A tanárok társadalmi megítélése az elmúlt évtizedekben csökkent, ami részben a progresszív pedagógiai irányzatok hatásának tulajdonítható. A hiányzó példaképek megnehezíthetik a fiatalok számára a célok kitűzését és hivatásuk megtalálását. Tanári tekintély: korlátozó elem vagy közösségformáló erő? A tanárok társadalmi megítélése az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. Ennek okai nemcsak pénzügyi vagy infrastrukturális kérdésekre vezethetők vissza, hanem a progresszív pedagógiai irányzatok is jelentős szerepet játszanak ebben.  Ezek az irányzatok a tanár tekintélyét elnyomónak és korlátozónak tartják, és inkább szakmai szolgáltatóként, megfigyelőként definiálják a szerepét, míg a hagyományos mester-tanítvány modellben a tanár tekintélye része az oktatási-nevelési folyamatnak és egyben közösségformáló ereje is van. A tanári archetípus mindig is ötvözte a mester és a közösségszervező szerepeket. Apáczai Csere János a Magyar Enciklopédiájában tíz pontban foglalta össze, hogy mi jellemzi a tanítót, kiemelve a példamutatás fontosságát. Ezért felmerül a kérdés, hogy a példaként szolgáló tanító-kép meghaladottá vált-e a 21. században, vagy éppen ellenkezőleg, a ma iskoláját az teszi versenyképessé, ha visszafordulunk az eredeti példakép szerepekhez? A motiváció hatással van a továbbtanulásra is  A tanárok nemcsak az oktatási anyaggal, hanem személyiségükkel és lelkesedésükkel is hatást gyakorolnak a diákok pályaválasztására. Azáltal, hogy megosztják tudásukat és felkeltik a kíváncsiságot, segítenek a tudományterületek … Bővebben: A tanárok szerepe a 21. század oktatásában