A magyar szakképzési rendszer 2020-ban bevezetett átfogó reformja markáns változásokat hozott, különösen a technikumi képzés szerepét illetően. A fő cél a szakképzés vonzerejének növelése, a munkaerőpiaci igényekhez való igazítása és a felsőoktatással való átjárhatóság megteremtése volt. A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg. A magyar szakképzési rendszer 2020-ban bevezetett átfogó reformja markáns változásokat hozott, különösen a technikumi képzés szerepét illetően. A fő cél a szakképzés vonzerejének növelése, a munkaerőpiaci igényekhez való igazítása és a felsőoktatással való átjár hatóság megteremtése volt. A magyarországi szakképzés 2020-ban jelentősen átalakul, a technikumok új szerepet kaptak. A technikum 5 éves (egyes esetekben hatéves) képzési ideje során mind a gimnáziumnak megfelelő közismereti, mind a szakmai tudás együttesen kerül a tanuló birtokába. A korábbi tapasztalatok birtokában a korai szakmaválasztás helyett a tanuló előbb ágazatot választ, majd csak 11.-től szükséges az ágazaton belül a konkrét szakmát is kiválasztania. Első két év: ágazati alapoktatás, amely megalapozza a szakmai tudást. Harmadik, negyedik és ötödik év: szakirányú oktatás, amely magában foglalja a duális képzést is, így a diákok azonnali munkatapasztalatot szerezhetnek. Előre hozott érettségi vizsga. Ötödik év: technikusi vizsga, amely emelt szintű érettséginek felel meg. Ez a modell biztosítja, hogy a technikumból kilépő fiatalok egyszerre szerezzenek érettségit és egy piacképes … Bővebben: Út a jövőbe: a technikum és a felsőoktatás kettős előnye