Gyorsan változó világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Már nem elegendő megtanulnunk egy szakmát, hanem képesnek kell lennünk arra, hogy tudásunkat folyamatosan fejlesszük, pallérozzuk. 2000-ben az Európai Tanács elfogadta a Lisszaboni stratégiát, amelyben meghatározták az egész életen át tartó (lifelong learning) tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. Az Európai Tanács célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség. Az alapkompetenciákat kulcskompetenciáknak is nevezzük, cikksorozatunkban ezeket fogjuk bemutatni. Összesen 8 kulcskompetenciát különítünk el egymástól: A matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciák A matematikai kompetencia célja a mindennapi életünk során felmerülő számítási, vagy magasabb szinten a logikai és térbeli feladatok megoldása. A matematikai gondolkodás alapja a négy alapművelet – összeadás, kivonás, szorzás, osztás-, és a százalékok és a törtek használatának képessége fejben vagy írásban végzett számítások esetén. Életünk során emellett folyamatosan használjuk a számokat, váltjuk a mértékegységeket. Elengedhetetlen a számtani alapműveletek folyamatos használata, vagy a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak ismerete. A matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) célja a valóság magyarázata és leírása. A természettudományi kompetencia segít megérteni a természeti világ működését. A műszaki készségek pedig ugyanezen világban az ember által létrehozott változások magyarázatát adják … Bővebben: Kulcskompetenciák és érettségi – a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciák