Míg korábban isteni sorscsapásként élték meg a gyerekek, ha a fogorvos fogszabályozó viselésére kárhoztatta őket, napjainkban egyáltalán nem ciki hordani. Sőt! Igazából már az a furcsa, ha valaki az osztályból kimarad a fogszabályozásból. Trendi a fogszabályozás vagy a gyerekek fogainak állapota változott? Mellesleg minden gyerek számára elérhető, akinek szüksége lenne rá? Befolyásolja a gyerekek mosolyát a szülők jövedelme? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak felmérése alapján.

Mikor indokolt a fogszabályozás?

A fogszabályozás a gyakrabban előforduló fogászati kezelések egy speciális típusa, amelyet a fogak rendellenes elhelyezkedése, vagy egyéb fogazati eltérések indokolnak. A kezelést speciális szakorvos végzi, aki kivehető vagy rögzített fogszabályozó készülék elhelyezésével megváltoztatja a fogak egy részének helyét, dőlésszögét.

Szabályos fogaink sajnos nem varázsütésre lesznek. A kezelés hosszú, akár két évig is elhúzódhat, türelmet és nagy odafigyelést igényel, ezért a megkezdett folyamat sokszor félbe marad.  Azonban nemcsak ez a probléma. A hazai gyerekek fogainak állapotában jelentős társadalmi eltérések vannak derült ki a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak munkájából.

A KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, a magyarországi gyermekek fogainak egészségéről készített tanulmányban rámutattak arra, hogy már 2-3 éves korban jelentős társadalmi különbségek figyelhetők meg a gyerekek fogainak állapotában és a fogorvosi látogatások tekintetében. A közfinanszírozott fogorvosi ellátások elérhetőségében mutatkozó társadalmi különbségek az életkor előrehaladtával általában csak tovább nőnek.

Célszerű időben elkezdeni a kezelést

A gyereket érdemes az iskola kezdéskor, 6-8 évesen elvinni az első fogszabályozó vizsgálatra. Ebben a korban már észrevehető az eltérés így időben el lehet kezdeni a fogszabályozó kezelést, amelyet célszerű a pubertás korig befejezni.

Nemcsak pénzkérdés a fogszabályozás

Magyarországon a 18 év alattiak számára és a 18 évnél idősebb, de még középiskolába járó tanulóknak az ellátás a társadalombiztosítási rendszer által finanszírozott bár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) eszközlistáján szereplő fogszabályozó eszközök árának 20 százalékát a szülőnek kell megtéríteni. Amely a fogszabályozás típusától és a felhasznált anyagok árának függvényében több százezer forintba is kerülhet.

A hozzáférést a szakember hiány mellett a fogszabályozást végző szakrendelők elhelyezkedése is meghatározza. A kisebb településeken nem található rendelő, a városokban működő szakrendelésre pénz és idő eljutni így a falvak lakóinak komoly időbeli és anyagi megterhelést jelent, hogy a fogszabályozás hosszú időtartama alatt rendszeresen eltudjanak menni a kezelésekre.

Kevés a fogszabályozó orvos

A kutatás arra is rámutat, hogy a társadalombiztosítási ellátás keretében működő fogszabályozó tevékenység rendkívül alulfinanszírozott. Sok esetben nem kezdhető meg időben a gyerekek fogszabályzó kezelése, mert alacsony azoknak az orvosoknak az aránya, akik szerződéses viszonyban állnak a NEAK-kal és a kevés díjazásért vállalják a gyerekek számára nyújtott szolgáltatás biztosítását. Magyarországon működő 600 fogszabályozó orvosnak a negyedének, alig 150 szakorvosnak van szerződéses viszonya a társadalombiztosítási rendszerrel.

A nemek közötti különbségek is meghatározóak

A kutatók társadalmi státusz és nemek szerint is körbejárta a kérdést. A felmérés eredményei alapján 15 éves életkorban a lányok körében jellemzőbb a fogszabályozás. Átlagban 60 százalékkal nagyobb arányban hordanak fogszabályozót, mint a fiúk.  A társadalmi különbségek is szembeötlőek. A 15 évesek esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi csoport közti különbség a fiúk esetében 11, a lányok esetében 17 százalékpontot tesz ki.

A legjobb anyagi helyzetben levő családok gyermekei négyszer-ötször nagyobb eséllyel kapnak fogszabályozót a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás keretében, mint a legrosszabb anyagi helyzetben levő családok gyermekei. A valódi társadalmi különbségek azonban még ennél is nagyobbak, tekintve, hogy ehhez még hozzáadódnak a magánellátás igénybevételéből adódó különbségek is.

Érdekelhet a témához kapcsolódó korábbi cikkünk is.