A tanulás nemcsak gyerekkorban fontos, valójában egy egész életen át tartó folyamat. De vajon ugyanúgy tanulunk fiatalon, mint középkorúan vagy idősebben? Te hogyan tanulsz most, és hogyan tanultál 10 éve? Észrevetted, hogy változtak a szokásaid, a tempód vagy épp a motivációd? 

Változnak a tanulási szokásaink, ahogy idősödünk – Egy életen át tanulunk, de nem mindig ugyanúgy

A tanulás nem ér véget az iskolapadban – ezt ma már egyre többen tapasztalják meg, akár munkahelyi továbbképzésről, akár személyes fejlődésről van szó. De vajon ugyanúgy tanulunk 15, 35 vagy 60 évesen? Röviden: nem. Tanulási szokásaink, stratégiáink és motivációnk jelentősen változhatnak az életkor előrehaladtával.

Gyerekként játékosan, utánzással tanulunk. Serdülőkorban az érdeklődés vezérel, fiatal felnőttként pedig célorientáltan, tudatosan kezdünk el tanulni. Később, amikor már munka és a család is része az életünknek, a hatékonyság, az időbeosztás és a gyakorlati tudás válik fontossá. Idősebb korban pedig a tanulás öröme, a mentális frissesség megőrzése, és az új élmények felfedezése kerül előtérbe.

Az életkornak megfelelő tanulási módszerek alkalmazása növeli a hatékonyságot, és csökkenti a frusztrációt.

Érdemes felismerni, hogy ami régen működött, az ma már nem biztos, hogy ugyanúgy hatásos. Ugyanakkor mindig van lehetőség arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki.

Gyerekkor – amikor az agy szivacsként szívja magába az új ismereteket

A kisgyermekek az utánzás és a játékos felfedezés révén tanulnak a leghatékonyabban. Az iskoláskor kezdetével a tanulás strukturáltabbá válik, és előtérbe kerül a memorizálás, az ismétlés és az alapvető készségek, mint az olvasás, írás és számolás  elsajátítása. Ebben az életkorban a tanulás még erősen függ a tanári visszajelzéstől és a szülői megerősítéstől.

Serdülőkor – önállósodás és célkeresés

A kamaszok egyre inkább igénylik az önállóságot, ugyanakkor gyakran küzdenek motivációs hullámvölgyekkel. Ilyenkor már fontosabbá válik az érdeklődés szerinti tanulás: ami nem érdekli őket, azzal nehezen foglalkoznak. Ugyanakkor ebben az időszakban fejlődik a kritikai gondolkodás, az absztrakt gondolkodás és a hosszabb távú tervezés képessége.

Fiatal felnőttkor – célorientált tanulás

A húszas–harmincas éveinkben a tanulás gyakran már konkrét célokhoz kötött: egy diploma megszerzése, egy nyelvvizsga, új készségek fejlesztése a munkahelyen. Ekkor alakulnak ki személyes tanulási stílusaink: van, aki vizuális típus, más hanganyagokból tanul jól, míg más csoportos tanulással fejlődik a legjobban. Az idő beosztása is kulcsfontosságúvá válik, hiszen gyakran munka, család vagy más kötelezettségek mellett tanulunk.

Középkorúak – tapasztalatból tanulni

Negyven felett már másként viszonyulunk a tanuláshoz. Gyakran a meglévő tudásunkra építve, kontekstuális módon tanulunk – azaz nem elvont ismereteket, hanem gyakorlatba átültethető tudást keresünk. A hosszabb távú figyelem és koncentráció még jól működik, viszont több ismétlésre lehet szükség, főként ha új technológiákat vagy teljesen ismeretlen területeket kell elsajátítani.

Idősebb korban – tanulni az örömért és az aktivitásért

Az időskori tanulás főleg  a motivációban különbözik. Ilyenkor gyakran nem a karrierépítés, hanem az agy frissen tartása, új élmények szerzése vagy társas kapcsolatok kialakítása a fő cél. A memória lehet, hogy lassabban működik, de a tapasztalati tudás, az összefüggések meglátása és a mélyebb gondolkodás gyakran erősebb. Az örömteli tanulás, például nyelvtanulás, művészeti tevékenységek vagy önkéntes képzések egyaránt segítenek a demencia megelőzésében is.

A tanulás is velünk együtt alakul

A tanulás nem egy sablon, amit egész életünkben ugyanúgy alkalmazunk. Ahogy változunk, úgy alkalmazkodnak szokásaink, módszereink és motivációnk is. Az életkornak megfelelő tanulási stratégiák megtalálása nemcsak hatékonyabbá, hanem élvezetesebbé is teszi az ismeretszerzést,  bármilyen életszakaszban is járunk éppen.

Még mindig nem megy a nyelvtanulás? Bevált módszerekkel segítünk!