Sürgősségi életmentés, kéklámpás segítség – a mentőápoló szakma

Szerző: | 2023. március. 13. | Mi leszek?

A képen hordágyon egy beteg fekszik, körülötte mentősök dolgoznak

Minden embernek joga van az élethez. Minden embernek joga van az egészséghez. Minden embernek joga van az egészségügyi ellátáshoz. Ezek egyszerű szabályok, de a betartatásukhoz hatalmas apparátust kell fenntartania az államnak: az egészségügyi ellátórendszert. És az egészségügyi ágazaton belül található egy hatalmas szervezet, az Országos Mentőszolgálat, aminek tagjai a sürgősségi életmentéssel foglalkoznak. Cikkünkben a mentőápoló szakmával és annak hátterével fogunk foglalkozni.

Egyesülés, növekedés – a szervezet kialakulása

Az Országos Mentőszolgálat elődei a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) és az országos kiterjedésű mentőállomás-hálózatot üzemeltető Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME) volt. Az egyesülést követően a szervezet jelentősen megnőtt. A mentőállomás-hálózat több mint háromszorosára, a személyi állomány húszszorosára, a járművek száma az eredeti hatszorosára növekedett.

Napjainkban a Mentőszolgálat országosan 255 mentőállomással rendelkezik. Az állomások számának növelése támogatja többek között a gyors helyszínre érkezést is. Általános cél a mentőegységek helyszínre érkezése a riasztását követő 15 percen belül. Az OMSZ mentőegységei évente közel 40 millió kilométert tesznek meg. Az állománya közel 8500 mentődolgozóból, azaz bajtársból áll. A szakemberek évente több mint 1.2 millió mentőfeladatot teljesítenek.

A képen egy női egészségügyi dolgozó látható, a háttérben egy mentőautó áll
A mentés főszereplői a mentődolgozók (Fotó: 123rf.com)

Hosszú az út a sürgősségi betegellátáshoz – mentőápoló, mentőtiszt, mentőorvos

Az OMSZ tagjait a 70-es évek közepéig a Mentőszolgálat saját tanfolyamain képezte ki. A mentőápolói munkavégzés ma már szakképesítéshez kötött feladatkör. Az egészségügyi ágazatot támogató képző intézmények között 23 helyszínen tanítanak mentőápolókat. Az ötéves, tehát technikumi szintű képzés során a tanulók megismerik a sürgősségi betegellátás módszereit, előírásait, szabályait. A mentőápolók munkája a beteg, illetve a sérült személyek ellátása a megtalálás helyszínén, valamint a betegmozgatási, a stabilizálási és szállítási feladatok ellátása. A mentők munkájuk során életmentő eszközöket használnak, sebeket és sérüléseket látnak el, valamint részt vesznek a mentési folyamatokban a többi készenléti szerv dolgozóival együtt.

Amennyiben egy mentőápoló szeretne továbbtanulni, erre is van lehetősége. A felsőoktatásban az egészségtudományi főiskolai karokon lehet mentőtiszti képzésre jelentkezni, ami négyéves oktatást jelent. A mentőtisztek képzésük során több mentésre alkalmas eszköz használatát sajátítják el, megtanulnak betegeket gyógyszerelni, továbbá invazív eljárásokat használhatnak munkájuk során.

Ha valaki mentőorvos, azaz oxyológus szakorvos szeretne lenni, akkor az orvosi egyetemek általános orvosi karán kell végeznie, majd oxyológusként szakosodnia.

Egy mentőautó belső tere látható a képen
A leggyakoribb jármű a mentés során a mentőautó (Fotó: Pixabay.hu)

Az irányítás – segítség a telefon túloldalán

A mentőcsapatok a helyszínre vonulnak, méghozzá oda, ahová a mentésirányítók küldik őket. A mentésirányítás az a hely, ahová a segélyhívó telefonok befutnak. Az irányítás elválaszthatatlan része a mentőmunkának, itt zajlik a sürgősségi ellátás koordinációja. Az Országos Mentőszolgálat egységes szakmai elvek mentén országos lefedettségű híradástechnikai apparátusával irányítja a teljes gépjármű és személyi állományt.

A mentésirányítás soraiban is egészségügyi szakemberek ülnek: például itt is dolgoznak mentőápolók és mentőtisztek. Ez a munka nem egyszerűen a segélykérő telefonok fogadása. A telefonáló minden esetben szóbeli tanácsokat, utasításokat kap arról, hogy hogyan kezdje meg az elsősegélynyújtást, míg a mentőegység kiér a helyszínre. Emellett itt dől el az is, hogy milyen szintű egység vonuljon a helyszínre, és milyen eszközök segítségével kezdjék meg a mentést.

A képen egy egészségügyi dolgozó látható, körülötte digitálisan megjelenő egészségügyi értékek ikonjaival
A mentőápolók és mentőtisztek munkáját a folyamatos digitális fejlődés jellemzi (Forrás: 123rf.com)

Digitalizált egészségügy, technológiai fejlesztések

A mentőkről elsőre mindenkinek a mentőautók jutnak eszébe, de a járműpark ennél jóval bonyolultabb. A nyári időszakban a mentők vonulnak motorokkal is, vízparton pedig csónakokkal. És ha már mentőautók, akkor a mentés különböző felszereltségű autókkal történik. Például mentőautóval, kiemelt kocsival, esetkocsival, rohamkocsival, mobil intenzív kocsival, gyermekmentő kocsival, tömeges baleseti egység busszal stb.

Az, hogy a helyszínre milyen járművet irányítanak attól függ, hogy milyen típusú ellátásra kell felkészülnie a mentőegység tagjainak. Ha a sérülés indokolttá teszi, akár mentőhelikopter is küldhető a helyszínre.

Nem csak a járműpark sokrétű, hanem a mentés során felhasználható eszközök is. Az egészségügyre jellemző a technológiai fejlődés, ez így van a Mentőszolgálatnál is. Ma már minden autón digitális ügykezelés folyik a fedélzeti táblagépek segítségével, és a betegátadás folyamatát is ezek az eszközök támogatják. A közlekedő egységeket is folyamatosan nyomon követik egy egységes irányítási rendszerben, így azonnal felmérhető, hogy egy esetleges segélyhívás helyszínéhez mely mentőegység van a legközelebb. Így tehát ez a szakma sem arról híres, hogy stabilan stagnál, sokkal inkább arról, hogy folyamatosak a képzések, a továbbképzések, a fejlesztések, az újítások.

Női mentők az utakon

Korábban csak férfiak lehettek bajtársak, női mentővel nem lehetett találkozni. Azok a hölgyek, akik szerettek volna részt venni a mentésben, csak a mentésirányításon dolgozhattak, a segélyhívó telefonokat kezelték. Később a nők számára is elérhetővé tették a mentőtiszti főiskolai kar képzését, és akik ezt elvégezték, már helyszínre vonultak. 2017 óta azonban a nők már mentőápoló végzettséggel is részt vehetnek a mentésben, így már elmondhatjuk: nincs olyan terület a mentőszolgálat kötelékében, ahol ne találkozhatnánk bajtársnőkkel is.

A szerzőről:

Kisanyik Tímea
Újságíró-szerkesztő. Sokéves szakképzési területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, korábban a feladatai közé tartozott a szakmák népszerűsítése. Újságíróként elhivatottan támogatja azt a célt, hogy a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó információk minél több emberhez jussanak el. Szereti a sikertörténeteket, amelyek inspirálóak mások számára, a jövő oktatásához tartozó – akár digitális – fejlesztéseket, amelyek könnyebbé tehetik a munkavégzést. Figyelemmel kíséri a magyar és nemzetközi trendeket, valamint a szakmai versenyeket, rendezvényeket.