A vízparti nyaralás lehet nagyon pihentető és kényelmes, de több veszélyforrást is rejt magában. Ezek a veszélyforrások pedig nem csak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is ugyanúgy hatással lehetnek. A veszélyeket ki lehet védeni, de még egyszerűbb megelőzni őket. Annak érdekében, hogy a nyaralás tényleg a pihentető szórakozásról szóljon, összeállítottunk egy cikksorozatot. Az első cikkünk a nyári fürdőzések veszélyeit ismerteti.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, azaz a WHO szerint a vízbe fulladás a harmadik leggyakoribb oka a véletlen, balesetből fakadó halálozásoknak. Ez az összes baleseti halálozás hét százalékát jelenti. Évente legalább 350 000 ember fullad vízbe (a felük gyermek). A legrosszabb pedig az, hogy ezeknek a baleseteknek a nagy része egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne.

Első feladat a vízparti pihenés során: elkerülni a fulladást

Oszlassuk el a tévhiteket: a filmekkel ellentétben a fuldoklás nem jár csapkodással és nem forr a víz. Nincs kiabálás és nem egy feltűnő tevékenység, elég hozzá néhány másodperc, és még mély vízre sincs szükség.

Hogy értsük, miért veszélyes a hirtelen csobbanás a hideg vízben, először érdemes átgondolnunk a testünkben zajló fizikai folyamatokat. A nyári nagy meleg hatására az ereink kitágulnak, a vérnyomásunk emiatt emelkedik. A szív- és érrendszert a nagy hőmérséklet emelkedés kifejezetten megterheli. A szervezetünk próbálja hűteni magát, ennek köszönhető az izzadás. Az izzadás miatt nő a folyadékigényünk és az elektrolit igényünk egyaránt.
Épp emiatt a hirtelen hűtés – például a vízbe csobbanás – konkrétan sokként hat a szervezetre. Azt mindenki tudja, hogy felhevült testtel nem szerencsés a hideg vízbe beleugrani, mert a hirtelen hideghatás légzésmegállást okozhat. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a tiltás nem csak arra vonatkozik, amikor az egész testünkkel ugrunk a vízbe, elegendő, ha csak az arcunk ér a vízbe. Ennek az az oka, hogy ha az arcot és a homlokot hirtelen éri hideghatás, akkor az aktiválhatja az úgynevezett búvárreflexet, ami “enyhébb” esetben csak szívritmuszavart, de rosszabb esetben akár teljes keringésleállást okozhat. Másik komoly probléma a Kratschmer-reflex aktiválódása, ami gégegörcsöt jelent, ami maga után vonja a légzés leállását.
A hideg víz természetesen a mellkasnak sem tesz jót. A mellkast érő hideg víz hatására is megjelenhetnek ritmuszavarok. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a hirtelen keringés vagy légzésmegállás mellett számítani kell a végtagok görcsére is, ami szintén okozhat a hirtelen fájdalom hatására víznyelést.
És még egy dolog, amire határozottan érdemes figyelni! Nem célszerű tele gyomorral a vízbe menni. Az emésztési folyamatok aktiválódása és a hideg víz sokkoló hatásával együtt nagy megterhelést jelent a szívnek, ami szívritmus zavarokat okozhat, esetleg hányingert. Egyik eset sem szerencsés a vízparton, így ezt is jobb elkerülni.

Ha fulladást tapasztalunk

Mi a fulladás? Az a folyamat, amikor az emberi légcsere valamilyen okból nem tud megvalósulni. Ilyen ok lehet akár egy belső folyamat, például a gégegörcs, de beszélhetünk külső akadályozó tényezőről is, például víznyelés.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az első lépés mindig a veszélyes helyzetek elkerülése, tehát a megelőzés. Ha viszont már megesett a gond, akkor tudjuk, hogy mi a teendő?

Először is, meg kell szüntetni a veszélyes helyzetet. Ha a gyerek fuldoklik, akkor azonnal ki kell emelni a vízből, és ki kell vinni a partra. Fontos, hogy ne maradjon a gyermek a vízben, mert ha összeesik, esetleg görcsösen összerándul, akkor a feje újra víz alá kerülhet. Víznyelés után a víz a tüdőből a félrenyelt folyadék köhögés hatására tud távozni, de vigyázni kell, mert a görcsös köhögés könnyen hányásba torkollhat, amit a gyerek a levegő kapkodása során visszanyelhet.
Általános esetben a köhögés magától megszűnik, a beteg állapota rendeződik. Ha azonban a gyerek sok vizet nyelt, hevesen köhög (és ez nem múlik), a hangja rekedt, a légzése hajszolt, akkor mindenképpen keressük fel az orvost!

Ha a köhögés nem segít, a gyerek egyre rosszabbul van, de még eszméleténél van, akkor érdemes 5 háti ütést alkalmazni. Csecsemők esetében ezt úgy lehet kivitelezni, hogy a gyerek hasát az alkarunkra fektetjük, és finoman ütögetjük a hátat. Nagyobb gyermek esetében ülve, az összezárt térdünkre hasaltatva alkalmazzuk az 5 háti ütést.
Az elsősegély szabályai szerint ha a háti ütések hatástalanok, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás, kisgyermekeknél 5 hasi lökés próbálható, ezzel azonban bánjunk óvatosan! Érdemes szakszerű segítséget hívni, a 112-es és a 104-es segélyhívó számon az Országos Mentőszolgálat munkatársai telefonon keresztül is tudnak tanácsot adni, míg megérkezik a mentőegység.

Ha a gyerek a mentése után eszméletlen, vagy nem mutat életjeleket, akkor azonnal el kell kezdeni az újraélesztést. A testet kemény talajra kell fektetni, a gyerek száját szabaddá kell tenni, a felesleges folyadékot egy mozdulattal ki kell törölni. Ezután a fejét hátra kell hajtani, és meg kell kezdeni az újraélesztési protokollt, ami 30 mellkasi nyomást (csecsemőnél 2 ujjal, kisgyermeknél egy kézzel kéztővel, nagyobb gyermeknél a felnőtteknél tanult kétkezes technikával) és két befúvásos lélegeztetést jelent. Ezt a mentőcsapat kiérkezéséig folyamatosan kell folytatni.

Tudod, hogy mit a jelei annak, ha valaki fuldoklik? Erről részletesen itt olvashatsz.