Hazánk a régióban az elsők között indult el a körforgásos gazdaság következetes építésében: tavasszal megalakult a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform. Miért került ennyire előtérbe ez a modell, hová sikerült eljutni a platform megalakulása óta és hogyan lehet elérni, hogy az egyetemek ezen a területen is markánsan támogassák a magyar gazdaság átalakulását, a hazai tulajdonú kkv-k sikerességét? Erről kérdeztük Birkner Zoltánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökét.

Az interjú eredetileg 2022. decemberében, az UNI in&out Innováció 2023 kiadványban jelent meg.

Miért hívták életre a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platformot és mik a fő céljai?

A következő évtizedek egyik fő kihívása a digitalizáció mellett, hogy hogyan tudjuk felelős módon örökül hagyni a Földünket a következő nemzedéknek. Egyre égetőbb volt, hogy a körforgásos gazdaság kapcsán is kialakuljon az a közös gondolkodás, amelyben a nagyvállalatok, a kkv-k, a tudástermelésért felelős oktatási és kutatóintézmények, a civil szervezetek, valamint az állami szabályozó intézmények értékteremtő szándékkal működnek együtt. Ebben az új modellben gyakorlatilag minden anyagot, tárgyat úgy állítunk elő, hogy anyagában vagy energiaként újra fel lehessen használni. A körforgásos gazdaság térnyerése abban is segít, hogy Magyarország kevésbé legyen kiszolgáltatott például az energiaárakkal vagy a beszállítói láncokkal kapcsolatos globális bizonytalanságoknak.

A közelmúlt történései mennyiben ösztönözték a platform megalakítását?

Az elmúlt években a Covid megmutatta, milyen következményekkel jár, ha megszakadnak az ellátási láncok, most, a szomszédunkban zajló háború miatt ugyanezt tapasztaljuk az élelmiszeripar területén, nem beszélve az energiaellátási problémákról. A kihívások hatására sok területen megváltozik a gazdasági modell, erre pedig jó megoldást kínál az eddigi lineáris felfogás helyett a körforgásos gazdálkodás irányába való elmozdulás. Európa is „felébredt”, hiszen mindkét esetben ez a kontinens volt talán a legérintettebb.

Kik vesznek részt a platform szervezésében?

Úgy állítottuk össze az elnökséget, hogy minden érdekelt fél helyet kapjon benne. Figyeltünk arra is, hogy a különböző méretű vállalkozások is jelen legyenek az elnökségben. Helyet kapott a grémiumban nagy vegyipari, agrár- és építőipari szereplő, a kkv-szektorból víztudományi, illetve tudásközvetítő cég, emellett a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az egyetemi szféra képviselői is. Mindenki igent mondott a felkérésünkre, ebből is látszik, hogy az ötlet nagyon időszerű volt.

Eddig hány cég csatlakozott a kezdeményezéshez?

Már több mint 180, ezek döntő többsége kis- és középvállalkozás. Külön ki kell emelni a kamarát, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a kisebb cégek érdeklődését is sikerült felkelteni. De rajtuk kívül húsz tudásszervezet is csatlakozott, többségükben egyetemek. A résztvevők számában nincs felső korlát, mindenkire számítunk. A szemléletformálásban fontos, hogy egyetemi szintű képzések is indulnak a körforgásos gazdaság témájában: 2023- ban a Pannon Egyetemen három új szak – közgazdász, mérnök, turizmus – lesz ilyen szemléletben választható.

Milyen gyakorlati lépések történtek eddig?

Itt mindannyian pro bono dolgoznak, mert mindenki érzi a téma jelentőségét. A platform márciusi megalakítása óta eltelt bő fél évben először egy workshop keretében meghatároztuk a fő irányokat, ezek alapján jelöltük ki a legfontosabb célokat. Szeptembertől felálltak a munkabizottságok, amelyek novemberben Veszprémben mutatták be, hogy milyen projektjavaslataik vannak. Egy-egy munkabizottságban közösen dolgoznak a különböző helyről érkező és eltérő érdekeltségű szervezetek képviselői, ami önmagában is lényegesen javítja az együttműködést. Nagyon sok horizontális téma született, amelyeknek nagy társadalmi hatása lehet, ám el kell kezdenünk építkezni a szabályozási háttér, a jogi környezet megteremtése terén is.

Eddig is jelentős lépések történtek a Területi Innovációs Platformok keretében, hogy közösen dolgozzon az egyetemi szféra a helyi vállalkozásokkal. Mik a tapasztalatok?

Nagyon fontos célunk, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek egymásra találjanak azokkal a tudást igénylő cégekkel – jellemzően a kkv-kkal –, amelyek nem foglalkoztatnak saját kutatókat. A következő két évtized arról szól majd, hogy minél több hozzáadott érték épüljön be a termékekbe, ez pedig a tudásszervezetek hatékony részvételével képzelhető el. Éppen ennek elősegítése volt a cél a Területi Innovációs Platformok (TIP) elindításával. Az egyetemeknek elsősorban a saját társadalmi, gazdasági környezetük modernizálását kell segíteniük, emellett nagyon fontos, hogy egy-egy részterület specialistáiként – Győrben a járműipar, a Pannon Egyetemen a vegyipar, Szegeden a biológiatudomány, a nanotechnológia kapcsán – is hozzák, amire lehet építeni. A TIP-ek révén gyakorlatilag kis „NKFIH-képviseletek” jöttek létre országszerte, az egyetemek bázisán, hogy az adott régióban minél több közép- és kisvállalatot szívjanak be az innovációs vérkeringésbe.

Mennyire elsődleges az innovációs projektek nemzetközi láthatósága?

Ez nagyon fontos, és nekünk központi feladatunk, „kovász” szerepünk van ebben, rengeteg új információt nekünk kell terítenünk. De a nemzetközivé válás kulcsa elsősorban az, hogy az egyetemek mennyire tudnak rangos kutatókat és oktatókat, külföldi hallgatókat bevonni az új rendszerbe. Ha például valamelyik magyar intézménynek sikerül bejutni a top 200 egyetem közé, rengeteg jól fizető ázsiai diák jön majd Magyarországra. A jó univerzitás kulcsa, hogy nemcsak az állam finanszírozza, hanem van markáns piaci bevétele is. Emellett a Nemzeti Laboratóriumokban való részvétel is növeli a hazai intézmények láthatóságát. Mára 27 ilyen labor indult el Magyarországon. Egy-egy versenyképes téma köré mátrixszerűen felépítettük az együttműködő szervezeteket. Aki külföldről keres, az a teljes magyar „képességtérképet” látja, ami a nemzetközi együttműködések, pályázatok szempontjából kulcsfontosságú.

Melyek a következő időszak legfontosabb céljai?

Az elmúlt négy évben megalapoztuk az új KFI-rendszert. Meghatároztuk a célokat, létrehoztuk a hiányzó intézményeket, emellett az állami finanszírozás is erőteljesen bővült, most pedig az erőfeszítéseknek már hasznot kell hozniuk. Mostantól minden együttműködő partnerünktől azt kérjük, írja le, fogalmazza meg, hogy az általa felvetett ötletből milyen tudományos, társadalmi vagy gazdasági siker fog létrejönni. Fontos, hogy már a projekt elején tudjuk, hogy hová akarunk eljutni. Azt a szemléletmódot, azt a kultúrát szeretnénk elterjeszteni, amelyben egyértelmű, hogy az állami támogatás nem ajándék, hanem egy olyan befektetés, aminek valamilyen módon hasznot kell hoznia.