Egy hely, ahol mindenki elmondhatja a magáét – ezzel a mottóval tartotta meg szeptember 12. és 14. között első fesztiválját a Mondj Te is egy verset Egyesület. Az eseményen többek közt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is részt vett, aki a költészet jelentőségét hangsúlyozta.
Egyszerre több helyszínen peregtek az események a pomázi VersFeszten: miközben a hazai és határon túli közélet elismert szereplőivel folytak a beszélgetések, a látogatók koncerteket, előadóesteket, versfilmeket, vagy kiegészítő programként a versmondó sarkot, esetleg a helyi árusokat is felkereshették.
A versek egyedi megjelenése hazánkban
„A versek sok mindenben segítenek minket. A diákok például a költők művein keresztül választékosabb fogalmazásra tehetnek szert, de az irodalom épp így segít az érzelmi fejlődésben és a szövegértés fejlesztésében is” – mondta el köszöntőjében Maruzsa Zoltán.
A mai, ténylegesen időhiányos világban a versek és a pódiumra lépő művészek egy-egy produkciója képes a világirodalmat megszólítani és a gyermekeket az olvasás szeretetére rávezetni – hangsúlyozta Takács Bence, az esemény főszervezője is, aki szerint nincs még egy olyan nép vagy nemzet, amely minden fontosabb eseményén verset mond vagy hallgat, csak a magyar. Ezért is öröm, hogy határon innen és túlról is érkeztek résztvevők a fesztiválra.
Színművészek és a versszavalás
Takács Bence az első nap kerekasztal-beszélgetésén elmondta: „A költő ír, de az is fontos, hogy a színművészek életben tartsák az alkotását”.
Az említett szakma egyik jeles képviselője, Szabó Sipos Barnabás is jelen volt a rendezvényen. A neves színművész elárulta, hogy némi kamaszkori dac is közrejátszott abban, hogy fiatalon a Színház- és Filmművészeti Egyetemre jelentkezett. Eredetileg festő akart lenni, de az apja nem engedte, ezért inkább oda ment, ahová a családfőt régen nem vették fel. Erről és sok más érdekességről beszélt az UNIside-nak adott interjújában, amely a 2025-ös Innováció lapszámban olvasható.
A versmondás kapcsán szóba került, mennyi múlik azon, hogy az adott művet ki szavalja el a publikumnak. „Mindenki másként mondja ugyanazt, hisz az előadásba beleteszünk egy kicsit magunkból is” – árulta el a kerekasztal-beszélgetésen Simorjay Emese színművész.
Kultúra és gasztronómia
A három napos fesztivál elsődleges célja az volt, hogy a kulturális értékeinket úgy tárja az érdeklődők elé, hogy közben minden korosztály megtalálhassa a számára kedves gondolatot, személyt és foglalkozást.
Az összművészeti fesztivál keretein belül mutatta be Hirtling István a Márai Sándor verseiből összeállított A lírikus Márai – 125 című estjét.
Az eseményen kiemelt szerepet kapott a gasztronómia is. Így kedves költőink egytálételei is megjelentek a felhozatalban: gulyásleves, ahogyan Petőfi Sándor ette, Bródy Sándor-féle pogácsa, Mikszáth által kedvelt lepények és Jókai Mór bablevese is terítékre került. Ezek mellett a Dúzsi Pincészet borait és rosé-fagylaltját is megkóstolhatták a látogatók.
A fesztivál fővédnöke a Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művész, az MMA rendes tagja, Császár Angela volt.
——
A kiemelt kép forrása: Facebook / Mondj Te is egy verset Egyesület.
