A nyári időszámítás a Föld népességének közelítőleg negyedét érinti. Szükségességéről több mint 100 éve folyik vita. Vélt és valós előnyeiről és hátrányairól mindenkinek határozott véleménye van.  Azonban az óraátállítás létjogosultságát firtató viták végére mostanáig nem került pont.  Március 26-án újra kezdődik a nyári időszámítás, egy órával kevesebbet alhatunk. A nyári időszámítás első ötlete A nyári időszámítás ötletét, sokan Benjamin Franklin, amerikai polihisztor nevéhez kötik, – tévesen- aki 1784-ben „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” című írásában a korai kelésre ösztönözte az embereket. Az óraátállításra vonatkozó első javaslat több, mint száz évvel később George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javaslatára merült fel. Abban gondolkodott, hogy októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt.  Csekély érdeklődés mutatkozott az indítványa iránt, nem vezették be.   Az első komolyabb próbálkozás William Willett brit építész nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Három évvel később ötletéből törvényjavaslat is készült, amelyet 1909-ben tárgyaltak az angliai alsóházban. A javaslata nem aratott osztatlan sikert, leginkább a mezőgazdaságban dolgozók ellenezték így a törvényt nem iktatták be. A nyári időszámítás bevezetését népszerűsítő Willett meghalt, ötlete megvalósítása előtt. A nyári időszámítást a világháborúk idején alkalmazták … Bővebben: Évszázados vita a nyári időszámítás szükségességéről