban jött létre az Orczy-kert, amelyet báró Orczy László terveztetett Bernhard Petri német kerttervezővel 1794-ben. Ez a kert az akkor még különleges újításnak számító tájképi, azaz angol stílusban került tervezésre. Mivel a park a városközponttól távol esett, hiába nyitották meg a nagyközönség számára, nem lett olyan népszerű, mint várták. A 19. század elejére a magyar kertkultúra már európai színvonalat ér el, de Pest belvárosában nem épült közpark. Ennek oka bíró József nádor hozzáállása volt, aki úgy gondolta, hogy „Fák nem valók a városba”. Később a belvároson kívül, de onnan elérhető távolságban alakították ki a tájképi, azaz angol stílusú Városligetet. Fenntartás és célok Napjainkban főváros kertészeti tevékenységét a Főkert látja el, a szervezet 2017-ben ünnepelte … Bővebben: Élet a közparkokban, árnyas fák alatt – a kertész szakma