Felnőttképzés 2027: elmaradhat a kamarai hatósági rendszer
Szerző: Oláh Erika · 2026. november 16.

A felnőttképzési rendszerben jelentős változást hozhat a T/1018. számú törvényjavaslat. A tervek szerint 2027. január 1-jétől mégsem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) venné át a felnőttképzési hatósági feladatokat, és a tervezett kamarai minősítési rendszer bevezetése is elmaradhat. A módosítás a felnőttképző intézmények engedélyezését, ellenőrzését és minőségbiztosítását érintő korábbi elképzeléseket is felülírhatja.
Mi volt az eredeti terv a 2027-es kamarai feladatátvétellel?
A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködés részeként 2026-ban olyan jogszabályi változásokat fogadtak el, amelyek a felnőttképzés hatósági feladatainak átszervezését irányozták elő. A 2026. évi III. törvény alapján 2027. január 1-jétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vette volna át a felnőttképzési tevékenység engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
A változás nem csupán a hatósági ügyintézés helyét érintette volna. A kamara feladata lett volna a felnőttképző intézmények új minősítési rendszerének kidolgozása és működtetése is. A minősítés a későbbiekben a közpénzből vagy európai uniós forrásból megvalósuló képzések támogatásának igénylésekor is előnyt jelenthetett volna.
A 2026. november 10-én benyújtott T/1018. számú, Magyarország 2027. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat azonban módosítaná ezt az irányt.
Miért nem kerülnek a felnőttképzési hatósági feladatok a kamarához?
A törvényjavaslat indokolása részletesen kitér arra, miért nem tartja indokoltnak a korábban elhatározott feladatátadást. Az egyik legfontosabb érv, hogy a felnőttképzési engedélyezés, nyilvántartás, ellenőrzés, szakértői felügyelet és szankcionálás állami közhatalmi funkciónak minősül. Ezek olyan jogosítványok, amelyek pártatlan és megfelelő garanciákkal működő állami intézményi hátteret igényelnek.
Az indokolás szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a felnőttképzésben továbbra is betölthet támogató, koordináló, minőségfejlesztő vagy konzultatív szerepet, azonban a hatósági döntéshozatalra – például engedélyezésre, bírságolásra, tevékenységtől való eltiltásra vagy szakértők nyilvántartásból történő törlésére – nem tekinthető megfelelő intézménynek.
A jogalkotó külön kiemeli az összeférhetetlenség kockázatát is. A kamara ugyanis olyan ágazatban kapna hatósági jogosítványokat, amelyben maga is piaci szereplőként vesz részt. Ez azt eredményezhetné, hogy egy adott ágazatban a piaci szereplőként is működő szervezet egyúttal az ágazat szereplőinek engedélyezéséről, ellenőrzéséről és szankcionálásáról is döntene. A törvényjavaslat indokolása szerint ez nem biztosítaná megfelelően a hatósági működéshez szükséges intézményi és garanciális feltételeket.
A törvényjavaslat tehát nem a kamara szakmai közreműködésének lehetőségét zárja ki, hanem a piaci és érdekképviseleti szerep, valamint az állami hatósági jogkörök szétválasztását tartja szükségesnek.
MEGJELENT A PÁLYAKÉPEK
UNI IN&OUT INNOVÁCIÓ 2026 KIADVÁNY
Megrendelés
Mit változtatna a T/1018. számú törvényjavaslat?
A javaslat 87. §-a a felnőttképzést érintő korábbi rendelkezések hatálybalépését módosítaná. Ennek eredményeként 2027. január 1-jétől nem kerülne sor a tervezett kamarai hatósági feladatátvételre és a kamarai minősítési rendszer bevezetésére.
A változás három fontos területet érint.
A felnőttképzési hatósági feladatok állami keretek között maradnának
A korábbi elképzelések szerint az MKIK-hoz került volna a felnőttképzési tevékenység engedélyezése, a felnőttképző intézmények ellenőrzése, valamint a felnőttképzési szakértők tevékenységének felügyelete.
A törvényjavaslat alapján ez a feladatátadás elmaradhat. A hatósági feladatok várhatóan a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH) kerülnének.
Ez azt jelenti, hogy a felnőttképzőknek a tervezett kamarai hatósági rendszerre történő átállással egyelőre nem kell számolniuk.
Elmaradhat az új kamarai minősítési rendszer
A 2026. évi III. törvény egyik fontos újítása lett volna, hogy az MKIK önálló minősítési rendszert dolgoz ki és működtet a felnőttképző intézmények magas színvonalú működésének támogatására.
A rendszerben megszerzett minősítés a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból finanszírozott képzések támogatásának igénylésekor előnyt jelenthetett volna.
A T/1018. törvényjavaslat alapján azonban ez a kamarai minősítési modell sem indulna el 2027. január 1-jén. Így a felnőttképző intézményeknek nem kell egy új, kötelező kamarai minősítési rendszer bevezetésére készülniük.
A jelenlegi szabályozási keretek folytatódhatnak
A módosítás nem jelenti a felnőttképzési szabályozás egészének változatlanságát, de a hatósági és minősítési rendszer tervezett átalakítása elmaradhat.
A felnőttképző intézmények számára ez azért lényeges, mert az engedélyezés, a nyilvántartás, az ellenőrzés és a szakértői felügyelet területén nem a korábban tervezett kamarai struktúra valósulna meg.
Újabb adminisztráció csökkentés is várható
A hatósági feladatok átszervezésének módosítása mellett egy másik, a felnőttképzők mindennapi működését is érintő fejleményre hívta fel a figyelmet az EDUCERT.
A tájékoztatás szerint a közeljövőben társadalmi egyeztetésre bocsátanak egy olyan intézkedéscsomagot, amely a felnőttképző intézmények adminisztratív és szabályozási terheit csökkentené.
A csomag konkrét tartalma egyelőre nem ismert. A társadalmi egyeztetés eredménye és az esetleges jogszabály-módosítások azonban további változásokat hozhatnak a felnőttképzési dokumentáció, az adatszolgáltatás és a képzésszervezés területén.
A felnőttképzők számára ezért nemcsak a hatósági feladatok jövőbeni elhelyezése, hanem az adminisztráció egyszerűsítésére irányuló intézkedések is kiemelt jelentőségűek lehetnek.
Mire érdemes figyelniük a felnőttképző intézményeknek?
A törvényjavaslat elfogadásáig a tervezett változásokat nem lehet véglegesnek tekinteni. A következő időszakban három terület fejleményeit érdemes nyomon követni:
- A törvényjavaslat elfogadása: véglegessé válik-e, hogy a kamarai hatósági feladatátvétel és minősítési rendszer nem indul el?
- Az NSZFH feladatköre: milyen szervezeti és eljárási keretek között folytatódik a felnőttképzési hatósági munka?
- Az adminisztráció csökkentő csomag: milyen konkrét könnyítések várhatók a felnőttképzők dokumentációs, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeiben?
A következő időszak tehát meghatározó lehet a felnőttképzési rendszer működése szempontjából. A kamarai hatósági modell tervezett bevezetésének elmaradása mellett az adminisztratív terhek csökkentése is új irányt adhat a szabályozásnak.
Címkék:
A cikk szerzője
Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

