Híres magyar versek 1. Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. 2. Ady Endre: Őrizem a szemed Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmel a szemedet. 3. József Attila: Mama Már egy hete csak a mamáragondolok mindíg, meg-megállva. kosárral ölében,ment a padlásra, ment serényen. 4. Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje Mátraalján, falu szélénlakik az én öreg néném,melegszívű, dolgos, derék,tőle tudom ezt a . Őzgidácska, sete-suta,rátévedt az országútra,megbotlott egy kidőlt fába,eltörött a gida lába. Panaszosan sír szegényke,arra ballag öreg néne.Ölbe veszi, megsajnálja,hazaviszi kis házába. 5. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Létem ha végleg lemerűlt,ki imád tücsök-hegedűt?Lángot ki lehel deres ágra?Ki feszül föl a ? Lágy hantú mezővé a szikla-csípőket ki öleli sírva?Ki becéz falban megeredthajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állítkáromkodásból katedrálist?Létem ha végleg lemerűlt,ki rettenti a keselyűt!S ki viszi át fogában tartvaa Szerelmet a túlsó partra! 6. Petőfi Sándor: Nemzeti dal Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem . A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! 7. Kölcsey Ferenc: Himnusz Isten, áldd meg a magyart,Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e A multat s jövendőt! Szuper! Végeztél is! Time's up
