Az aratás a gabonák betakarításának folyamata. Elődeink a nyári napforduló után kezdtek el készülni a gabonák aratására, betakarítására. A jó termés az életet jelentette a következő évre, így az aratás ünnep is volt egyben, amelyhez sok népi hagyományunk és hiedelmünk is kötődik. A búza érésének három szakaszát ismerjük. Szent György napján, azaz április 24-én szökkent szárba a vetés, és ezen a napon hajtották ki korábban a haszonállatokat is a legelőkre. Június 15-én, azaz Vid napján fejezi be a gabona a növekedést, és végül  június 29-én, Péter-Pál napján már csak érik a gabona, nem nő. Népszokások aratás során Az aratás napjának kiválasztása mindig gondos folyamat volt, például sosem időzítették újhold napjára, vagy pénteki napra. A kedd és a péntek a babonák szerint szerencsétlen napnak számított, ha ugyanis ezeken a napokon kezdték az aratást, akkor úgy tartották, hogy üresek lesznek a kalászok. A péntek helyett például már csütörtökön levágtak egy kéve gabonát, hiszen csak elkezdeni nem lehetett a munkát ezeken a napokon, de folytatni már lehetett. A népi legendárium szerint Illés napja sem számított szerencsésnek az aratás kezdetére, mert utóbbi naphoz az a hiedelem kapcsolódótt, hogy az aratókba csaphat a villám. Nem kezdték meg az aratást akkor sem, ha halott volt a … Bővebben: Munkák az aratás után régen és most