Tóth József a Kreatív Ágazati Készségtanács elnöke, és egyben a Codex Értékpapírnyomda Zrt. termelési igazgatója. A nyomdaipar úttörője, akit nem lehet megunni. A kisujjában van a szakma, a statisztikák, a technológiák. Szeretettel és elhivatottsággal beszél a nyomdaiparról, a szakma büszkeségével. Olyan ember módján, akinek nem munkája van, hanem hivatása.
A Szakma Sztár Fesztiválon tudtunk leülni egy kicsit, és beszélgetni a nyomdaipar jelenéről, a jövőjéről, előnyeiről és vélt hátrányairól. Arról, hogy megéri-e ezt a szakmát választani, hogy van-e még erő a hazai nyomdagépekben.
– Mi a nyomdaipar jelenlegi helyzete?
Tóth József: A XXI. században vagyunk, és ahogy Gutenberg az XV. században az élén járt az új nyomtatási technikában, úgy a nyomdaipar ezt a vezető szerepét a mai napig tartja, csak erről kevesen tudnak. Ha a számítástechnikára gondol, akkor azt mondja, hogy az egy modern dolog. A ’40-es évek végén már „számítógépek” működtek, akkoriban a lyukkártya vezérlés volt a nagy újítás, ami egyébként még egészen a 70-es évekig működött. A nyomdaiparban a betűöntőgépek lyukszalag vezérlése már 1894-ben működött, tehát a számítógép előtt 50 évvel használtuk ezt a technológiát! Jelenleg a nagy fejlődést a lézertechnológia jelenti, de 1972-ben a nyomdaiparnak egy közös, óriási beruházása volt. Ez a lézerkomp volt, ami már szintén lézer levilágítással működött. És ez a mai napig ugyanígy van, a legmodernebb technikákat használjuk, és a nyomdaipar folyamatosan változik, folyamatosan alakul az igényeknek megfelelően.
– És a teret hódító digitalizáció? Nem csökkent a digitalizáció hatására a nyomtatás mennyisége?
Tóth József: Átalakulás van, ebben igaza van, például már nincsenek újságok, vagyis, csak minimális mennyiségű újság van kinyomtatva. És igen, a könyvek esetében is már csak minimális mennyiséget gyártanak – ha a példányszámot nézzük. Viszont nagyon sokféle könyvből gyártanak alacsony példányszámot. Ne felejtse el, egy könyvet olvasni lehet elektronikusan, telefonon, számítógépen, vagy e-book-olvasón is, de könyv formában sokkal jobb! Egyrészről, egy könyvet sokkal tovább tud olvasni, és a szemet is kevésbé károsítja. Ezek is nagyon fontos dolgok, de a másik nagy területe a nyomdaiparnak a csomagolóipar, és amiatt biztos, hogy a nyomdáknak mindig lesz létjogosultsága.
– Olyan nagy jelentősége van a csomagolóiparnak?
Tóth József: Természetesen. A nyomdaipar jelentősen eltolódott a csomagolások irányába. Európában, ha bemegyünk egy boltba, és ránézünk egy polcra, akkor ugyanabból a termékből 8-10 féle verziót találhat. Felmérések bizonyítják, hogy a háziasszonyok körülbelül 4-5 másodperc alatt döntik el – amíg odaérnek a polchoz -, hogy melyik terméket veszik meg. És hogy melyiket fogják választani? Azt, amelyiknek leginkább feltűnő a csomagolása, szembeötlő a látványa. Ezért a csomagolástechnikának óriási szerepe van, ez generálja a nyomdák felé az igényt, hogy mindig újabb és újabb technikákkal, újabb technológiákkal újabb lehetőségeket biztosítsanak. Vannak ugyan törzsvásárlók, ők a vásárlóknak kb. a 6 százaléka. A fennmaradó 94 százalékot pedig meg lehet győzni akár a csomagolással is. Természetesen az internetes vásárlás megint más világ, de az internetes vásárlásnál is nagyon fontos a grafika, az előkészítés, ami szintén a nyomdaiparnak része. Hiszen a termék elektronikus úton is elő van készítve, hogy milyen háttérrel, milyen megjelenéssel, milyen dizájnnal, milyen gyorsan jelenik meg az a kép a képernyőn, és ez megint a nyomdai szakmai előkészítés munkája.
– Itt a Szakma Sztár Fesztiválon a biztonsági nyomdákat is bemutatták. Ez is a nyomdaiparhoz tartozik?
Tóth József: Hova máshova? A biztonsági nyomtatás, az egy speciális szegmense a nyomdaiparnak. Itt Magyarországon négy biztonsági nyomda van összesen, ők azok, aki megfelelő technológiával rendelkeznek ehhez a munkához. A biztonsági nyomdákban látható és nem látható elemek kerülnek a nyomdai termékekre. A vízjeles megoldásoktól a fémszálas megoldásokig, a hologramok, és a legkülönbözőbb olyan biztonsági festékek kerülnek felhasználásra. Vannak nyomatok, amik láthatók és nem láthatók, vagy épp más színben láthatók más hullámhosszúságú fény alatt. Van olyan festék, amelyet, ha elkezdek dörzsölni és felmelegítem, vagy ráteszek egy csésze meleg teát, akkor változtatja a színét. Ezek a thermokromatikus festékek, de például a Magyar Postának készítettünk 2021-ben egy karácsonyi bélyeget, amelyen egy zöld fenyőfa szerepelt. Ez a bélyeg csak a gyűjtőknek készült, különlegessége volt, hogy dörzsölés hatására fenyőillata lett. Ugyanezen elv alapján a nyáron fog megjelenni a Csokoládé Világnapján a Magyar Postának egy másik bélyege. A Szerencsi Csokoládé idén ünnepli a 100. születésnapját, így egy macskanyelv formájú speciális bélyeg készül a gyűjtőknek, ami csokoládéillatú lesz. Tehát a legkülönbözőbb dolgokat lehet megoldani a festékekkel, a kémiai technológiákkal, és hát ezeket a termékekre át lehet ültetni. De ugyanígy van a plasztikkártyák esetében is, az okmányokon is vannak látható és szabad szemmel láthatatlan festékkel készített jelek is. Bár a műanyagot épp most feszítik keresztre, ez a legújabb divat. Korábban a papír is megjárta a saját kálváriáját, most épp a műanyag van soron.
– Ön ezzel nem ért egyet?
Tóth József: Ebben a formában, ahogyan történik, nem. A papír valóban cellulózból készül, csak egy dolgot felejtenek el: hogy a világban három cellulózt gyártó konszern létezik, és mindegyiknél elfogadott gyakorlat az, hogy egy kivágott fa után kettőt ültetnek. És ez nem most kezdődött, ez már a 80-as évek óta tart! A másik része a dolognak, hogy a világ fakitermelésének csupán 1,5-2 százalékát használják fel a cellulóz előállítására, és ahogy mondtam, ezt ültetéssel duplán visszatermelik. Továbbá, Magyarországon jelenleg a gyártott papíroknak a 70-75 százalékát szelektíven visszagyűjtik, míg a hullámpapír 100 százalékát újrahasznosított papírból készítik.
– Akkor mire használják a kivágott fák fennmaradó 98 százalékát?
Tóth József: Hát a bútoripar az 9 százalékot elhasznál. Az építőipar 11 százalékot. Hogy hol a többi? 78 százalékát elégetik.
– Elégetik? Ezt, hogy érti?
Tóth József: Elégetik, mert termőföldre van szüksége az emberiségnek. Így aztán kivágják és felgyújtják az őserdőt, kiszedik a tuskókat, és beszántják a földet, hogy legyen hol termelni. Ez jellemző Dél-Amerikára, Ázsiára, néhol Afrikára is. De mondok még egy érdekességet! Egy könyvnek az előállítási energia költsége egy könyvre körülbelül olyan 350-400 wattóra energiát igényel. Ugyanennek a könyvnek az elolvasása elektronikusan (például mobiltelefonon) körülbelül olyan 1200-1500 kilowattórát igényel. Csak ezekkel nem foglalkoznak az emberek, és a nagy zöld mozgalmak, tehát ilyeneket nem vesznek észre.
– Gyakran éri vád a nyomdaipar területét a környezetvédők részéről a műanyag csomagolóanyagok miatt.
Tóth József: Nézze, korábban ott volt a celofán nyomtatás. Az első világháborúban a katonáknak be kell csomagolni az élelmiszert, és a csomagolóanyag rá kéne nyomni, hogy mi van benne. Akkor még nagyon rossz minőségben készült a celofán úgynevezett anilin nyomtatással. Viszont azóta erre is meglett a megoldás, már a modern flexo technológiával nagyszerűen lehet nyomtatni a celofánt is. És tudja, hogy miből van a celofán? A celofán, az egy cellulóz alapú, teljesen lebomló anyag, környezetbarát csomagolóanyag. Csak ezt sem nem tudják az emberek. A celofánt gyakorlatilag folyamatosan lehet újra feldolgozni, de ki is lehetne dobni, nem okozna semmi problémát.
– Bevallom, ezt én sem tudtam. Mit gondol, merre tart a nyomdaipar, mi a szakma jövője?
Tóth József: Most lépést tartunk a technológiai fejlődéssel. A jövő az, hogy ez megmaradjon, hogy ne csak hátul kullogjunk, sereghajtóként, hanem maradjunk az élmezőnyben az eszközpark beruházásai tekintetében.
– És milyen irányba tart a technológia?
Tóth József: Egyértelműen a digitális nyomtatás irányába, ahol a cél, hogy a változó adatok miatt egyedileg, kis példányszámban is nyomtatható legyen a termék. Itt a legkülönbözőbb technológiák jelentek már meg, az inkjet nyomtatás, az UV inkjet nyomtatás, a táblanyomtatás, a széles pályás nyomtatások, akkor a toneres nyomtatások. Illetve vannak még speciális eljárások, ahol elektroink feszültség különbséggel történik a nyomtatás. Ettől függetlenül a döntő részét a nyomtatáshoz, még ma is az ofszet nyomtatás teszi ki, és a csomagolóanyagoknál a flexo nyomtatás.
Tóth Józseffel készült még egy interjú, amelynek témája a nyomdaiparban elérhető duális képzések, gyakornoki programok.
Továbbá készült egy interjú a Békéscsabai Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium Nyomdaipari Tudás- és Képzőközpont vezetőjével, Sántáné Fazekas Tündével, amelyet itt találhattok meg.