Sokan ismerik Puskás Tivadar nevét, és kevesebben az öccse, Puskás Ferenc nevét. Szinte napra pontosan 175 évvel ezelőtt, 1848. március 30-án, Pesten született Puskás Ferenc hadmérnök. Ő lett az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója.
Ennek az évfordulónak az apropójából foglalkozunk ebben a cikkben a magyar távközlés egyik kiemelten fontos eseményével. Ez pedig a magyar telefonközpont, és a Telefonhírmondó megszületése. Utóbbi találmányt az egész világ a rádió elődjének tekinti.
Puskás Tivadar, Puskás Ferenc és a telefonközpont
Puskás Tivadar a magyar telekommunikáció egyik nagy felfedezője és úttörője volt. Budapesten született, felsőfokú tanulmányait Bécsben végezte. Apja halála után azonban – családja anyagi helyzetének romlása miatt – abba kellett hagynia a tanulást. Megélhetést kellett keresnie, de nyughatatlan lelke miatt nem talált olyan szakmát, ami kielégítette volna a kíváncsiságát. Úgy döntött, hogy külföldön próbál szerencsét, de ehhez meg kellett tanulnia angolul. A korabeli történetek szerint ennek roppant érdekes módját választotta. A fél fején leborotváltatta a haját, így kényszerítette magát önkéntes házi elvonulásra. Otthon, autodidakta módon fél év alatt megtanult angolul. Kitartását siker koronázta, Angliában szerzett magának munkát. Először vasútvonalak építésével foglalkozott, de mikor a munkája véget ért, újra külföldre ment dolgozni. Ekkor már Amerikában, Colorado államban próbált szerencsét. Ekkor találkozott először Morse távírójával, és új üzleti ötlet merült fel benne. Ebben az időben már népszerű volt Bell telefonja, és Puskás tudta, hogy ez az eszköz, amely nagyon sok lehetőséget rejt magában. Az az ötlete támadt, hogy egy telefonközpontot kellene kialakítania. Felkereste Edisont, és engedélyt kért arra, hogy az ő laboratóriumában kísérletezzen a telefonközpont ötletével. Erre engedélyt is kapott, és végül Edison és Puskás között szoros barátság alakult ki.
Ki volt a telefonközpont feltalálója?
Puskás Tivadar olyan telefonközpont kialakításán kísérletezett, amelybe tetszés szerinti mennyiségű előfizető kapcsolható be. Ezt meg is valósította Brüsszelben. Emellett több találmányon is dolgozott Edisonnal, és a székhelyét Párizsba tette át, ahol megbízták az első francia telefonközpont kialakításával. Számtalan munkája miatt megkérte a testvérét, Puskás Ferencet, hogy csatlakozzon hozzá a munkájában. Ferenc ekkor a Monarchia hadseregében huszár főhadnagyként szolgált, de Tivadar kérésére elhagyta a sereget, és elvállalta a budapesti telefonközpont építésének munkálatait. Ennek köszönhetően 1881-ben adták át a budapesti központot, amely a világ hatodik telefonközpontja lett, és ennek Puskás Ferenc lett az elnöke. 1882-ben kiadták az első magyar telefonkönyvet, és ekkor már Magyarország minden nagyobb városába lehetett telefonálni.
Sokan úgy gondolják, hogy a telefonközpontot Puskás Tivadar találta fel, de ez így nem teljesen igaz. A technikatörténészek szerint a telefonközpont a távíró központ elve között nincs nagy különbség. A távíró központ ötletére pedig Francois Dumont 1851-ben kapott szabadalmi oltalmat, tehát ő a feltaláló még akkor is, ha a telefonközpont ötlete egyedül Puskás Tivadar nevéhez köthető.
Egyéb érdekességek a Telefonközpontról
- Edison elmondta, hogy a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a „halló” szót. Ez a „hallom” szóból származó rövidítés azóta az egész világon elterjedt. Edison és Puskás is többször írásban is megerősítette, hogy a telefonálásnál használt „halló” szó nem azonos a német „hallo”, illetve az angol „hello” üdvözlő szóval. Érdekes, hogy ennek ellenére a magyar nyelvészet a „halló” szót idegen szóként tartja számon.
- Puskás Tivadar és Puskás Ferenc 1879-ben a telefont úgy népszerűsítették, hogy egy Gyöngytyúk utcai házban a második emelet és a földszint között kiépítettek egy készüléket, amelyet a lakosság megtekinthetett és kipróbálhatott.
- Az első előfizetők egyike a Pesti Hírlap volt.
- Az első telefonközpont összesen 200 előfizetőt tudott kiszolgálni. Ekkor még a telefon úgy működött, hogy a hívó felvette a készüléket, és a központban dolgozó kisasszonytól kérte a hívott felet.
- Telefonkezelő kisasszony csak olyan hölgy lehetett, aki legalább két úri családtól kapott ajánlólevelet. Az első magyar telefonos kisasszony Matkovics Júlia volt, aki személyesen Puskás Tivadartól tanulta a távbeszélő kezelését.
- Amíg viszonylag kevés volt az előfizető, elég volt csak a kért állomáson lakók nevét mondani, mert a telefonkezelők ismerték az előfizetők nevét. Az első telefonszámokat Budapesten 1901-től vezették be, ekkor már 5300 előfizető volt a fővárosban.
- Az első telefonszámok még csak négy számjegyből álltak.
- A budapesti telefonközpontban kapta első állását Nikola Tesla. A feltaláló később Puskás Tivadar ajánlásával utazott tovább az Egyesült Államokba.
A Telefonhírmondó – „egy újság, amit nem írnak, de mondanak”
A Telefonhírmondó egyértelműen Puskás Tivadar találmánya, amelyet a világ a rádió elődjének tekint. A Telefonhírmondó Vállalat az előfizető lakásában egy arasznyi nagyságú falapot szerelt fel a falra. Ezt a falapot drót kötötte az utcai hálózathoz. A lapon két kagyló függött, és a hallgatónak nem volt más dolga, mint a füléhez illeszteni a kagylót, máris hallotta az aktuális híreket.
Nem volt szünet, a kagylókon keresztül hétköznap reggel 9 és este 9 óra között óránként megújulva érkeztek a legfrissebb hírek. Ezek lehettek hazai és nemzetközi hírek, pontos idő szolgáltatás, az áru- és értéktőzsde árjegyzései, időjárás jelentések. A híreket egy külön szerkesztőség állította össze, és a megírt tartalmakat a felolvasók olvasták be a készülékekbe újra meg újra addig, amíg le nem telt az egy óra. A felolvasókat egyszerre 100-150 ezer ember hallgatta először csak Budapesten, majd külföldön is. A Telefonhírmondó elhivatott volt a kultúra terjesztésében is. A hétvégén és esténként nem a híreket lehetett hallani, hanem felolvasásokat, szavalatokat, éneket és zenét is. Az Operaház és a Pesti Vigadó között volt a világon az első „sztereó” közvetítés, de a Népszínházból is közvetítettek műsorokat.
A Telefonhírmondó kezdetben huszonöt előfizetővel indult. Ez a szám egy évvel később már hétszázra nőtt, majd egy újabb év múlva ötezer előfizető hallgathatta a híreket otthonában. A sikert azonban Puskás Tivadar már nem élte meg. Alig egy hónapja vezette a Telefonhírmondót, mikor 1893. március 16-án, szívrohamban meghalt. Halálról a Telefonhírmondó értesítette az embereket. A szolgáltatás 1925-ig működött, akkor egybeolvadt a Rádióval. Az új vállalkozás neve a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. lett, és egészen a második világháború végéig üzemelt.
