Vannak olyan hagyományok, amelyek nem a keresztény vallás ünnepi rítusaiból erednek. Ezek a népszokások a vallási rítusokkal párhuzamosan fejlődtek. A hagyományok nemcsak országonként, hanem akár tájegységenként is eltérhetnek egymástól. Húsvét előtti népszokások: barkaszentelés, a kisze és a villő A húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak is nevezzük, ez Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe. A tömeg a Biblia szerint Jézust pálmaleveleket lengetve fogadta. A pálma a korabeli babonák szerint a különféle varázslatoktól védett. Nálunk azonban nem nőtt pálma, így ezt a növényt a barka helyettesítette. Noha a szokás egyházi eredetű, a növényt korábban a népi hagyományokban is felhasználták, főképp gyógyításra, rontás ellen, illetve mennydörgés és villámlás elhárítására. Több tájegységünkön is elterjedt az a babona, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak tőle a legyek és a bolhák. A házban tehát nem volt helye a növénynek, de úgy tartották, hogy a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket. Szintén virágvasárnapi hagyomány volt a kisze készítése. Egy szalmabábut női ruhába, általában menyecskeruhába öltöztettek, ez volt a kisze. A kisze személyesítette meg a telet, a böjtöt, a betegségeket, szóval csupa negatív dolgot, ebből is sejthetjük, hogy nem várt rá pozitív vég. A kiszét a lányok énekszóval kísérve végigvittek a falun, majd vízbe hajították … Bővebben: Húsvéti magyar népszokások ünnepnapi kalauza