Idén 33. alkalommal tartjuk meg a Föld napját Magyarországon. Maga a kezdeményezés már 53 éve létezik, célja a bolygó, a környezet, a természet, a levegő és a vizek védelme. A kezdeményezés idén is arra hívja fel a figyelmünket, hogy létünk alapja az élővilág változatosságának, biológiai sokszínűségének megőrzése.
Így kezdődött
Az első Föld napját Denis Hayes nevű amerikai egyetemista indította el 1970. április 22-én. A kezdeményezésére közel 20 millió amerikai reagált, és emelte fel szavát a természet védelme miatt, és hatására az USA-ban törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelme érdekében, illetve tudatosabbá váltak az emberek a környezetvédelem témakörében.
Húsz évvel később még mindig romlott a bolygó helyzete, pedig a Föld napja kezdeményezés ekkor már világmozgalomnak számított. Mégis gondokat okozott az üvegházhatás, tágult(ak) az ózonlyuk(ak), savas eső hullott az égből, és az óceánok szennyezettségének mértéke is egyre nőtt. Így a 90-es éveket kinevezték a környezetvédelem évtizedének, és a társadalmi tudatosság növelése érdekében 1989-ben létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot. Ezen a központon keresztül az alapítvány munkatársai havonta küldték a hírleveleket a világ minden csatlakozó országába a helyi szervezeteknek. A hírlevelek beszámoltak a helyi felvonulásokról, a szabadegyetemi előadásokról, és olyan ötletekről, amelyeket betartva a lakosság is aktívan tehetett a környezet védelméért. A témák közé tartozott például a hulladékok szelektálása és újrahasznosítása, a komposztálási tudnivalók, a műanyagmentes vagy csomagolásmentes életmódra tett javaslatok.
A Föld napja Magyarországon
Magyarország az elsők között csatlakozott a világmozgalomhoz, 1990-ben hazánkban is létrejött a Föld Napja Alapítvány. Az amerikai módszert követve itthon is kialakítottak egy hírközpontot a Föld napja eseményeinek koordinálására, valamint a lakosság tájékoztatása céljából. Emellett az alapítvány környezetvédelmi könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatta a szemléletváltást, és programjaik során jelentős szerepet kaptak az iskolákban tartott, illetve a kifejezetten gyerekeknek szóló előadások.
A Föld napja jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”. Az alapítvány próbálja megváltoztatni a világot, a csatlakozó személyek szemléletét. Ennek érdekében az alapítvány munkatársai évről évre egyre több megmozdulást szerveznek. Ezeken a programokon fákat ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek. A legtöbb esetben a helyi igények, a felnőtt lakosság elvárásai alapján szervezik meg a programokat, például egy adott terület tisztítását. A hazai mozgalom nagy hangsúlyt fektet a felnőttek szemléletformálására is. A konkrét, környezetvédelmet támogató megmozdulások mellett jelentős külföldi és hazai műveket, könyveket jelentetnek meg, és tesznek elérhetővé az érdeklődők számára.
Hogyan veszítjük el őserdeinket a húsfogyasztás miatt?
Vannak olyan környezeti problémák, amelyek napjainkra sajnos általánosnak mondhatók, ilyen például a tengerek és óceánok szennyezettsége, vagy a mikroműanyagok jelenléte a természetben, illetve a klímaválság. Ezekről a veszélyekről gyakran hallunk, részei a mindennapjainknak, benne élnek a köztudatban. E problémák mellett azonban vannak olyan környezetvédelmi kezdeményezések, amelyeket az adott évben kiemelnek a Föld napja rendezvényeken. Az idei évben ez a központi téma a húsfogyasztás, és az állattartáshoz kapcsolódó takarmányok környezetkárosító hatása. Erről szól a WWF (World Wide Fund) idei jelentése is, amelyet itt olvashatsz el angol nyelven.
A jelentés azt taglalja, hogy az emberiség túlterjeszkedése és túlfogyasztása kiszorítja természetes környezetéből a vadvilágot. A biológiai diverzitás csökkenésének 60 százalékáért étrendünk, egészen pontosan a mi étrendünket alkotó állatok takarmánya felel.
Sajnos a világ hústermelése legalább kétszer annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége. Az egyre növekvő húsigényt pedig csak intenzív ipari állattenyésztéssel lehet kielégíteni, és a növekvő állatállomány növekvő takarmányigényt is jelent. Azonban hiába az igény, a termőföld és a vízkészlet véges. Sok helyen az erdők, esőerdők, mezei területek kiirtásával próbálnak takarmánygabonának megfelelő termőföldet kialakítani. A világ nagy esőerdei – például az Amazonas, a Kongói-medence – mellett Ázsiában a Jangce, Mekong folyóvidékei, és a Himalája térségei és India több területe is veszélyben vannak.
Az említett kutatás arra is kitért, hogy az ipari állattenyésztésből kikerülő állatok húsa már kevésbé tápláló. Például az 1970-es évek csirkéinek húsa hatszor több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a napjainkra jellemző ipari nevelésű szárnyasoké. És ebből eszünk mi is feleslegesen sokat, ugyanis a KSH adatai szerint Magyarországon az ajánlott egészséges mérték közel háromszorosát fogyasztjuk húsokból, húskészítményekből.
Az idei Föld napján is több programlehetőséggel találkozhatsz, amely kapcsolódik a környezetvédelemhez, illetve a mindennapi életünkhöz. Különleges programelem, hogy a Vízművek Zrt. Gruber József víztározója megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. Erről készült cikkünket itt olvashatod el.
Teszteld tudásod, hogy mennyire ismered jól bolygónkat! Kvízünkben a Földdel kapcsolatos érdekességeket ismerhetsz meg.
