Kivételes korba születtünk. Az új, mesterséges intelligencia (MI) vezérelte technológiai forradalom nem csupán egy újabb ipari átalakulás, hanem jó eséllyel az emberi civilizáció egyik legmeghatározóbb fordulópontja. Ezzel a gondolattal indít a Makronóm Intézet legújabb, hiánypótló vitairata, amely arra keresi a választ, hogyan készíthetjük fel oktatási rendszerünket és gyermekeinket egy gyökeresen átalakuló világra.

A teljes vitairat eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

A vitairat struktúrája

A vitairat, amely a Makronóm Intézet honlapján teljes terjedelmében elérhető, három fő gondolati egységre épül, amelyek logikusan vezetik végig az olvasót a kihívástól a megoldási javaslatokig.

Az I. fejezet A technológiai ugrások és azok társadalomformáló hatásai címmel történelmi perspektívába helyezi a jelenlegi forradalmat, és a Római Birodalomtól a reneszánszon át az ipari forradalmakig vizsgálja, hogy a nagy technológiai váltások milyen törvényszerűségeket mutatnak. A következtetés egyértelmű: minden ilyen korszakot kiugró tőkekoncentráció, megnövekedett infláció és drámai munkaerőpiaci átrendeződés (kezdetben tömeges munkanélküliség) kísért. A múlt tanulsága az is, hogy az oktatás adaptációja elkerülhetetlen, a kérdés csupán az, hogy ez tudatosan és tervezetten történik-e, vagy a lemaradás kényszeríti ki, súlyos társadalmi áldozatok árán.

A II. fejezet a jelenlegi, negyedik ipari forradalom egyediségét elemzi. Az MI, a fejlett robotika, az IoT és a Big Data már nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munka kiváltására is képessé vált. Ennek következtében akár már rövid távon is drámaian csökkenhet a fehérgalléros állások száma, a belépő munkaerő iránti kereslet a felére eshet, hosszabb távon pedig kialakulhat a Harari-féle haszontalanok osztálya (vagy más fordításban a felesleges osztály). Bár nagyon valószínű, hogy az eltűnt munkahelyek helyébe újak, mások (talán jobbak) jönnek, kérdés, hogy mikor és meddig kell rájuk várni, hol jönnek ezek létre, és mi történjen azokkal, akik nem tudnak azonnal alkalmazkodni. Ez a jelenség alapjaiban kérdőjelezheti meg a hagyományos oktatásra és karrierutakra épülő társadalmi modellt.

A III. fejezet, az Oktatási válasz az MI-forradalomra címmel a konkrét teendőkre fókuszál. Áttekinti az MI-nek az oktatásban rejlő kettős természetét: az áldásos lehetőségeket (személyre szabott tanulás, adminisztratív terhek csökkentése) és a súlyos kockázatokat (a kritikai gondolkodás sorvadása, a digitális egyenlőtlenségek mélyülése és az etikai dilemmák). A fejezet részletes nemzetközi kitekintést ad, bemutatva az éllovasok, a gyors felzárkózók és a követő EU-s országok stratégiáit és gyakorlati programjait. Ebből a nemzetközi elemzésből származtatják a magyar oktatási rendszer felkészítésére vonatkozó, oktatási szintekre bontott javaslataikat.

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.