A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.
A magyar kormány sokfajta ösztöndíjprogramot kínál a felsőoktatásban részt vevők vagy oda készülők számára, köztük olyanokat is, amelyeknek kifejezetten a kutatói utánpótlás nevelése a célja. Ezekről, illetve kiemelten az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programról ad átfogó képet az UNI2025 olvasóinak Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos főtitkára.
Nagyon jelentős forrással, 10 milliárd forint megpályázható kerettel indította útjára a kormány 2024-ben az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot (EKÖP), illetve annak alprogramjaként a Kooperatív Doktori Programot (EKÖP-KDP). Tekinthetjük ezt a jövő tudósaiba való befektetésnek?
Érdemes onnan indulni, hogy miért fontos a tudásalapú társadalom, és miért fontos olyan munkahelyek létrehozása, ahol tudományos tevékenység folyik, magas hozzáadott értékkel. Magyarországon jelenleg egymillió főre körülbelül 6200 olyan munkavállaló jut, aki kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Az Európai Unióban átlagosan 9 ezer fő az egymillió főre vetített kutató-fejlesztői létszám, itt tehát van elmaradásunk. Kulcsfontosságú, hogy az EU-s átlaghoz felzárkózzunk.
Milyen korosztályokat céloznak meg az EKÖP-vel?
Azt mondhatjuk, hogy a legfiatalabbaktól, akik éppen bekerülnek a felsőoktatásba, az alap- és a mesterképzésben résztvevőkön át egészen a fiatal, a doktori fokozatot öt éven belül megszerzett kutatókig tart ez a skála. Természetesen eltérőek a finanszírozási lehetőségek, mások az elvárások is. Az alapképzésben résztvevőket még arra szeretnénk sarkallni, hogy hozzák ki magukból a maximumot az egyetemi évek alatt, és arra ösztönözzük őket, hogy gondolkodjanak a kutatói pályában. Itt jellemzően az az elvárás, hogy a Tudományos Diákköri Konferencián vagy más hasonló tudományos megmérettetésen mutassa be az ösztöndíjas az önálló kutatásának az eredményét. Ez felkészíti őt arra is, hogy hogyan kell konferencián előadni, szerepelni, hogyan kell írni. Ez akár az államvizsgánál, a diplomamunkánál is hasznos tapasztalat. A doktoranduszoknál már árnyaltabb a kép, tőlük jellemzően tudományos folyóiratban megjelent publikációkat várunk. Ez egy sokkal magasabb léc, amit meg kell ugrani, és magának a doktori képzésnek is az a célja, hogy a negyedik év végére a hallgató rendelkezzen önálló, új kutatási eredményekkel. Ennek ösztönzésére a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programban előírjuk azt, hogy ha egy szenior kutató négy évre elnyer egy 120-150 millió forintos projektet, akkor ez idő alatt foglalkoztasson legalább részmunkaidőben egy doktoranduszt. Az utóbbi számára ez egy kutatói státuszt és rengeteg kutatói tapasztalatot jelent. Nagyjából ugyanez a helyzet a fiatal kutatók esetében. Ebben az évben megkezdődött egy átmenet: míg korábban mind a négy korosztályt kifejezetten ösztöndíjakkal igyekeztünk támogatni, mostantól a doktori képzésben résztvevőket és fiatal kutatókat részben ösztöndíjakkal, részben kutatói álláshelyekkel igyekszünk segíteni.
Az EKÖP tehát mind a négy korosztályban elérhető, az EKÖP-KDP azonban csak a doktori hallgatók számára.
Így van. A Kooperatív Doktori Programnak az a lényege, hogy egy hallgató egyszerre tanul egy doktori iskolában, és ugyanabban a témában kutatást is végez egy vállalatnál, amellyel munkaviszonyban áll. Ezzel gyakorlatilag már a doktori képzés szintjén kialakulhat egy egyetemi-vállalati együttműködés, és a közös munka. A projekt végén az a cél, hogy a vállalat napi működése során hasznosítható végeredmény szülessen.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
