Biztató képet festenek az Eurostat friss adatai az európai fiatalok helyzetéről. 2025-ben tovább mérséklődött azoknak a 15-29 éveseknek az aránya az Európai Unióban, akik egyszerre maradnak távol az oktatás és a munka világától.
Tovább javuló európai trend
Az úgynevezett NEET-ráta (Not in Employment, Education or Training) 11,0 százalékra mérséklődött az Európai Unióban. Bár ez első pillantásra csekély javulásnak tűnhet a 2024-es 11,1 százalékhoz képest, hosszabb távon már jóval látványosabb a változás: tíz évvel ezelőtt, 2015-ben még a fiatalok 15,2 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Az EU így fokozatosan közelít ahhoz a céljához, hogy 2030-ra 9 százalék alá szorítsa ezt a mutatót.
Egyre több fiatal találja meg a helyét
A NEET-ráta nem csupán egy gazdasági mutató. Jól jelzi azt is, mennyire sikeresen kapcsolódnak be a fiatalok a társadalom és a gazdaság vérkeringésébe. Azok, akik hosszabb időre kívül maradnak az oktatás és a munka világán, nagyobb eséllyel szembesülnek később munkanélküliséggel, alacsonyabb keresettel vagy akár társadalmi kirekesztődéssel.
A legfiatalabb korosztály van a legjobb helyzetben
Nem meglepő módon a 15-19 évesek körében a legalacsonyabb a NEET-ráta: mindössze 5,3 százalék. Ebben az életkorban a fiatalok döntő többsége még középfokú vagy felsőfokú tanulmányokat folytat.
A helyzet azonban az életkor előrehaladtával változik. A 20-24 éves korosztályban már 12,8 százalék, míg a 25-29 évesek között 14,7 százalék azok aránya, akik sem munkában, sem képzésben nem vesznek részt.
Ez arra utal, hogy az iskola és a munka világa közötti átmenet továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa-szerte.
Hollandia mutatja az utat
Az uniós tagállamok között jelentős különbségek figyelhetők meg. A legkedvezőbb eredményt Hollandia érte el, ahol a NEET-ráta mindössze 5,3 százalék volt. A rangsor élmezőnyében Svédország (5,9 százalék) és Szlovénia (7,6 százalék) is helyet kapott.
A lista másik végén Románia található 19,2 százalékos mutatóval, míg Bulgáriában 13,8, Görögországban pedig 13,6 százalék volt azok aránya, akik nem tanulnak, és nem dolgoznak.
Ugyanakkor több dél-európai ország figyelemre méltó fejlődést ért el. Olaszországban és Görögországban tíz évvel ezelőtt még csaknem minden negyedik fiatal érintett volt, mára azonban jelentősen sikerült javítani a helyzeten.
Magyarország az uniós átlag alatt
A hazai NEET-ráta 2025-ben az uniós átlag alatt alakult. Ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok kisebb arányban maradtak egyszerre munka és tanulási lehetőség nélkül, mint az EU egészében.
A kedvező eredményekben szerepet játszik a magas foglalkoztatottság, valamint a szakképzésben és a felsőoktatásban részt vevők jelentős száma.
A kihívások azonban továbbra sem tűntek el. A szakemberek szerint különös figyelmet kell fordítani azokra a fiatalokra, akik hátrányos helyzetű térségekben élnek, vagy idő előtt lemorzsolódnak az oktatásból.
A fővárosi régió ugyanakkor kiemelkedően teljesít: Budapest és környéke az európai rangsor élvonalába tartozik, ami jól tükrözi a térség erős munkaerőpiacát és vonzó oktatási lehetőségeit.
Mit jeleznek az Eurostat legfrissebb adatai?
A fiatalok sikeres munkaerőpiaci és oktatási integrációja nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdés. Minél többen tanulnak vagy dolgoznak, annál biztosabbá válik a jövő munkaerő-utánpótlása, és annál kisebb teher hárul a szociális ellátórendszerekre.
Az Európai Unió népességének öregedése mellett különösen fontos, hogy a fiatal generáció minél nagyobb arányban legyen jelen az oktatásban és a gazdaságban. A legfrissebb adatok alapján Európa jó irányba halad: egyre kevesebb fiatal marad partvonalon, még ha az egyes tagállamok között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak.
Mi befolyásolja a fiatalok döntéseit?
A statisztikák mögött nagyon eltérő élethelyzetek húzódnak meg. A fiatalok tanulási és munkavállalási döntéseit a gazdasági, a társadalmi és a személyes tényezők egyszerre alakítják.
Munkaerőpiaci lehetőségek: Ahol könnyű munkát találni, ott a fiatalok gyorsabban lépnek be a munkaerőpiacra. Dinamikus gazdasági környezetben, alacsony munkanélküliség mellett a cégek aktívan keresik a pályakezdőket, ami csökkenti a NEET-kockázatot. Ezzel szemben a gyengébb gazdasági helyzetű térségekben a fiatalok nehezebben találnak állást.
Az oktatás minősége és elérhetősége: A továbbtanulási lehetőségek, a szakképzés színvonala, valamint a felsőoktatás elérhetősége jelentősen befolyásolja a pályautakat. Azokban az országokban, ahol erős a duális képzés és szoros az együttműködés az iskolák és a vállalkozások között, általában könnyebb az átmenet az iskola és a munka világa között.
Családi háttér: A szülők iskolai végzettsége, anyagi helyzete és munkaerőpiaci státusza erősen hat a fiatalok lehetőségeire. A kedvezőbb szociális környezetből érkezők nagyobb valószínűséggel tanulnak tovább, és könnyebben találnak munkát. A hátrányos helyzetű fiatalok esetében nagyobb a lemorzsolódás kockázata.
Lakóhely és regionális különbségek: Nem mindegy, hogy valaki egy nagyvárosi régióban vagy egy elmaradottabb térségben él. Budapesthez vagy más nagyvárosokhoz hasonló központokban több az egyetem, a képzési lehetőség és a munkahely. Ez magyarázza azt is, hogy számos európai nagyvárosi régió kiemelkedően alacsony NEET-rátával rendelkezik.
Anyagi megfontolások: A magas megélhetési költségek miatt egyre több fiatal dönt úgy, hogy tanulmányai mellett vagy helyett munkába áll. Mások éppen a jobb jövőbeli kereseti lehetőségek miatt választják a továbbtanulást. A döntés gyakran rövid és hosszú távú pénzügyi szempontok mérlegelésén alapul.
Mentális egészség és motiváció: A Covid-járvány utáni időszakban a mentális egészség szerepe is felértékelődött. A bizonytalanság, a kiégés, a szorongás vagy a jövővel kapcsolatos félelmek szintén hatással lehetnek arra, hogy egy fiatal mennyire tud bekapcsolódni az oktatásba vagy a munka világába.
Generációs szemléletváltás: A mai fiatalok egy része már nem kizárólag a biztos állás vagy a magas fizetés alapján választ. Fontos szempont lett a munka-magánélet egyensúlya, a rugalmas munkavégzés, az önmegvalósítás és a személyes fejlődés lehetősége. Emiatt az életpályák sokkal kevésbé lineárisak, mint korábban. A Eurostat is rámutat arra, hogy egyre többen kombinálják a tanulást és a munkát, illetve később lépnek be tartósan a munkaerőpiacra.
Összességében, elmondható, hogy a fiatalok döntéseit nem lehet egyetlen okra visszavezetni. A gazdasági lehetőségek, a családi háttér, az oktatási rendszer, a lakóhely és a személyes életcélok egyaránt alakítják, hogy valaki továbbtanul, dolgozni kezd, vagy átmenetileg egyik rendszerhez sem kapcsolódik. Az EU számára ezért a NEET-ráta csökkentése nemcsak foglalkoztatási, hanem oktatási és társadalompolitikai kérdés is.
