A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Felnőttképzők Szövetsége által szervezett felnőttképzési konferencián, több, mint kétszáz szakember vett részt.
Az utóbbi években a felnőttképzés jelentősége látványosan növekedett, mivel a technológiai fejlődés és a munkaerőpiac átalakulása egyre inkább megköveteli a folyamatos tanulást. A felnőttképzés kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkavállalók alkalmazkodóképességének erősítésében, hozzájárulva ezzel a stabil foglalkoztatáshoz és az új álláslehetőségek megteremtéséhez.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Felnőttképzők Szövetsége által szervezett szakmai konferencia kiváló fórumot biztosított a szakértők számára az aktuális jogszabályi változások és legújabb trendek megvitatására.
A rendezvényen több mint 200 szakember vett részt, ami jól mutatja a felnőttképzés iránti növekvő érdeklődést és annak fontosságát.
A gyakorlatorientált esemény középpontjában a felnőttképzés legújabb fejlesztései álltak, többek között a felsőoktatással való együttműködés lehetőségei, jogszabályi módosítások, nemzetközi tendenciák, az adatszolgáltatási rendszer újításai (FAR), az új vizsgáztatási eljárások és az ellenőrzési folyamatok fejlesztése.
A felnőttképzési konferencia témái
Pósánné Rácz Annamária a KIM helyettes államtitkára hangsúlyozta a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti együttműködés jelentőségét, amely segíti a munkaerőpiaci igények hatékonyabb kielégítését. Rámutatott arra, hogy a KKV-k versenyképességének növelésében a felnőttképzés kulcsszerepet játszik, az átképzési és továbbképzési programok pedig hozzájárulnak a munkahelyi stabilitás fenntartásához.
Dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke bemutatta az e-learning rohamos térnyerését, amely 2025-re várhatóan eléri a 325 milliárd dolláros piaci értéket. A VR-alapú oktatás, a mesterséges intelligenciával támogatott tanulási megoldások és a készségalapú képzések mind egyre nagyobb szerepet kapnak. A nagyvállalatok, például a PwC és a Walmart is aktívabban vesznek részt munkavállalóik képzésében, míg az Erasmus+ és a GINOP-programok továbbra is jelentős támogatást nyújtanak a felnőttképzés fejlesztéséhez.
Varga Martina, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője ismertette a legfrissebb jogszabályi változásokat, amelyek célja egy rugalmasabb és hatékonyabb képzési rendszer kialakítása.
Dr. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke részletezte a vizsgáztatási rendszer és a vizsgaközpontokra vonatkozó szabályozások módosításait.
A felnőttképzési konferencia iránt óriási érdeklődés mutatkozott. A rendezvényre több, mint kétszázan voltak kíváncsiak. (Fotó: IKK)
A konferencia második szakaszában Schmidtné dr. Behovics Judit a Pest Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetőjeként bemutatta az ellenőrzési gyakorlatok és intézményi felügyeletek ágazati szabályozásának legfontosabb változásait.
Bertalan Tamás (Edudev Zrt.) ismertette a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer legújabb fejlesztéseit, melyeket a jogszabályi előírások és a felhasználói igények alakítanak.
Pádár Tivadar, a Felnőttképzők Szövetségének alelnöke a digitális képzési dokumentáció bevezetésének előnyeiről tartott előadást, amely lehetővé teszi a hatékony és papírmentes adminisztrációt a jogszabályi keretek betartása mellett.
Karvázy Eszter, az NSZFH nemzetközi csoportvezetője bemutatta az AL Agenda és az EPALE programok szerepét a magyar felnőttképzés nemzetközi kapcsolódásában. Az AL Agenda az élethosszig tartó tanulás népszerűsítésére irányul, míg az EPALE egy online platform, amely lehetőséget teremt a felnőttképzési szakemberek közötti tapasztalatcserére és jó gyakorlatok megosztására.
A konferencia jelentősége és jövőbeli hatásai
A felnőttképzés elengedhetetlen a munkaerőpaci kihívások kezeléséhez. A szakmai párbeszéd, a jogszabályi fejlesztések és az innovatív oktatási megoldások mind hozzájárulnak egy rugalmasabb és versenyképesebb képzési rendszer kialakításához.
A konferencia résztvevői értékes tapasztalatokkal gazdagodtak, amelyek hosszú távon is segíthetik a szakterület fejlődését. Az elhangzott előadások és megosztott jó gyakorlatok mind azt mutatják, hogy a folyamatos tanulás és alkalmazkodás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felnőttképzés hatékonyan támogassa a gazdasági és társadalmi fejlődést.
A felnőttek szakmaszerzésének lehetőségei
