A nyári időszámítás a Föld népességének közelítőleg negyedét érinti. Szükségességéről több mint 100 éve folyik vita. Vélt és valós előnyeiről és hátrányairól mindenkinek határozott véleménye van. Azonban az óraátállítás létjogosultságát firtató viták végére mostanáig nem került pont. Március 26-án újra kezdődik a nyári időszámítás, egy órával kevesebbet alhatunk.
A nyári időszámítás első ötlete
A nyári időszámítás ötletét, sokan Benjamin Franklin, amerikai polihisztor nevéhez kötik, – tévesen- aki 1784-ben „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” című írásában a korai kelésre ösztönözte az embereket. Az óraátállításra vonatkozó első javaslat több, mint száz évvel később George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javaslatára merült fel. Abban gondolkodott, hogy októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellene állítani az időt. Csekély érdeklődés mutatkozott az indítványa iránt, nem vezették be.
Az első komolyabb próbálkozás William Willett brit építész nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Három évvel később ötletéből törvényjavaslat is készült, amelyet 1909-ben tárgyaltak az angliai alsóházban. A javaslata nem aratott osztatlan sikert, leginkább a mezőgazdaságban dolgozók ellenezték így a törvényt nem iktatták be. A nyári időszámítás bevezetését népszerűsítő Willett meghalt, ötlete megvalósítása előtt.
A nyári időszámítást a világháborúk idején alkalmazták
Amiről Willet nem tudta meggyőzni a brit lakosságot, az a németeknek sikerült. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, azzal a céllal, hogy kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot tartalékoljanak a háborúra. Berlin példáját később Nagy Britannia és Franciaország is követte, 1919-ig amikor leállt a nyári időszámítás. A kísérlet 1940-es évek derekán a II. világháborúban szintén német kezdeményezésre indult újra.
Magyarországon először 1954-ben alkalmazták a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében. A terhelés csökkenésével felszabaduló villamosenergia kapacitást leginkább az alumínium kohászatban szerették volna hasznosítani. A hazai kísérlet három évig tartott majd 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt.
Az 1970-es energiaválság idején az európai országok többségében alkalmazták az óraátállítást. Magyarországon 1980-ban vezették be újra a villamosenergia megtakarítási céljából.
Az elmúlt évtizedekben az óraátállítás gazdasági előnyei helyett a hátrányai kerülnek előtérbe. A megváltozott fogyasztási szokások módosítják a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek s hátrányainak mérlegét. Az elérhető energiamegtakarítás elhanyagolható mértékű és nem ellensúlyozza az óraátállítás adminisztratív költségeit. Az ellenzők állítják, hogy az óraátállítás károsan hat az egészségre. Számos szakértő az emberi bioritmus felborulására hivatkozva utasítja el a nyári időszámítás alkalmazását.
Ezzel szemben a használata mellett érvelők szerint az energiamegtakarításon túl más előnyökkel is jár az óra átállítás. Az egy órával későbbre tolódó napnyugta előny azok számára, akik munka után a szabadban szerveznek programot. A szabadtéri munkahelyeken, például az építőiparban, mesterséges világítás használata nélkül tovább lehet dolgozni. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.
A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben is rögzítette. Eszerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre (3-ra), októberben 3 órakor vissza (2-re) kell állítani az órákat.
Az Európai Parlament 2008-ban végzett népszavazás eredményei alapján a magyarok 90 százaléka eltörölné az óraátállítást.
Az óraátállítás használatának eltörlését 2019-ben szavazta meg az Európai Parlament. A döntést követően sokan arra vártak, hogy 2021 októberében búcsút mondhatunk a nyári-téli időszámításnak. Erre viszont nem került sor mert a Covid-19 pandémia miatt elmaradt az EP és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács egyeztető ülése. Egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül újra napirendre az ügy, az viszont biztos, hogy vasárnap egy órával kevesebb idő jut alvásra.
További érdekes tények a téli és nyári időszámítás történetéről.
