Napjainkban az advent egyik legfontosabb szimbóluma az adventi koszorú. Karácsony előtt sok család otthonában helyet kap. Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít?
Az advent a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe. A karácsonyi ünnepkör kezdetét jelenti. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal – más definíció szerint a Szent András napjához (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnappal – kezdődik, és karácsonyig tart.
Az adventi időszakban örökzöldből készített, négy gyertyával díszített adventi koszorú kerül az ünnepi asztalra.
A korabeli feljegyzések szerint az adventi koszorú a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, Johann H. Wichern lelkész készített hasonlót. Egy hamburgi árvaházban élő gyerekek számára így szerette volna szemléltetni a karácsonyig hátralévő időt.
Az első adventi koszorún még 28 gyertya díszelgett
Egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken huszonnyolc gyertyát helyezett el, amelyek közül négy nagyobb vörös színű volt, a többi pedig fehér. Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, a négy vasárnapon pedig természetesen a vörös gyertyák égtek.
Napjainkban az adventi koszorún már csak az adventi vasárnapokat szimbolizáló négy gyertya áll.
Hit, remény, öröm, szeretet
A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt. A sorban a harmadik, vagyis a rózsaszín az öröm gyertyája, míg a negyedik, ugyancsak lila gyertya a szeretetet szimbolizálja.
Keresztény hagyományok szerint három gyertya lila színű, egy pedig rózsaszín – ezt advent harmadik vasárnapján kell meggyújtani. A lila szín a böjt, a bűnbánat, az önvizsgálat színe, míg a rózsaszín az örömöt szimbolizálja.
