„Alázat nélkül nehéz bekerülni egy jó céghez” – Interjú Suppan Mártonnal

Szerző: | 2026. március. 19. | Munka

Nekem nagyon fontos, hogy valami átlagostól eltérő, pozitív képességet találjak a leendő munkatársaimban – emelte ki Suppan Márton, a diszruptív technológiákban jártas Peak alapító–tulajdonosa.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Ma már egy többmilliárdos cégcsoport köthető a nevedhez. Hogy indult az az út, ami idevezetett?

Az életutam eleje nem mondható szokványosnak, hisz egy tízgyermekes családban nőttem fel hetedikként. A legtöbben, amikor ezt a számot meghallják, rögtön arra gyanakodnak, hogy a szegénységből törtem ki. Bár nem az a fajta család voltunk, ahol a gyerekek Porschét kaptak érettségire, de sose éreztem, hogy bármiben hiányt szenvednénk.

Viszont hamar kialakult bennem az igény arra, hogy a saját utamat járjam, és valahogy az is, hogy anyagilag többre vágyom. Tizenkét éves koromban határoztam el, hogy bicikliversenyző leszek, és meg is tettem mindent, hogy ez sikerüljön. Abban az időben nagyon sok biciklis újságot olvastam, úgyhogy azt is tudtam, hogy Magyarországon hol vannak az összeszerelő üzemek és a nagykereskedések. Kigondoltam, hogy szponzoroktól szerzek pénzt biciklire, amit meg is valósítottam. Persze akkor még úgy álltam a támogatóim előtt, hogy semmilyen eredményt nem tudtam felmutatni. Miután eldöntöttem, hogy belevágok, egy éven belül válogatott, 14 éves koromban pedig a saját korosztályomban magyar bajnok lettem.

Ezek az évek nagyon feltöltöttek: a külföldi versenyekkel és edzőtáborokkal együtt nagyon jó időszak volt, még akkor is, ha a gimnáziumot, ahová jártam, nem igazán szívleltem.

Miért fogalmazol így?

Borzasztó keretekben működött az iskola, és egyáltalán nem volt meg köztünk a „munkakémia”. Volt, hogy el akartak bocsátani, mert azt feltételezték egy jól sikerült írásomról, hogy plagizáltam, és ezzel meg is gyanúsítottak 14 évesen. Miközben a biciklizés terén osztrák és lengyel kupákat nyertem, a tesitanárom csak hármasokat adott, biztos úgy gondolta, hogy a hegyikerékpározás nem sport. Szerinte a magasságom miatt egyébként is kosaraznom kellett volna.

De volt, hogy azért akartak elhajtani, mert úgy látták, hogy bomlasztóan passzív vagyok. Végül pedig azon is bosszankodtak, hogy az évfolyamomból az egyetlen 100 százalékos emelt szintű érettségi pont az enyém lett.

A jogot miért hagytad ott?

Félévnyi bejárás után volt egy vizsgám, ahol egy hosszabb szó szerinti idézetet kellett elmondanom a római jogból. Mindössze néhány szót cseréltem fel úgy, hogy az értelmük nem is változott, de ez elég volt ahhoz, hogy jelezzék: újra kell próbálkoznom. Akkor láttam, hogy ez nem nekem való hely.

Hogyan indult el végül a Peak?

Még a Corvinusra jártam, amikor a cég elődjét elindítottam. Hiába váltottam iskolát, sem a METU-n, sem a Corvinuson nem diplomáztam le, mert a Peak szekere akkor már beindult. Már akkor 13 országban voltak ügyfeleink.

Még diákként hogy sikerült kiépíteni egy ilyen kiterjedt vevői kört?

Korábban partnerként már dolgoztam egy Kelet-Közép-Európában terjeszkedő, befektetésekkel foglalkozó csapattal. A székhelyük a Rózsadombon volt, és egyszerűen besétáltam hozzájuk 20 évesen, hogy szeretnék ingyen beállni gyakornoknak, mert ki akarom próbálni magam. Ez komoly lökést adott az indulásban.

Miért jutottál arra döntésre, hogy hallgatóként egy vagyonkezeléssel foglalkozó vállalkozást fogsz alapítani?

A befektetési piac nagyon érdekelt, ráadásul nekem jókor jött a gazdasági válság, ami egy nagyon felgyorsult, turbulens időszak volt. Valószínű, hogy ha a gazdaság ugyanazt az aranykort éli, mint 10 évvel korábban, sohase figyelek fel erre a területre, mert akkor nem ez a téma szerepel az újságok címlapján. Pénzügyileg a krízis akkor még nem tudott ártani.

A későbbi fintechcéged, a Peak miben volt más, mint a többi?

Volt 2012-ben egy Revolut-szerű termékünk úgy, hogy a Revolut 2015-ben indult el. Emlékszem, a Rózsakert SPAR-jában hajtottam végre az első teszttranzakciót. Pont ezért a diplomamunkámat is a fiók nélküli bankolásra akartam felhúzni, de többször is visszadobták a témát azon az alapon, hogy ez szerintük nem létezik. Rájuk is csaptam végül az ajtót.

Hogyan kell elképzelni a kezdeti időket a cégnél?

Eleinte rengeteget jártam Londonba. Volt, hogy két hónapra odaköltöztünk csapatostul egy Airbnb-be, és számos tárgyalást folytattunk le úgy, hogy Magyarországon még nem voltak fintechcégek (technológiai alapokra épülő pénzügyi szolgáltatók – a szerk.), kint az Egyesült Királyságban viszont már igen. Sikerült odáig eljutnunk, hogy 2015-ben a Peaket beválasztották a hat legígéretesebb kelet-középeurópai fintechcég közé.

Honnan szereztetek tőkét?

Nem volt rá szükségünk. Az indulás után nem sokkal három angyalbefektető ugyan beszállt 120 millió forinttal a cégbe, de ezt az összeget sose használtuk fel. Az egyiküket egy éven belül kivásároltam, a másikat 2020 környékén, a harmadik épp most van folyamatban.

A vállalat most mekkora?

A tavalyi évet 3 milliárdos árbevétellel zárta a cégcsoport. Tavalyelőttről 2024-re több mint 100 százalékos volt a növekedés, az idei forgalmunk pedig 4–5 milliárd között lesz. Akár az idén is sor kerülhetne egy duplázásra, de az egyik digitális ügynökségből – amely része volt a cégcsoportnak – kiszálltam, úgyhogy az idei számokba annak a társaságnak a bevételei már nem számítanak bele. A tavalyi évben is van egy kis torzítás, mert a Gloster Nyrt.-től megvettük az FF Next Technologiest, így abban az évben részben egy akvizíción keresztül bővültünk.

Korábban is beszéltél arról, hogy nem csak szokványos ügyfelek használják a Peak fintechplatformját.

A platformunk minden feladatot el tud látni, ami tranzakcionális bankolással kapcsolatos, a számlanyitástól kezdve a kártyakibocsátáson, az átutalásokon és a fizetési kérelmeken keresztül a valós idejű nemzetközi pénzmozgatásig.

Vannak olyan ügyfeleink, amelyek nem bankok, mégis az üzletmenetük miatt szeretnének pénzügyi terméket piacra vinni. Akad olyan partner, aki Európába érkező Fülöp-szigeteki munkavállalókat szolgál ki bankszámlával, bankkártyával és pénzküldési lehetőséggel. De van olyan online szerencsejátékos ügyfelünk is, amely a saját platformján teszi egyszerűbbé a befizetéseket a megoldásunkkal. Amikor a kártyakibocsátással kapcsolatos tevékenységünk a csúcson volt, 88 országban voltak felhasználóink.

Mi az a jó tanács, amit megosztanál azokkal, akik ezen a területen akarnak boldogulni?

Egy tanulság, amit a mesterséges intelligencia körüli felhajtás is igazol, hogy a technológiát elsősorban nem technológiai alapokról érdemes megfogni. Azok a társaságok, amelyek nagyon technokrata módon építkeznek, sokszor nem lesznek piacképesek. Ettől szenved egyébként az egész inkumbens bankszektor: rendszeresen előfordul, hogy az IT-vezető drive-olja az üzleti folyamatokat még akkor is, ha nem igazán ért hozzá. Mi mindig figyeltünk arra, hogy ezt elkerüljük.

Ha már szóba került: beszéljünk a saját MI-üzletágatokról és a PeakX-ről.

A PeakX-et az idén hoztuk létre. Ez egy generatív MI-integrátor tevékenységet végző üzletág, aminek van saját RAG keretrendszere és egy rakás MI-ügynöke, amiket felhasználunk a projektjeink során. Egy olyan, nagyon jól működő hibrid üzleti modellt építünk, ami átmenet a SAAS (software as a service) és az egyedi fejlesztések között: az általunk lebonyolított projektek teljesen az ügyfél igényeire szabottak, de az előre lefejlesztett keretrendszer és agentek miatt akár 60–80 százalékkal rövidebb idő alatt kivitelezhetők.

A társaságnak komoly médiaportfóliója is van.

Igen, többek között miénk a fintech.hu, a fintechradar.hu, illetve lassan 10 éve csináljuk a Trend FM-en a Fintech Világa című rádióműsort. Rengeteg online kiadványunk van, és volt olyan videóalapú edukációs kampányunk, ami 1,8 millió egyedi megtekintőt ért el magyar nyelven a hazai piacon.

A kollégáim több mint hatezer szakmai cikket írtak. Ez azt jelenti, hogy pontosan tudjuk, hogy mi van a fintechpiacon, és mi történt az elmúlt 6–8 évben, azaz mondhatjuk, hogy szinte egyedülálló módon vagyunk szakértői a területnek.

Mik a tapasztalatotok a friss diplomás dolgozókkal?

A PeakX-es és a tanácsadó csapatban szinte csak olyanok vannak, akik a BSc-jüket vagy az MSc-jüket külföldi egyetemen szerezték. Érdekes látásmódot hoznak be a cégbe. Nem alapfeltétel a kinti tanulmány, de a tapasztalatok alapján akik külföldön tanultak, rendszerint jobban tudják venni azokat a kihívásokat, amelyeket a kiválasztási folyamatunk során eléjük teszünk. Ez jellemzően már a nagy mennyiségű próbafeladat megoldásánál jelentkezik.

Milyen képességeket vártok el a pályakezdőktől?

A megfelelő szakmai tudáson túl ahhoz, hogy egy jó cégnél el tudjanak helyezkedni, szükség van az alázatra. Bizonyos szempontból lazák nálunk a határok, hiszen sok munkatársunk dolgozik home office-ból. Ha valaki két hónapot Baliról akar melózni, nekem azzal sincs bajom. Ugyanakkor a cégvezetés bizonyos értelemben konzervatív, vannak olyan határok, amelyeket nem lehet átírni. Azaz vannak események, amelyekre el kell jönni, meetingek, amelyeken ott kell lenni, a határidőket és a hierarchiát pedig be kell tartani. Emiatt azt vallom, hogy ezt a munkát, de ez bármely másikra is igaz, alázat nélkül nem lehet elvégezni.

Hogy látod: mi volt a sikered titka?

Ennek rengeteg összetevője van. A tanácsom az, hogy ha lehet, az embernek legyen minél több nem konvencionális élménye. Egy idő után ez egy képesség is lehet, vagyis az, hogy az ember generálja azokat a helyzeteket, amik ki tudják mozgatni az átlagos hétköznapokból. A munkaerőpiacon óriási előny, ha valaki eltér a megszokottól, ugyanis segít kitűnni a tömegből. Nekem ilyen értelemben az is jót tett, hogy nagy családban nőttem fel.

Ezért is vannak bajok a klasszikus oktatási modellel: az a célja, hogy mindenki tanulja meg ugyanazt. De miért lesz az jó nekünk, vagy a társadalomnak, hogy nagyon sok embernek egyforma a tudása? Én a munkainterjúimon mindig azt kerestem, hogy az illető miben egyedi. Először sose az előző munkahelyekről kezdek el kérdezősködni, inkább az érdekel, hogy mi volt a jelentkező gyerekkorában, mik a kedvenc élményei. Szerintem ez nagyon sok mindent elmond egy emberről. Nekem nagyon fontos, hogy valami átlagostól eltérő pozitív képességet találjak a leendő munkavállalókban.

Suppan Márton

  • 35 éves, először a Corvinusra, majd a Budapesti Metropolitan Egyetemre járt. Bár a tanulmányait nem fejezte be, 2013-ban a prepaid kártyapiac tanulmányozása után megalapította a Peak Financial Servicest, egy prepaid fizetéstechnológiák kibocsátását menedzselő céget. A Peak azóta egy 3 milliárdos cégcsoporrtá vált, sőt: előadónak már visszahívták a korábban elhagyott alma materébe.
  • 2017-ben elnyerte a FIVOSZ Év Fiatal Vállalkozója címét, 2020-ban a Menedzserek Országos Szövetsége a Jövő menedzsere díjjal tüntette ki, 2024-ben pedig Londonban vette át a Digital Grand Prix elismerést a European Milestone Business Awards díjátadón.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

A szerzőről:

János Devecsai

Promó

Kövess minket