Vége lehet a kötelező délután négyig tartó iskolának – az érettségi és a tesiórák is változhatnak
Szerző: Devecsai János · 2026. október 30.

Jelentős változások készülnek a magyar köznevelésben: megszűnhet a délután négyig tartó kötelező iskolai benntartózkodás, enyhülhetnek az érettségi követelmények, és a heti öt testnevelésóra szabályait is átalakíthatják. Egyszerűbbé válhat az óvodában maradás, nagyobb szabadságot kaphatnak a pedagógusok a tankönyvválasztásban, és a szülők beleszólási lehetőségei is bővülhetnek. A tervezett módosításokról október 21-én egyeztettek az oktatási tárca és a szakmai szervezetek képviselői. Az új szabályok egy része már a jelenlegi tanévben életbe léphet.
A köznevelési törvény és a pedagógusok életpályáját szabályozó jogszabály módosítását készíti elő az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Az elképzelésekről a Civil Közoktatási Platform (CKP) számolt be az október 21-i szakmai egyeztetést követően. A megbeszélésen a Gimnáziumok Országos Szövetsége, a Nemzeti Pedagógus Kar és más szakmai szervezetek képviselői is részt vettek. A változtatásokat két ütemben vezetnék be. Elsőként a gyorsan megvalósítható könnyítések következnének, a köznevelés átfogóbb átalakításával pedig 2027-től foglalkoznának. A törvénytervezet várhatóan november elején kerül társadalmi egyeztetésre, és még az év vége előtt az Országgyűlés elé kerülhet.
Nem kellene külön engedély a korábbi hazamenetelhez
Az egyik legfontosabb változtatás a délután négy óráig tartó kötelező iskolai benntartózkodást érintheti. A jelenlegi szabályozás szerint az általános iskoláknak 16 óráig foglalkozásokat kell szervezniük, és a tanulók ezek alól meghatározott feltételekkel kaphatnak felmentést. Az új rendszer megfordítaná ezt a logikát: a tanítás befejezése után a gyermek hazamehetne, és a délutáni benntartózkodást kellene külön kérni. Az iskoláknak továbbra is biztosítaniuk kellene a délutáni foglalkozásokat és a felügyeletet azoknak a családoknak, amelyek ezt igénylik. Az egyeztetésen ugyanakkor felvetődött, hogy gyermekvédelmi okokból bizonyos esetekben továbbra is indokolt lehet a kötelező benntartózkodás.
Három testnevelésóra is elegendő lehet?
A mindennapos testnevelés jelenlegi rendszerének átalakítása szintén napirendre került. A minisztérium szeretné megszüntetni a heti öt kötelező testnevelésóra előírását. Az egyik lehetséges megoldás szerint három kötelező testnevelésóra mellett két választható sportfoglalkozás szerepelne a heti programban. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a diákoknak a sportolási lehetőségek kiválasztásában. A pontos szabályozásról azonban még kormányzati egyeztetések folynak, így egyelőre kérdéses, milyen formában valósulhat meg a könnyítés.
Enyhülhetnek az érettségi követelmények
Az érettségizők számára is fontos változások körvonalazódnak. A tervek szerint már a 2027/2028-as tanév vizsgáinál enyhítenének bizonyos követelményeken, figyelembe véve a szakmai szervezetek visszajelzéseit. Ehhez jogszabály-módosításra van szükség, hogy a tanulók terheit csökkentő változtatásokat ne kizárólag felmenő rendszerben lehessen bevezetni.
Hosszabb távon magának az érettségi vizsgának a jellegét is átalakíthatják. Ennek részleteiről egyelőre nem született döntés. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek esetében szintén felmerült a kötelező előírások enyhítése. A CKP többek között azt javasolta, hogy az iskolák nagyobb szabadságot kapjanak a tanóraszámok, a tantárgyak és a tananyag meghatározásában. Erre az egyeztetésen még nem érkezett egyértelmű válasz.
Egyszerűbbé válhat a plusz egy év óvoda
A legkisebbeket érintő egyik legjelentősebb javaslat az iskolakezdés elhalasztásának szabályait változtatná meg. Jelenleg a hatéves gyermek további egyéves óvodában maradásához főszabály szerint az Oktatási Hivatal engedélye szükséges. Az eljárás során pedagógiai szakszolgálati vizsgálatra is sor kerülhet. A tervezett könnyítés szerint ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermeknek még egy év óvodára van szüksége, nem kellene a szakszolgálat bevonása.
Ez jelentősen csökkenthetné az érintett családok adminisztrációs terheit. A CKP beszámolója szerint a könnyítés már a jelenlegi tanévben alkalmazható lehetne, de erről még nincs végleges kormányzati döntés. Az is tisztázásra vár, pontosan hogyan változna az Oktatási Hivatal előtti kérelmezési eljárás.
Szabadabb tankönyvválasztás és változások a KRÉTA-rendszerben
A pedagógusok munkáját érintő tervek között szerepel a tankönyvválasztás szabadságának bővítése is. Enyhítenék a jelenlegi korlátozásokat, és fokozatosan nyitnák meg a tankönyvpiacot. Felmerült az a javaslat is, hogy az iskolák a fel nem használt tankönyvkeretükből könyvtári beszerzéseket finanszírozhassanak. A KRÉTA-rendszer felülvizsgálata ugyancsak folyamatban van, különös tekintettel az óvodákban használt OviKRÉTA-ra. Az egyeztetésen azt is szorgalmazták, hogy egyértelműen határozzák meg, mely adminisztrációs feladatok kötelezőek az intézmények számára.
Több beleszólást kaphatnak a szülők és a diákok
A tervezett jogszabály-módosítás a szülői és tanulói jogokat is bővítheti. A cél a 2011 előtti jogosultságok egy részének visszaállítása, különösen az iskolai dokumentumok elfogadásával és az igazgatói pályázatok véleményezésével kapcsolatban. Nagyobb szerepet kaphatnak az iskolai diákönkormányzatok, valamint a szülői szervezetek és az intézményi tanácsok. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása terén is készülnek módosítások. Az egyik elképzelés új intézménytípus létrehozását irányozza elő a halmozott fogyatékossággal élő gyermekek számára. A változtatások a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és a technikai dolgozókat is érintenék. A béremelésükhöz a szakképzésben is biztosítanának forrásokat, emellett rendeznék egyes munkavállalói csoportok szabadságolási szabályait.
Mikor léphetnek életbe az új szabályok?
A következő fontos időpont november eleje, amikor a tervek szerint nyilvánosságra hozzák a törvénytervezetet társadalmi egyeztetésre. A minisztérium célja, hogy a módosítások még 2026-ban a parlament elé kerüljenek. Egyelőre tehát előkészítés alatt álló változtatásokról van szó, amelyek tartalma és bevezetésük időpontja a jogalkotás során még módosulhat.
A cikk szerzője

