Fiatalként a nyár a szabadságról, a pihenésről, a jókedvről, az élményekről és a barátokkal töltött időről szól. Reggel nem csörög a vekker, este nem kell a házi feladatokkal vacakolni, csak élni kell az életünket. Az iskola emléke a homályba vész, és a tudósok már arra is rájöttek, hogy bizony a tanultak is könnyen süllyednek el az emlékek útvesztőiben, ha nem frissítjük a nyári időszakban is az ismereteinket. Ez a folyamat a nyári felejtés, ami könnyen megkeserítheti az őszi iskolakezdést.
Mi az a nyári felejtés?
A nyári felejtésre hivatkoznak még tanulási felejtésként, illetve nyári tanulási leépülésként is. Máshol nyári visszaesésként vagy nyári lecsúszásként nevezik azt a folyamatot, amely minden tanulónál – eltérő szinten – de megtalálható. Mi a nyári felejtés szókapcsolatot fogjuk használni, de a felsoroltak mind ugyanazt a folyamatot írják rá. A tudósok arra jöttek rá, hogyha a gyerek az iskolában a tanultakat nem sajátította el készségszinten, akkor a nyári pihenés alatt a tanultak jelentős része kikopik az emlékezetéből. Tehát a diákok alacsonyabb tanulmányi szinttel lépnek be az új tanévbe, mint amilyenekkel az előző tanévet zárták.
Azért nem kell megijedni, a nyári felejtésre is van megoldás. Már hetente néhány óra gyakorlással elérhetjük, hogy a nyári felejtés a minimálisra csökkenjen, de először lássuk a felmérés eredményeit!
Adatok a nyári felejtés kapcsán
Az iskolaidőben a gyerekek agya folyamatosan pörög. Az alsóbb évfolyamok képzése során sokkal inkább a készségszintű fejlesztéseken van a hangsúly, majd ahogy telnek az évek, előtérbe kerül a lexikális tudás. Dr. Harris Cooper, korábban a Missouri-Columbia egyetem kutatója felmérte, hogy a gyermekek átlagosan 1-3 hónapnyi állapotot veszítenek kognitív állapotukból, és ez az évek folytán összeadódik. Elsősorban a matematikai tudás, majd az olvasási képesség, majd a helyesírás romlik le ezekben a hónapokban. Az alapképességek, mint például a figyelem, a memória vagy a beszédértés szintén romlanak.
Egy átlagos nyári vakáció alatt tehát akár egy teljes hónapnyi tanulással egyenértékű képesség veszik el. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszak alatt 2,6 hónapnyi matematikai képesség, 2 hónapnyi olvasási készség törlődik. Ha nem használják, akkor az idegen nyelv tanult szavai, grammatikája szintén elvész a homályban.
Azt azonban fontos kiemelni, hogy a felmérésben nagy volt a korcsoportos szórás, ugyanis az első osztályosoktól gimnazistákig szerepeltek a mintában gyerekek. Az eredmények szerint a számolási készségek, mint a kivonás, pótlás, szorzótábla könnyen passzív ismeretté válik a szünetben az alsósok körében, de a lexikális tudás még könnyebben elvész, így 4. osztálytól felfele egyre nagyobb a felejtési arány. A felejtés mértéke függ a családi helyzettől is, mert a gazdagabb családok gyermekei gyakrabban járnak kulturális eseményekre, közösségbe, fejlesztő foglalkozásokra, mint a szegényebb családok gyermekei.
Megoldások a nyári felejtésre
Ahogyan azt már írtuk, a felejtés mértéke függ az életkortól és a tanultaktól is, hiszen a lexikális tudás könnyebben törlődik, mint a készségszintű ismeretek. A megoldás abban rejlik, hogy a gyereket akkor is fejlesszük, amikor a nyári szünet még tart. A kognitív készségek szinten tartásához elengedhetetlen, hogy folyamatosan foglalkozzunk a gyerekekkel.
A készségszintű ismeretek, mint az írás és az olvasás gyakoroltatása az egyik legegyszerűbb feladat. Érdemes időt szentelni annak, hogy a gyerek olvasása javuljon. Lehet neki olyan feladatokat adni, amelyek során ő olvas fel egy cikket a szülőknek, míg azok a házimunkával foglalkoznak. Érdemes az olvasott szöveget abból a témakörből választani, amely a gyereket igazán érdekli, és a szövegértés ellenőrzéseként célszerű a gyerekkel átbeszélni az új információkat, hogy az biztosan rögzüljön. Meg lehet kérni, hogy keresse ki az adott részeket a szövegből, így könnyebben fog tájékozódni az olvasott szövegen belül. Ha az olvasás már készségszintű a gyereknél, akkor érdemes eljárni vele a könyvtárba, olyan könyveket keresni, ami számára érdekes lehet, és azok történetét az olvasás után átbeszélni a rögzülés érdekében.
Az írás gyakorlásához nem elegendő a diktálás, ezt is lehet játékos formában művelni. Elég egy újságcikk, amelyben egy bizonyos betűt kell keresnie a gyereknek, és ha ez időre megy, akkor lehet figyelni a pontosságot, a gyorsaságot. De lehet „segítséget” kérni a gyerektől a mindennapi feladatokban is, például megíratni vele a bevásárlólistát, a napi teendőket, esetleg heti feladatokat, amelyeket el akarunk végezni. Így máris játékossá válik a tanulás, nem hagy rossz szájízt a gyakorlás. A kreativitást fejleszti, ha rímekkel kötjük egybe az írásgyakorlást, ezzel segíthetjük a szókincs fejlődését és a művészi hajlamok erősödését is.
A közös programok, mint a kirándulás és a múzeumok látogatása szintén sokat segíthet abban, hogy a gyerekek agya megfelelően fejlődjön. Egy kirándulás során az aktív testmozgás mellett hasznos lehet beszélgetni arról, hogy merre járunk épp, elhelyezni a térképen a helységeket, esetleg a megnézett városok történetét felolvastatni a gyerekkel. A múzeumok, kiállítások látogatása nemcsak a gyerek kíváncsiságát kelti fel a tárgyak iránt, hanem segít neki abban, hogy a történelmi korszakokat, esetleg a művészeti korszakokat gyakorolja, és ezekkel kapcsolatosan tapasztalatokat szerezzen.
Ha a gyermek logikai készségét akarjuk fejleszteni, akkor nem csak az internet áll a rendelkezésünkre, hanem érdemes visszanyúlni a saját gyerekkorunk játékaihoz. Előkerülhetnek a kártyajátékok, a társasjátékok, a sakk, a malom, a dáma. Ezek mind olyan játékok, amelyek szórakoztatva fejlesztik a gyerekek logikai képességeit és a stratégiaalkotó képességüket egyaránt.
