Idén május 25 és 28. között tartották a Kamaszfesztivál elnevezésű rendezvényt festői környezetben, a tatai Öreg-tónál. A rendezvénynek az Esély Budapest Alapítvány gyönyörű ősparkos táborhelye biztosította a helyszínt.

A Kamaszfesztiválon a Szakmát szerzek! szerkesztősége is részt vett, ez a beszámoló a tatai élményeinkről fog szólni.

Ősparkos környezet

Amikor besétáltam a Kamaszfesztivál területére, akkor tudatosult bennem az, hogy én már gyerekként táboroztam ezen a tatai ősfás területen, így aztán győzött az elfogultság: tudtam, hogy bármilyen programok is várnak rám, én élvezni fogom a fesztivált.

Szerintem van abban valami meseszerű, amikor az ember belép a magas fák közé, amik megszűrik a fényt, és árnyat adnak. Ezek a fák valahogy távol tartják tőlünk a világ zaját, a Nap égető erejét, és a világ megtelik a nedves föld illatával. Ezek mind segítenek abban, hogy elcsituljon az elménk, és valahogy visszatérjünk egy kicsit a természethez. Már séta közben felfigyeltem arra, hogy a gyerekek sétálnak, nézelődnek, standok körül mászkálnak, és valami furcsa volt: nagyon kevés gyerek kezében láttam telefont. Spoiler következik: teszteltem az észrevételt, és mindenhol megkérdeztem a kiállítókat, hogy ez nekik is feltűnt-e? Kiderült, hogy nem voltam egyedül ezzel a felfedezéssel, a kiállítók is megerősítették: a gyerekek tényleg nem hordták magukkal a telefonjukat. Volt olyan kiállító, akinél QR kóddal lehetett csatlakozni egy teszt kitöltésére, és feltűnt neki, hogy a gyerekek elszaladnak a telefonokért a szobákba, ugyanis nem volt náluk a készülék.

Fel is merült bennem a gondolat: ennyi kell csak? Béke, nyugalom, természetközeli helyszín, és az online világban szocializálódó generáció le tudja tenni a telefont, ki tud lépni a netes világ karmai közül? Mert ha a válasz igen, akkor szerintem megvan a megoldás a netes magány ellen.

Kamaszfesztivál és tanévértékelés

Némi céltalan bóklászás és vizuális élménygyűjtés után megtaláltam a napi programot, és már ésszel terveztem a napomat. Azt tudtam, hogy mindenképp szeretnék egy interjút a tábor szervezőjével, és az is biztos volt, hogy végig akarom majd látogatni a kiállítói standokat. Emellett pedig felkaptam a fejemet a szakmai programokon is. Talán nem lepek meg senkit, ha megemlítem, hogy engem határozottan érdekel az oktatás helyzete. Így egyértelmű volt, hogy egy kicsit meglátogatom a szakmai programokat.

Idén a Kamaszfesztiválon zajlott a Tanévértékelő Országos Pedagógus Fórum, erre a kerekasztal megbeszélésre ellátogattam. Ez a program a felnőtt fesztiválozókat, a pedagógusokat célozta meg, így a gyerekek addig focira koncentrálhattak. A moderált beszélgetés során szóba kerülek az elmúlt évek pedagógiai fejlesztései és programjai is. Ilyenek voltak például a Digitális Oktatási Stratégia, az online kompetenciamérések (és azok eredményei), az adaptív tesztelések hasznosságai.

A Kamaszfesztivál szervezőjével, Nagy Anitával készített interjút hamarosan olvashatjátok.

Kiállítók a Kamaszfesztiválon

A következő program a nézelődés és élménygyűjtés, vagyis a célzott bóklászás volt. Szakmai kíváncsiság is mozgat akkor, amikor a rendezvényeken körbejárom a gyerekeknek szóló standokat. A fiatalok, kiskamaszok részére nagyon nehéz olyan programot kitalálni, ami hosszú távon képes lekötni a figyelmüket. Minél fiatalabbak vagyunk, annál nehezebben viseljük a korlátokat, a szabályokat. Így mindig kíváncsivá tesznek a kiállítók program ötletei.

Egészségügyi szakma és újraélesztés

Az első hely, ahová elmentem, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (röviden: MESZK) standja volt. Amit szeretek a MESZK-ben, hogy ők nagyon sok pályaorientációs rendezvényen képviseltetik magukat, és tényleg rengeteg energiát fektetnek abba, hogy a programjaikkal megszerettessék az egészségügyet a gyerekekkel, kiskamaszokkal. A Kamaszfesztiválon is kinn voltak a MESZK Tatabányai részlegének képviselői, akik egyébként megtanították a kollégáimat újraéleszteni.

Leültünk, és kicsit beszélgettünk az újraélesztésről, én pedig egy egészségügyi érdekességekről szóló tesztet töltöttem ki. Nagyon szeretem a kvízeket, szóval szívesen játszottam, és az általam megkérdezett gyerekek nagy része is azt mondta, hogy az érdekességekkel teli kvízek voltak a kedvenceik.

AKG a Kamaszfesztivál On

Úgy gondoltam, hogy egy szakmai kiállító után érdemes ellátogatni egy olyan kiállítóhoz is, amit gyerekek alkotnak. Itt megállok egy percre, mert szeretnék kiemelni valamit: szerintem az egyik legjobb dolog a gyerekeknek szóló programokban, amikor a kiállítók maguk is gyerekek. Ilyenkor lehet azt látni, hogy mennyire okos, értelmes és nyitott fiatalok vannak a társadalmunkban, akik szívesen szólnak egymáshoz, akik számára érték az egymáshoz intézett szó, és akikben van segítő szándék.

Az AKG Gimnázium csapatához is átsétáltam egy rövid beszélgetésre. Egy nagy pokróc, sok babzsák, sok-sok játék és három fiatal, akik engem teljesen lenyűgöztek a kedvességükkel és nyitottságukkal. Elmesélték, hogy az ő iskolájukban van egy “Kortárs segítő” elnevezésű csoport, aminek a célja, hogy az iskola diákjai minél jobb kapcsolatot ápoljanak egymással, a világgal és önmagukkal. Ez a kezdeményezés 2022-ben alakult Pólya Bella, az iskolapszichológus koordinálásával. A cél egy olyan szakkör létrehozása volt, amely támogatja az iskolásokat abban, hogy meg tudják élni az érzelmeiket, tudjanak róla beszélni, esetleg segítséget kérni.

A csoport a Kamaszfesztiválon játékos programokkal, önismereti társasjátékokkal készült. Elmesélték, hogy többen is érkeztek hozzájuk önismereti gubancokkal, lelki problémákkal, de a beszélgetések során szóba került a bullying, a rossz tapasztalatok és a szerhasználat témaköre is.

Személyes, és roppant szubjektív véleményem van erről a kezdeményezésről. Őszintén feltölt reménnyel, amikor azt látom, hogy az emberség, a kedvesség és a segíteni akarás nem a kor függvénye. Srácok, szuperek vagytok, és a szüleitek büszkék lehetnek rátok!

Az UNICEF a Kamaszfesztivál kiállítói között

Mivel már túl voltam szakmai programon, és számos tartalmas eszmecserén a fesztiválozó kamaszokkal, a civil szervezetek sátrai sem maradhattak ki. Az UNICEF standjára esett a választásom, mert az ő kezdeményezéseiket ismerem is kicsit, és érdekel is a munkájuk.

Ami határozottan tetszett, az a vidám és segítőkész csapat volt, ami fogadott. Fiatal, lendületes és jókedvű lányokkal beszélgettem, akiknek minden kérdésemre volt még egy programjuk, amit el akartak mesélni, meg akartak mutatni.

Újra csak személyes vélemény: szeretem azt, ha olyan standnál járok, ahol nem rém unott emberek várnak, hanem egy jókedvű, elhivatott, a célokkal azonosulni tudó csapat, és ez itt nagyon megvolt. Az UNICEF standjának középpontjában a gyermekjogi egyezmény állt, erről szólt a kvízük is. De emellett a Lélekemelő Program lelki egészség órán is részt vehettek az érdeklődők. Erre nekem már sajnos nem volt időm, de meséltek az UNICEF programjairól, például a “Rajtad áll a jövőd!”, a “Klímahősök”, az “Ébresztőóra” kezdeményezésekről, és emellett megmutatták a “HelpAPP” elnevezésű programot is. Ez az UNICEF által fejlesztett mobiltelefonos alkalmazás segít felismerni, elkerülni és kezelni az erőszakos helyzeteket.