SZAKMÁT SZERZEK!
Kezdőlap / Fősodor
Fősodor

Felnőttképzés 2027: elmaradhat a kamarai hatósági rendszer

Szerző: Oláh Erika · 2026. november 16.

Felnőttképzés 2027: elmaradhat a kamarai hatósági rendszer

A felnőttképzési rendszerben jelentős változást hozhat a T/1018. számú törvényjavaslat. A tervek szerint 2027. január 1-jétől mégsem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) venné át a felnőttképzési hatósági feladatokat, és a tervezett kamarai minősítési rendszer bevezetése is elmaradhat. A módosítás a felnőttképző intézmények engedélyezését, ellenőrzését és minőségbiztosítását érintő korábbi elképzeléseket is felülírhatja.

Mi volt az eredeti terv a 2027-es kamarai feladatátvétellel?

A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködés részeként 2026-ban olyan jogszabályi változásokat fogadtak el, amelyek a felnőttképzés hatósági feladatainak átszervezését irányozták elő. A 2026. évi III. törvény alapján 2027. január 1-jétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vette volna át a felnőttképzési tevékenység engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

A változás nem csupán a hatósági ügyintézés helyét érintette volna. A kamara feladata lett volna a felnőttképző intézmények új minősítési rendszerének kidolgozása és működtetése is. A minősítés a későbbiekben a közpénzből vagy európai uniós forrásból megvalósuló képzések támogatásának igénylésekor is előnyt jelenthetett volna.

A 2026. november 10-én benyújtott T/1018. számú, Magyarország 2027. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat azonban módosítaná ezt az irányt.

Miért nem kerülnek a felnőttképzési hatósági feladatok a kamarához?

A törvényjavaslat indokolása részletesen kitér arra, miért nem tartja indokoltnak a korábban elhatározott feladatátadást. Az egyik legfontosabb érv, hogy a felnőttképzési engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés, szakértői felügyelet és szankcionálás állami közhatalmi funkciónak minősül. Ezek olyan jogosítványok, amelyek pártatlan és megfelelő garanciákkal működő állami intézményi hátteret igényelnek.

Az indokolás szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a felnőttképzésben továbbra is betölthet támogató, koordináló, minőségfejlesztő vagy konzultatív szerepet, azonban a hatósági döntéshozatalra – például engedélyezésre, bírságolásra, tevékenységtől való eltiltásra vagy szakértők nyilvántartásból történő törlésére – nem tekinthető megfelelő intézménynek.

A jogalkotó külön kiemeli az összeférhetetlenség kockázatát is. A kamara ugyanis olyan ágazatban kapna hatósági jogosítványokat, amelyben maga is piaci szereplőként vesz részt. Ez azt eredményezhetné, hogy egy adott ágazatban a piaci szereplőként is működő szervezet egyúttal az ágazat szereplőinek engedélyezéséről, ellenőrzéséről és szankcionálásáról is döntene. A törvényjavaslat indokolása szerint ez nem biztosítaná megfelelően a hatósági működéshez szükséges intézményi és garanciális feltételeket.

A törvényjavaslat tehát nem a kamara szakmai közreműködésének lehetőségét zárja ki, hanem a piaci és érdekképviseleti szerep, valamint az állami hatósági jogkörök szétválasztását tartja szükségesnek.

MEGJELENT A PÁLYAKÉPEK

UNI IN&OUT INNOVÁCIÓ 2026 KIADVÁNY

Megrendelés
Pályaképek címlap

Mit változtatna a T/1018. számú törvényjavaslat?

A javaslat 87. §-a a felnőttképzést érintő korábbi rendelkezések hatálybalépését módosítaná. Ennek eredményeként 2027. január 1-jétől nem kerülne sor a tervezett kamarai hatósági feladatátvételre és a kamarai minősítési rendszer bevezetésére.

A változás három fontos területet érint.

A felnőttképzési hatósági feladatok állami keretek között maradnának

A korábbi elképzelések szerint az MKIK-hoz került volna a felnőttképzési tevékenység engedélyezése, a felnőttképző intézmények ellenőrzése, valamint a felnőttképzési szakértők tevékenységének felügyelete.

A törvényjavaslat alapján ez a feladatátadás elmaradhat. A hatósági feladatok várhatóan a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH) kerülnének.

Ez azt jelenti, hogy a felnőttképzőknek a tervezett kamarai hatósági rendszerre történő átállással egyelőre nem kell számolniuk.

Elmaradhat az új kamarai minősítési rendszer

A 2026. évi III. törvény egyik fontos újítása lett volna, hogy az MKIK önálló minősítési rendszert dolgoz ki és működtet a felnőttképző intézmények magas színvonalú működésének támogatására.

A rendszerben megszerzett minősítés a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszírozott képzések támogatásának igénylésekor előnyt jelenthetett volna.

A T/1018. törvényjavaslat alapján azonban ez a kamarai minősítési modell sem indulna el 2027. január 1-jén. Így a felnőttképző intézményeknek nem kell egy új, kötelező kamarai minősítési rendszer bevezetésére készülniük.

A jelenlegi szabályozási keretek folytatódhatnak

A módosítás nem jelenti a felnőttképzési szabályozás egészének változatlanságát, de a hatósági és minősítési rendszer tervezett átalakítása elmaradhat.

A felnőttképző intézmények számára ez azért lényeges, mert az engedélyezés, a nyilvántartás, az ellenőrzés és a szakértői felügyelet területén nem a korábban tervezett kamarai struktúra valósulna meg.

Újabb adminisztráció csökkentés is várható

A hatósági feladatok átszervezésének módosítása mellett egy másik, a felnőttképzők mindennapi működését is érintő fejleményre hívta fel a figyelmet az EDUCERT.

A tájékoztatás szerint a közeljövőben társadalmi egyeztetésre bocsátanak egy olyan intézkedéscsomagot, amely a felnőttképző intézmények adminisztratív és szabályozási terheit csökkentené.

A csomag konkrét tartalma egyelőre nem ismert. A társadalmi egyeztetés eredménye és az esetleges jogszabály-módosítások azonban további változásokat hozhatnak a felnőttképzési dokumentáció, az adatszolgáltatás és a képzésszervezés területén.

A felnőttképzők számára ezért nemcsak a hatósági feladatok jövőbeni elhelyezése, hanem az adminisztráció egyszerűsítésére irányuló intézkedések is kiemelt jelentőségűek lehetnek.

Mire érdemes figyelniük a felnőttképző intézményeknek?

A törvényjavaslat elfogadásáig a tervezett változásokat nem lehet véglegesnek tekinteni. A következő időszakban három terület fejleményeit érdemes nyomon követni:

  • A törvényjavaslat elfogadása: véglegessé válik-e, hogy a kamarai hatósági feladatátvétel és minősítési rendszer nem indul el?
  • Az NSZFH feladatköre: milyen szervezeti és eljárási keretek között folytatódik a felnőttképzési hatósági munka?
  • Az adminisztráció csökkentő csomag: milyen konkrét könnyítések várhatók a felnőttképzők dokumentációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeiben?

A következő időszak tehát meghatározó lehet a felnőttképzési rendszer működése szempontjából. A kamarai hatósági modell tervezett bevezetésének elmaradása mellett az adminisztratív terhek csökkentése is új irányt adhat a szabályozásnak.

 


Oláh Erika

A cikk szerzője

Oláh Erika

Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainkat kapod meg, hogy naprakész lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.