A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

A legnagyobb kihívás az egyetemi környezetben az egyensúly megtalálása az akadémiai kutatás, az ipari együttműködések és az oktatás minőségének fenntartása között” – fogalmazta meg a Charaf Hassan jelenlegi rektort a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékáni székében váltó új dékán, Imre Sándor.

Hogyan kezdődött a pályafutása, mi motiválta a mérnöki pályán, és hogyan éli meg dékáni kinevezését egy olyan karizmatikus vezető után,  mint amilyen Charaf Hassan, a BME jelenlegi rektora volt?

Az én utam elég egyenes volt: már gyerekkoromban közel kerültem a műszaki világhoz, hiszen szüleim mindketten villamosmérnökök voltak.  Emlékszem, hogy a nyolcvanas évek végén édesapám egy otthon építhető számítógépet forrasztott össze, és ez nagy hatással volt rám. Később a BME-n folytattam tanulmányaimat, ahol doktoranduszként is itt maradtam. Innen vezetett az utam az ipari és akadémiai kutatások világába, majd a dékáni pozícióba.

Már az egyetemi éveim alatt is érdekelt a technológiai fejlődés, és igyekeztem minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Akkoriban a személyi számítógépek elterjedése hatalmas áttörés volt, és ez inspirált arra, hogy minél jobban belemerüljek a programozás és a hardverfejlesztés világába. A doktori tanulmányaim során pedig már tudatosan azzal foglalkoztam, hogyan lehet a mérnöki tudást ötvözni az új technológiákkal.

A szakmai pályája szoros kapcsolatban van a mobiltávközléssel és a kvantumtechnológiával. Hogyan fejlődött ez a terület, és milyen szerepet játszott benne?

Amikor a GSM-technológia indult Magyarországon, csatlakoztam az egyik első kutatócsoporthoz, amely a mobilhálózatok fejlesztésén  dolgozott. Később az 5G-ig kísértem ezt a fejlődési vonalat, de menet közben a kvantuminformatika is egyre inkább foglalkoztatott. A kérdés az volt, hogy a kvantummechanikai jelenségeket hogyan lehet mérnöki szinten alkalmazni. Most már világszerte látható, hogy ez a terület az előttünk álló évtizedek egyik meghatározó innovációs iránya lesz.

A kvantuminformatika forradalmasíthatja az adattitkosítást, az adatfeldolgozást és az információátvitelt is. A laboratóriumunkban olyan kutatásokat végzünk, amelyek célja a kvantumos titkosítás gyakorlati alkalmazása. Ezek a technológiák felfutóban vannak, és már most látható, hogy a jövő digitális világában kulcsszerepet töltenek be. Az ipari partnerekkel való együttműködésünk révén folyamatosan figyeljük, hogy miként lehet ezeket a fejlesztéseket beépíteni a valós rendszerekbe és az oktatásba.

A mesterséges intelligencia térnyerése szintén megkerülhetetlen, az MI egyre nagyobb szerepet kap nemcsak a kutatásban, hanem az iparban is. A hallgatóink már most is tevékenykednek olyan projektekben, ahol az MI alkalmazását vizsgálják többek között az automatizálás, az egészségügyi diagnosztika, a távközlő hálózatok és az energetikai rendszerek optimalizálása terén. A következő években az MI oktatásba való bevonása terén is jelentős fejlesztéseket tervezünk.

Hogyan látja az oktatás jövőjét a Villamosmérnöki és Informatikai Karon? Van-e olyan terület, amely kiemelt szerepet kap?

Az egyik legfontosabb célunk, hogy a diákjaink számára minél inkább gyakorlatorientált képzést biztosítsunk. Az ipari partnereinkkel együttműködve olyan laborokat alakítunk ki, ahol a hallgatók oktatásának jövője egyre inkább a digitalizáció felé mozdul el. A távoktatás lehetőségei, az interaktív tananyagok és a gyakorlatorientált képzés mind olyan tényező, amelyet be kell építenünk a képzési folyamatainkba.  Az ipari partnereinkkel együttműködve olyan laborokat alakítunk ki, ahol a tanulók valós problémák megoldásán dolgozhatnak. Ezenkívül  bővítjük a nemzetközi kapcsolatainkat, hogy a diákjaink külföldi tapasztalatokat szerezhessenek. Fontos a számunkra, hogy az ideérkezők tudják, mit miért tanulnak, ezért a korábbi rendszereinket az integrációjuk érdekében továbbfejlesztjük.

A villamosenergia-rendszerek, az elektromobilitás, az 5G és a kvantumkommunikáció olyan terület, amelyben a következő években jelentős fejlesztések várhatók. A kar célja, hogy ezeket az új technológiákat minél hamarabb beépítsük az oktatásba, hogy a hallgatók naprakész tudást szerezzenek. A fenntartható energiagazdálkodás és az intelligens hálózatok fejlesztése szintén kulcsszerepet kap a következő években, míg az  elektromobilitás, az energiatárolási technológiák és az IoT-rendszerek integrációja is meghatározza a jövőt, és erre a hallgatóinknak is fel kell készülniük.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.