Készségek európai éve – Több forrást kaphat a szakképzés
Szerző: Szakmát Szerzek · 2023. március 10.
A készségek, vagyis a szaktudás évévé tenné 2023-at az Európai Bizottság. A brüsszeli javaslat nemcsak egyfajta kommunikációs kampányról szól, hanem annak értelmében több uniós pénzügyi forrást kapna a szakképzés az EU-ban.
Várhatóan április közepe táján kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé az Európai Bizottság javaslata, amely 2023-at a készségek európai évévé tenné.
De mit is ért a brüsszeli testület készség alatt?
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]A szó angol megfelelője, a magyarban is egyre gyakrabban használt skill szó talán jobban leírja, hogy miről is szól az Európai Bizottság által még tavaly októberben elfogadott javaslat. A skillről, vagyis a szakismeretről, szaktudásról van szó a nagyívű brüsszeli tervezetben.
Jelentős a szakemberhiány
Az Európai Bizottság azért tenné 2023-at a készségek, vagyis a szaktudás évévé, mert az EU-ban egyre nagyobb gondot okoz a szakemberhiány számos szakma terén. Emiatt az uniós vállalkozások több mint háromnegyede (77 százaléka) nehezen talál megfelelő szaktudású munkavállalót.
2021-ben 28 olyan foglalkozást mutattak ki – az építőipartól és egészségügytől kezdve a mérnöki szakmán át az informatikáig –, ahol munkaerőhiány mutatkozott.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]Mind a magasan, mind az alacsonyan képzett munkavállalók iránt növekvő kereslet tapasztalható.
A készségek európai éve azonban nem csak egyfajta figyelemfelhívó kampányként fogható fel. Ennek keretében a Bizottság megnövelné a szakképzésre, továbbképzésre fordítandó uniós forrásokat is.
Növelnék a képzéseken résztvevők számát
A Bizottság azon a helyzeten is javítana, hogy a felnőttek mindössze 37 százaléka vesz részt rendszeresen képzésben.
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]Probléma az is, hogy Európában tíz felnőttből négy, a munkavállalóknak pedig egyharmada nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
A brüsszeli testület azt reméli, hogy a készségek európai éve elősegítheti az EU 2030-ra kitűzött egyik célját is. Ez arra irányul, hogy a felnőttek legalább 60 százaléka minden évben vegyen részt valamilyen képzésben.
Emellett a Bizottság azt is reméli, hogy a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80 százaléka rendelkezik majd alapvető digitális készségekkel. Továbbá 20 millió IKT-szakember, vagyis az információs és kommunikációs technológiák terén jártas szakember fog dolgozni az unióban.
MEGJELENT A PÁLYAKÉPEK
UNI IN&OUT INNOVÁCIÓ 2026 KIADVÁNY
Megrendelés
2024 tavaszáig tarthat a készségek európai éve
De hol tart most a brüsszeli javaslat elfogadása? A Bizottság tervezete jelenleg az Európai Parlament előtt van. A képviselőtestület foglalkoztatási ügyekkel foglalkozó szakbizottsága mintegy egy hónapja arra tett javaslatot, hogy a készségek európai éve 2023. május 9-én vegye kezdetét, és nyúljon át 2024-re (egészen pontosan 2024. május 8-ig).
A tervek szerint az Európai Parlament plenáris ülése április közepén tárgyal majd a javaslatról. A Parlament mellett azonban még a miniszterek tanácsának is rá kell bólintania az ügyre, hogy a szakképzés külön európai évet, illetve plusz uniós pénzügyi forrásokat kapjon.
A cikk szerzője
Szakmát Szerzek
A Szakmát Szerzek! szerkesztőségének célja a hazai szakképzés presztizsének valós erősítése, például sikertörténetekkel, tudományos elemzésekkel a témában. A weboldalon helyet kapnak a szakképzést érintő aktualitások, hírek, valamint a friss kutatási eredmények ismertetései, munkaerőpiaci adatok egyaránt.
