A kánikula káros hatásai a szervezetünkre ismertek. Nincs olyan ember, aki még ne égett volna le napozás közben. Korábban írtunk már egy cikket a napfény káros hatásairól, amelyet itt olvashatsz el. Azonban vannak komolyabb veszélyek is, amelyek a nagy meleg során szedik áldozataikat, ilyen például a napszúrás, a hőguta és a hőkimerülés. Mi a különbség a nyár ezen betegségei között, és hogyan tudjuk megkülönböztetni őket egymástól? A mostani cikkünk erre a kérdésre adja meg a válaszokat. Természetes védelem a kánikula ellen Az izzadás lehet kínos, lehet kényelmetlen, ronthat a komfortérzetünkön, de vitán felül egy hasznos biológiai folyamat. Butaságnak hangzik így elsőre, de máris megmagyarázom, hogy mi van ennek a hátterében! Először is, meg kell néznünk, hogy hogyan működik a szervezetünk. Az emberi szervezet egy pontosan és precízen összerakott biológiai egység. A szervezetünk leghasznosabb tevékenysége ugyanis az, hogy kompenzál. Bármilyen külső inger is éri a testünket, azt az ingert a rendszer detektálja, majd az agyunk utasítja a testünket, hogy módosítson a működésén. Ez a módszer pedig a túlélésünk kulcsa, hiszen már Darwin is megmondta: nem a legerősebb marad életben, hanem az, aki a leggyorsabban tud reagálni a környezeti változásokra. Az emberi szervezet 30-36 fok közötti hőmérsékleten már kezdi érezni a meleget, … Bővebben: A kánikula ártalmai: napszúrás, hőguta és hőkimerülés