Balla András 29 éves korában, 2012. május 15-én csatlakozott a tapolcai Hunguest Hotel Pelion csapatához masszőrként. Közel 11 éve a közösség tagja már. Szakmája kapcsán készítettünk vele interjút.
– Milyen indíttatásból kezdtél el masszőrként dolgozni?
– Ez egy felettébb vicces történet. Teljesen véletlen alkalomból hívtak el engem először egy masszázsra. Volt egy ismerősöm, aki pont február 14-ére – Valentin-napra – egy páros masszírozást ajándékozott volna az alkalomra, azonban pont a nagy nap előtt szakítottak. Így aztán elkezdete a különböző barátait hívogatni, én pedig pont ráértem.
Azonnal megtetszett a masszázs világa: a beszélgetés, a miliő. Aztán azonnal utánanéztem, hogy ezt a szakmát hol lehet alaposan megtanulni. Annak is utánanéztem, hogy ezzel pontosan hogyan segíthetek az embereken, illetve mennyi pénzt tudok majd később így keresni.
– Hol tanultad a szakmát?
– Utánanéztem, hogy huszonéves fejjel, nem nappali rendszerben hol lehet ezt tanulni. Veszprémben tanultam, a képzés abban az időben egy év volt.
– Pénzben mennyit kellett befektetned, hogy elsajátítsd a szakmát?
– Ezt egyszer nekiálltam összeszámolni. 10 évvel ezelőtt maga a tanfolyam 230.000 forint volt, a vizsgadíj 60.000 forint. Ehhez még hozzájön az utazási költség, illetve én vásároltam anatómia könyvet és jegyzeteket, rengeteget fénymásoltam. Mindent egybevetve ez durván félmillió forint volt anno. Ma ez már egészen biztosan jóval egymillió forint felett lenne.
– Általában magyarok vagy külföldiek veszik igénybe a szolgáltatásaidat?
– Amikor odakerültem, akkor egy hajszállal talán a külföldi vonal volt erősebb. Rengeteg orosz, osztrák és német vendég érkezett.
Most úgy ítélem meg, hogy a vendégek háromnegyede magyar, 25 százalékuk pedig külföldi. Megfordult a trend. A maradék 25 százalék pedig úgy oszlik el, hogy 10 százalék cseh vagy szlovák, 10 százalék német vagy osztrák, a további öt százalék pedig abszolút egyéb. Vannak kazahsztáni és grúz vendégeink, de előfordult már, aki Franciaországból, Angliából, az Egyesült Államokból, sőt egyenesen Új-Zélandról érkezett.
A két éve nálunk járt új-zélandi idős úr például elárulta, hogy ‘56-ban emigrált az országból, de a rendszerváltás után hazahúzta a szíve. Azonban mivel közben ott alapított család és építette fel az egész életét, így nyilván csak bizonyos időközönként jár haza Magyarországra. Ő is minket tisztelt meg azzal, hogy nálunk töltötte a pihenését.
– A korosztályt illetően mit tudsz mondani a vendégekről?
50-55 év közé taksálnám, ha átlagot kellene mondanom. Azonban meg kell jegyeznem, hogy egyre gyakrabban vannak fiatalok is a masszázst igénybevevők között.
Illetve a szünidőkben rengeteg család érkezik a szállodába: van csúszdapark, valamint a kicsiknek játszóház. Nyáron ez például kifejezetten egy kánaán a gyerekeseknek.
– Milyen szolgáltatásokat kérnek a leggyakrabban?
– A kétharmada a kezeléseknek a harminc, valamint az ötvenperces gyógy- vagy aromamasszázs. A fent maradó egyharmad rész egyéb testkezelésekből és masszírozásokból áll.
– Hogy látod, a COVID-19 koronavírus-járvány mennyire vetette vissza a turizmus iránti keresletet?
– Itt Tapolcán szerencsére nem érvényesült az országos tendencia. Nyilván, amikor kötelezően be kellett zárnunk, mi is bezártunk. Viszont, amint megnyitottuk a kapuinkat, meg merem kockáztatni, hogy a foglalásaink még a járvány előtti szinten is voltak. Továbbá az idei januárunk is úgy vélem, hogy az elmúlt tíz év januárjait tekintve, átlag feletti.