A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg. A legnagyobb kihívás az egyetemi környezetben az egyensúly megtalálása az akadémiai kutatás, az ipari együttműködések és az oktatás minőségének fenntartása között” – fogalmazta meg a Charaf Hassan jelenlegi rektort a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékáni székében váltó új dékán, Imre Sándor. Hogyan kezdődött a pályafutása, mi motiválta a mérnöki pályán, és hogyan éli meg dékáni kinevezését egy olyan karizmatikus vezető után,  mint amilyen Charaf Hassan, a BME jelenlegi rektora volt? Az én utam elég egyenes volt: már gyerekkoromban közel kerültem a műszaki világhoz, hiszen szüleim mindketten villamosmérnökök voltak.  Emlékszem, hogy a nyolcvanas évek végén édesapám egy otthon építhető számítógépet forrasztott össze, és ez nagy hatással volt rám. Később a BME-n folytattam tanulmányaimat, ahol doktoranduszként is itt maradtam. Innen vezetett az utam az ipari és akadémiai kutatások világába, majd a dékáni pozícióba. Már az egyetemi éveim alatt is érdekelt a technológiai fejlődés, és igyekeztem minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Akkoriban a személyi számítógépek elterjedése hatalmas áttörés volt, és ez inspirált arra, hogy minél jobban belemerüljek a programozás és a hardverfejlesztés világába. A doktori tanulmányaim során pedig már tudatosan azzal foglalkoztam, hogyan lehet a mérnöki tudást ötvözni az új … Bővebben: A villamosmérnöki tudás továbbra is kulcsfontosságú a jövő technológiáinak fejlesztésében – interjú Imre Sándorral, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánjával