Az oktatásügyi viták új lendületet kaptak az elmúlt hetekben azáltal, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakemberei fókuszba helyezték a konzervatív oktatás fontosságát és kihívásait. Ezek az állásfoglalások megalapozottak voltak, azonban sok ideológiai előítéletből származó kritika érte őket, ami rámutat arra, hogy gyakran félreértik és rosszul értelmezik a konzervatív oktatás fogalmát. Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese, egy G7-en megjelent írásában ezen kérdések tisztázásán túlmutatva bemutatja az MCC oktatási jövőképét és azt az értéket, amit a jövő generációi számára képvisel.

A tehetséggondozás, mint fókusz

Constantinovits Milán az MCC szakmai főigazgató-helyettese írásában egyértelműsíti a Mathias Corvinus Collegium szerepét és relevanciáját a kialakult diskurzusban: az intézmény lassan három évtizede foglalkozik tehetségazonosítással és gondozással. Az általános iskola felső tagozatától kezdve a középiskolás korosztályon át, az egyetemi képzéseken keresztül a doktori szintig valósítanak meg oktatási, tehetségfejlesztési programokat, immár a Kárpát-medence harminc pontján.

Jelenleg 7500 diák vesz részt egy olyan képzési rendszerben, amelyet tízéves koruktól a kutatói életszakaszukig követnek. Emellett közel ezer volt hallgató alkotja az egyetemi programot elvégzett alumni-közösséget. Ennek a három évtizedes folyamatnak köszönhetően egyedülállóan széleskörű képzési portfólió alakult ki, amely kiterjed az érintett korosztályokra és régiókra. Az elért eredmények nemzetközi szakmai kapcsolatokat és kiemelkedő tehetséggondozási tapasztalatokat eredményeztek.

Kreatív tudásmegosztás és konzervatív oktatás Az MCC szemével

A konzervatív oktatás nem múltorientációt jelent, ugyanis a klasszikus tudásalap legitimitása mellett elismeri, hogy átalakulnak a tudásszerzés útjai, és megváltoznak a tudáshoz való hozzáférés eszközei a digitális forradalom utáni korban – írja az MCC főigazgató-helyettese.

Az MCC hangsúlyt fektet a digitális tudatosság, a forráskritikus médiafogyasztás és az egyéni képességekre építő tanulástechnika oktatására, kezdve az ötödik osztályosoktól. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a digitális eszközök módszertani integrációja sosem helyettesítheti a pedagógusok közösségépítő erejét és nevelőmunkáját, hiszen a pedagógus személyisége, az emberi kapcsolatok facilitálása és az oktatás szervezőereje továbbra is alapvető fontosságúak, így téves lenne azokra pusztán avítt értékként hivatkozni.

A klasszikus tudás érvényessége nem halványul el napjainkban sem, és kettős funkciója ma is meghatározó. Egyfelől ugyanis kánonképző erővel bír, így identitáskijelölő és a társadalmi érvényesülésben meghatározó erő. Másfelől – és gyakorta ezt felejtik el a kompetenciafejlesztést fetisizáló megszólalók – egy (konszenzuális) tudásbázis nélkül nem fejleszthető a kreatív potenciál sem.

A kreativitás (beszéljünk a hétköznapi, kifejező vagy a legmagasabb fokú, ún. teremtő kreativitásról) ugyanis nem önmagában csupán az ötletelést jelenti, hanem olyan összetett folyamatot, amiről Graham Wallas, a kiváló szociálpszichológus óta tudjuk: a problémák felismerésével kezdődik.

A konzervatív oktatás közösségépítő szemlélete

„A konzervatív oktatás a közösségre épít. Ahogy szinte minden többfaktoros tehetségmodell (Mönks-Renzullitól kezdve a Czeizel-féle megközelítésen át Gagnè megkülönböztető modelljéig) a tehetség kibontakoztatásában meghatározó tényezőként tekint a környezeti hatásokra, úgy mi is abban hiszünk, hogy motiváló kortárs közeg, illetve szülői és pedagógusi támogató háttér nélkül nincs eredményes tehetséggondozás, de közoktatás sem.”

írja összefoglaló cikkében Constantinovits Milán

A közösségi tanulás fokozza a tanítás és tanulás hatékonyságát, míg a tehetség kibontakoztatása kizárólag közösségi összefogással valósítható meg, ahol a pedagógusok és a család együttműködése kiemelkedő fontosságú. Az MCC inspiráló közösségeket teremt, amelyek erősítik tagjaik személyes tehetségterületeit közös munkájuk során.

Ehhez a teljes személyiség formálása szükséges, másfelől a diákok szocializációs közegét, a családot és az iskolát is megszólító oktatási szemléletmód. A közösség tagjainak kölcsönhatása segíti a visszatanítás, a tutoriális oktatási működést is.

A konzervatív oktatás lényegét tekintve a következőkben összegezhető:

• a klasszikus tudásalapra épít,
• fontosnak tartja a pedagógus személyiségének csoport- és szemléletformáló hatását,
• illetve a nevelőmunkát és értékközvetítést az oktatás elválaszthatatlan részének tekinti,
• és a közösségben megélt tanulás élményszerűségében hisz.

Az UNIside az UNI in&out 2024 kiadványban Constantinovits Milánnal készített interjút. Az interjú egy részletét az alábbi linken olvashatjátok: 

Kutatások és tehetséggondozás a jövő oktatásáért

A folyamatosan gazdagodó palettájú működésből fakadó empirikus tudáson túl az MCC számos önálló tanulás- és ifjúságkutatási vizsgálatot folytat olyan szakértők irányításával, mint Setényi János oktatáskutató vagy a nagymintás ifjúságkutatásokat végző Székely Levente szociológus.

Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója azt mondja, legfontosabb szakmai küldetésük napjaink globális oktatásügyi trendjeinek tárgyilagos elemzése és intelligens átfordítása versenyképes magyar megoldásokká. Mint az vele készített UNIside interjúban elmondta, céljuk, hogy a legfejlettebb nemzetközi szakmai közegbe bekapcsolt szakmai közösséget működtessen, amely a hazai és a Kárpát-medencei oktatásügyi narratívákat egy 21. századi keretbe helyezzék.

A kutatóintézet elemzései és publikációi az oktatás alapvető kérdéseit vizsgálják, kutatásaik mélyreható társadalmi csoportok elemzésére összpontosítanak, és az ebből származó megállapítások kulcsfontosságúak a közoktatás alapjainak megértésében, beleértve a kánon, a pedagógusi szerepfelfogást és az iskola jövőjét.

Tekintetbe véve a szakembereket, kutatási projekteket és az MCC tapasztalati tőkéjét Constantinovits Milán írásában kifejti, hogy ezért Ercse Kriszta, neveléstudományi doktorandusz, a G7-portálon megjelenített bírálata is tévúton jár, amikor érzelmi alapú zárlatában úgy fogalmaz:

Meddig hagyjuk, hogy olyan emberek jelöljék ki az oktatás irányát, akiknek fogalmuk sincs arról, valójában hogyan működik az iskola, a pedagógia, mit jelent és hogyan szolgálható mindenki eredményes tanulása.

Mindeme tapasztalati és tudástőke birtokában az MCC fontosnak tartja az oktatás jövőjét érintő párbeszédben való aktív részvételt, amit az intézmény Oktatási és Nevelési Stratégiája is motivál és amely alapoz mind a közoktatás, mint a családok szerepére a tehetséggondozásban

A tehetségfelismerés és a személyes képességek fejlesztése csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a közoktatás résztvevői és a családok is aktívan részt vesznek benne. Az MCC tapasztalatai szerint az intézményben hosszabb ideje tanuló diákok iskolai teljesítménye és életvezetési képességei is jelentős fejlődést mutatnak, ami részben a családi támogatásnak is köszönhető.

Cikk forrása: Így ne értsük félre a konzervatív oktatást