A gyermekkönyvek illusztrációinak és a közös olvasásnak nagy szerepe van a gyerekek fejlődésében – derült ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola IX. Kisgyermeknevelési Konferenciáján. A szakértők szerint a képi elemek nemcsak a szövegértést segítik, hanem gazdagítják a gyerekek fantáziáját és érzelmi világát is, míg az egyre bővülő könyvkínálat a szülők és pedagógusok számára nyújt széles választási lehetőséget.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Martonvásár önkormányzatával együttműködve 2024. október 14-én és 15-én rendezte meg a IX. Kisgyermeknevelési Konferenciát (Brunszvik Teréz Szakmai Napok), amelynek fókuszában idén a gyermekkönyvek, a kortárs gyermekirodalom, a családok könyvkultúrához fűződő viszonya állt.
„A legkisebb gyerekek számára nem a történet a fontos, hanem a szülőkkel közös élmény, az együttlét – kis túlzással akár a telefonkönyvet is felolvashatnánk nekik. 2-3 éves korban jönnek az éntörténetek, amelyek a gyerek mindennapjait imitálják, míg a kalandokról, leküzdhetetlennek tűnő próbatételekről szóló történetekkorszaka 4-5 év körül kezdődik” – mondja a meseolvasás életkori szakaszairól Zóka Katalin főiskolai tanár, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanulmányi rektorhelyettese.
Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A meseolvasás előnyei: szókincs és érzelmi fejlődés
A rendszeres meseolvasás jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére – kutatások igazolják, hogy azok a gyerekek, akiknek gyakran olvasnak mesét, akár egy-másfél évvel megelőzhetik kortársaikat a fejlődési elvárások terén. Az olvasás során a gyerekek szókincse gyorsan bővül, és már az óvodás évek kezdetén jelentős előnyhöz jutnak. A mesehallgatás az érzelmi kapcsolódást is erősíti szülő és gyermek között, miközben elősegíti a pozitív énkép és mentális jóllét kialakulását.
A vizuális inger fontossága a mesekönyvekben
Bár korábban úgy vélték, hogy a fantázia fejlődését segíti, ha egy gyerek nem lát illusztrációkat, újabb kutatások szerint az illusztrációk éppen hogy serkentik a képzelőerőt. Zóka Katalin szerint a képek nem csupán segítik a szövegértést, hanem gazdagítják is a belső képalkotást. Ez különösen fontos a „digitális bennszülöttként” ismert generáció számára. Hatalmas a képigényük, a képi ingerek révén könnyebben dolgozzák fel az információkat.
„Ezt a szakirodalomban sokszor olyan kifejezésekkel illetik, mint vizuális szőnyegbombázás vagy képrobbanás, miközben a kutatások azt mutatják, hogy a mai gyerekeknek egyszerűen ez a természetes közege. Ez a generáció sokkal inkább jobb agyféltekei működéssel – képekkel, holisztikus megközelítéssel – próbálja befogadni a világot” – magyarázza a szakember.
Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A kamaszok is profitálnak az illusztrációkból
Nemcsak az óvodás és kisiskolás korosztály számára hasznosak az illusztrált könyvek – a kutatások szerint a tizenéveseknek is szükségük van a vizuális elemekre. Az illusztrációk segíthetnek az irodalmi klasszikusok megértésében, valamint fenntartják az érdeklődést a versek és más művészi szövegek iránt is.
„Egy korábbi megközelítés szerint ahhoz, hogy egy gyerek fantáziája belső képeket tudjon teremteni, nem szabad külső képet, vagyis illusztrációt kapnia. Ám a kutatások egyértelműen azt igazolják, hogy az illusztráció nem akadályozza, hanem ösztönzi és gazdagítja a szövegekből kibontakozó belső képek megformálását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejből mesélés mellett illusztrált mesekönyveket is érdemes közösen olvasni” – emeli ki, hozzátéve: képekre, rajzokra nemcsak az óvodás korosztálynak, hanem az általános iskolásoknak, sőt a tizenéves olvasóknak is szükségük van. A művészien megformált illusztrációknak ugyanis az irodalmi klasszikusok megértésében és élvezetében, sőt a versek iránti érdeklődés megőrzésében is hatalmas szerepe van.
Egyre nagyobb a választék a gyermekkönyvek piacán
A gyermekkönyvek piaca az elmúlt években jelentősen bővült. Szombathelyiné Nyitrai Ágnes, a konferencia szakmai vezetője elmondta, hogy ma már műfajilag is sokkal szélesebb a kínálat, mint korábban: találhatók benne böngészők, interaktív könyvek és silent bookok is. Bár ez a választék szabadságot ad a szülőknek, egyúttal bizonytalanságot is kelthet, hiszen sokan nehezen igazodnak el a különféle könyvtípusok között.
A könyvválasztás öröme és élménye fontosabb, mint a közvetlen fejlesztés
A szakemberek szerint, bár egyre több szülő választ könyvet fejlesztő szándékkal, az olvasásnak elsődlegesen az élményszerűségre kellene épülnie. Szombathelyiné Nyitrai Ágnes arra buzdítja a szülőket, hogy élvezzék a közös olvasást, és ne csak a fejlesztő hatásokat keressék. A gyermekirodalom élménye ugyanis a legfontosabb ahhoz, hogy a könyvek iránti szeretet megmaradjon a gyerekek életében.
