A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Egy folyamatban lévő beruházásunk elősegíti majd, hogy az agrárgazdaság szereplőinek olyan bemutató üzemi programokat szervezzünk, amelyeken megismerhetik a legújabb technológiákat – mondta el Horváth József, az Alföldi Agrárszakképzési Centrum (AASZC) főigazgatója.

Milyen változásokat hozott a hazai szakképzési rendszer 2020-ban kezdődött megújulása, és milyen szerepet kapott ebben az AASZC?

A hazai szakképzés szervezetileg, jogilag és tartalmilag is megújult 2020-tól. Duális képzések már korábban is léteztek, viszont a 2019-ben megjelent és 2020-tól hatályos szakképzési törvény segített növelni a hatékonyságot. Az új szabályozás olyan ágazati képzőközpontok létrehozását tette lehetővé, amelyek segítenek a képzések szervezésében. Ami minket illet: az Alföldi Agrár Ágazati Képzőközpont alapításában az Alföldi Agrárszakképzési Centrum és mintegy 20 cég vett részt. A megalakulásunk óta pedig további együttműködő partnerek csatlakoztak hozzánk.

Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Csongrád-Csanád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében tíz agrárszakképző középiskolát működtet. Ezek képzési portfóliója lefedi az agrárium és az élelmiszer-gazdaság valamennyi területét, a növénytermesztéstől, az állattenyésztéstől a kertészeten és a gépészeten át az erdő- és vadgazdálkodásig, valamint az élelmiszer-feldolgozásig. Ugyanakkor idetartoznak a környezetvédelem és vízügy, valamint a turizmus-vendéglátás ágazat egyes szakmái is.

Az ágazati képzőközpont mellett létrehoztunk egy akkreditált vizsgaközpontot, ami azért is fontos, mert jövő januártól a szakmai és az úgynevezett képesítő vizsgák is csak ilyen független, akkreditált vizsgaközpontokban tehetők le.

Az Alföldi centrum már öt éve működik. Ha csak a közelmúltat nézzük, milyen fejlesztésekre került sor?

Jelenleg is zajlik egy közel egymilliárd forintos támogatásból megvalósuló projekt, mellette egy konzorciumban működő kisebb. Ezek célja, hogy úgynevezett bemutatóüzemeket hozzunk létre, amelyek az iskolák tangazdaságaihoz, tanműhelyeihez és tanüzemeihez kapcsolódnak.

Ahogy a név is jelzi, a beruházás elősegíti, hogy az agrárgazdaság szereplőinek olyan bemutató üzemi programokat szervezzünk, amelyek révén megismerhetik a legújabb technológiákat. A projekt keretében egyebek mellett beszereztünk egy világszínvonalú erdészeti betakarítógépet is. De az élelmiszeripart és a szántóföldi növénytermesztést érintő újítások bemutatása is lehetővé válik. A beszerzett eszközöket természetesen az oktatásban és a képzésben is használni fogjuk.

Emellett több kisebb projekt is fut nálunk, amelyek egy része saját költségvetésből valósul meg.

A beszerzett eszközökön túl milyen újításokat vezettek be az oktatásban?

Már viszonylag régóta velünk van a projektalapú oktatás, azaz a tanulókat bevonjuk a közös munkába. Másként nem is lehet jó eredményeket elérni. Például a kertészeti szakmáknál fontos, hogy a diákok a termesztés egész folyamatát az elejétől a végéig kövessék és megértsék, a vetőmag elültetésétől a palántázáson és a növényápoláson át a betakarításig és az áruvá készítésig. Említhetném továbbá a pék-cukrász szakma esetében egy torta elkészítését is. Ezek mind olyan projektfeladatok, amelyeket az iskoláinkban régóta alkalmazunk, de ahhoz, hogy a fiatalok kompetenciáit tovább tudjuk erősíteni, új módszereket is be kell vonni. Ezért a diákok hazai és nemzetközi tanulmányutakon vesznek részt. Például az Erasmus+-program keretében számos iskolánk viszi a tanulókat európai uniós országokba, hogy tapasztalatot szerezzenek.

Milyen jellegű képzések indulnak az iskoláikban?

Ha kifejezetten a képzések jellegét nézzük, akkor egyrészt vannak úgynevezett iskolarendszerűek, amelyeknél egy tanulói vagy egy felnőttképzési jogviszony jön létre, és akár nappali vagy esti képzésben államilag elismert alapszakmát szereznek a résztvevők.

Emellett vannak az úgynevezett iskolarendszeren kívüliek, amelyek nem szakmát, hanem szakképesítést nyújtanak.

Az is előfordul, hogy a vállalati partnereknél a már náluk dolgozó alkalmazottakat a mi segítségünkkel képzik tovább. A szakképzési törvény pedig arra is lehetőséget biztosít, hogy akár egy vállalat vagy egy adott számú jelentkező is megkereshet minket azzal, hogy indítsunk egy egyedi képzési programot egy-egy szűkebb szakterületre. Természetesen szükség van arra, hogy államilag elismertessük a kezdeményezést, ezért ilyen esetben zöld utat kell kapjunk az Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től.

A képzések és a szakmák közül melyek a legnépszerűbbek?

Ha azt nézzük, hogy hol tanulnak a legtöbben, akkor a népszerűségi versenyt a gépész szakmakör nyeri meg. Ebbe a hároméves mezőgazdasági gépész és az ötéves gépésztechnikus szakma is beletartozik.

Viszonylag sokan jelentkeznek mezőgazdasági technikusnak, gazdának és erdésztechnikusnak is. A legújabb szakma, amely most került fel a szakmajegyzékbe, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági technikus, amelynek a kidolgozásában aktívan részt vettünk, és nagy érdeklődésre számítunk.

Mennyire népszerű az agrárterület?

Az agrárszakmák vonzereje nagyban függ attól, hogy a közvélemény épp mekkora presztízst tulajdonít nekik. A Covid-járvány idején például megnőtt a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás jelentősége, és az agrárium megítélése egyértelműen pozitív irányba változott, miután látszott, hogy ez az ágazat a nehéz időkben sem állhat le.

Ugyanakkor az utóbbi 3-4 évben az aszályok nemcsak egyre gyakoribbá, de súlyosabbá is válnak, ami a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességét is érinti. Az is számít, hogy a mezőgazdaság bármennyire is korszerűsödik, az emberi munkát ebben a szektorban továbbra sem lehet megkerülni. Egyértelmű, hogy nem ez a legkényelmesebb hivatás a világon: a növénytermesztésben például a munkák nem feltétlenül akkor vannak, amikor az időjárás a legkegyesebb.

Viszont ahogy a pályaorientációs tevékenységünkben is igyekszünk megmutatni a fiataloknak: mindezek mellett ez az egyik legszebb szakma a világon.

Az iskoláikban folyó oktatásban van valamilyen szerepe a mesterséges intelligenciának?

Nemrég voltam egy konferencián, amely ezzel a témával foglalkozott. Az eseményen a területért felelős kormánybiztos is tartott egy előadást, amelyben úgy fogalmazott, hogy ezekben a hetekben, hónapokban is olyan elképesztő sebességgel zajlik a mesterségesintelligencia-megoldások fejlődése, hogy itt az óriási áttörések kapcsán nem évekről, hanem hónapokról beszélhetünk.

Vannak tanáraink, akik korábban is bátran használták a digitális újításokat, ám arra számítok, hogy a következő tanévben újabb komoly előrelépésekre kerül sor ezen a téren is.

Horváth József

• 48 éves, nős, 2 gyermek édesapja.
• 2000-ben okleveles gazdasági agrármérnökként és mérlegképes könyvelőként végzett a Debreceni Egyetemen, 2005- ben uanitt a gazdálkodásés szervezéstudományok doktora (PhD) lett.
• 2014-ben a Széchenyi István Egyetemen megszerezte a habilitált doktor címet.
• 2009–2013 között tudományos dékánhelyettes volt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán, 2013–2019 között az intézmény dékánja.
• 2020-tól az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója.
• 2025-től szakmai vezető a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ, Élő Természettudományok Klaszter, Bioszféra, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kompetencia-központban.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!