A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Fiatalkora ellenére több rangos helyezést ért el nívós megmérettetéseken, többek között a Dürer, a Náboj és a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen is győzött. Megnyerte a 2024-es MoneySim pénzügyi szimulációs versenyt, majd alig 15 évesen lett a matematika Tudományos Nagykövete a magyar tudomány évében. Az UNIside-nak adott interjújában Szabó Sámuel bővebben beszél a tudomány iránti érdeklődéséről, elkötelezettségéről, jövőképéről és a üldetéséről a matematika népszerűsítésében.

Honnan eredezteted a matematika iránti érdeklődésedet? Hogy lett ebből pénzügyi döntésekkel kapcsolatos verseny, volt valaki, egy tanár vagy példakép, aki különösen inspirált?

Nálam ez már egészen korán, második osztályban kezdődött. Akkoriban vettem részt az első matematikaversenyemen, és már ott éreztem, hogy ez a terület valamiért különösen közel áll hozzám. A pénzügyek világa később, pár évvel ezelőtt kezdett igazán foglalkoztatni – elsősorban az, hogy miként lehet a matematikát nemcsak szeretni és elméleti szinten művelni, hanem tudatosan úgy alkalmazni, hogy egy hosszú távon is működő, stabil életpályát építsek rá. Ebből a szempontból szerencsés vagyok, mert eddig az összes matematikatanárom támogató és inspiráló volt, nem tudnék egyetlen mentort kiemelni. Mindegyikük hozzájárult ahhoz, hogy a lelkesedésem megmaradjon, sőt egyre mélyüljön.

Eddig is több versenyen vettél részt, a Bolyain, a Kömalon, a Zrínyin. Milyen élményeid voltak, és hogy élted meg például a moneysimes győzelmedet?

Gyerekkorom óta imádok versenyezni: legyen szó szinte bármiről, mindig élveztem, ha megmérettethetem magam. A matematikában igazán kibontakozhattam, hiszen ott nemcsak a tudás számít, hanem a koncentráció, a stratégia és a kihívások szeretete is. A moneysimes győzelmem hatalmas élmény volt – elképesztő érzés, hogy ilyen fiatalon első lettem egy országos pénzügyi döntéshozatali versenyen.

Alig 15 évesen lettél a matematika Tudományos Nagykövete, ami nagy felelősséggel jár. Mit jelent ez számodra, és hogyan nyilvánul meg a mindennapos tevékenységedben?

Ez egy óriási megtiszteltetés számomra, és különösen nagyra értékelem, hogy ilyen fiatalon kaptam bizalmat egy ennyire felelősségteljes és inspiráló szerepre. Számomra ez nem csupán egy cím, hanem egyfajta küldetés: felelősséget vállalok a tudomány, azon belül is a matematika hiteles és izgalmas közvetítéséért – különösen a saját korosztályom felé. Próbálom olyan formában megmutatni, ahogyan én látom: kreatívan, logikusan, játékosan. Ez leginkább az online tartalmaimon keresztül valósul meg, amelyeket főként a Facebook- és Instagram-oldalaimon posztolok, de egyre több élő eseményen is igyekszem megszólítani az embereket. Az idén például a Brain Baron, Európa legnagyobb jövőfesztiválján is részt veszek előadóként, ami különösen izgalmas lehetőség arra, hogy a tudomány iránti lelkesedésemet még szélesebb közönséggel osszam meg. Emellett a többi nagykövettel együtt iskolákba és óvodákba is ellátogatunk, hogy minden korosztályhoz közelebb vihessük a tudomány izgalmas világát. Továbbá szervezés alatt áll egy olyan program, amely a tervek szerint lehetőséget ad arra, hogy előadhassunk külföldön.

Említetted a Brain Bar rendezvényt. Mit jelent számodra a missziójuk, és ez hogyan illeszkedik a gondolkodásodba?

Elképesztő belegondolni, hogy a 21. század közel egynegyede már a hátunk mögött van. Olyan jelentős eseményeken vagyunk túl, mint a koronavírus-járvány, a Voyager–1 2012-es kilépése a Naprendszerből vagy az elektromos autók, például a Tesla rohamos elterjedése. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ideje összegyűlni, és arról beszélgetni, mi várhat ránk az elkövetkezendő 25 évben. Olyan dolgokról kell beszélnünk, mint az MI előretörése, az ökológiai válság kérdése vagy az egyre feszültebb nemzetközi diplomáciai légkör.

A rohamosan fejlődő MI-ben inkább lehetőségeket vagy akadályokat látsz a tudományos életre, a matematikára nézve?

Az MI jövőjét nehéz pontosan megjósolni, hiszen már most is léteznek rendkívül fejlett modellek. Például a geometriában már simán lekörözi a matematikusokat: a 2024-es Nemzetközi Matematikai Diákolimpián a mesterséges intelligencia mindössze 19 másodperc alatt oldott meg egy geometriával kapcsolatos feladatot, ami az emberi teljesítményhez képest hihetetlenül gyors és utánozhatatlan. Rendkívül hamar képes kiszámolni a feladványokat koordinátageometriai módszerekkel és különböző számítógépes algoritmusokkal. Ugyanakkor az intuitívabb területeken még nem ilyen eredményes; bár valószínű, hogy ez a következő években változni fog. Mindemellett továbbra is azt gondolom, hogy az MI inkább segítőtársként, nem pedig helyettesítőként lesz jelen a matematikusok munkájában, hiszen a matematikai kutatásokban elengedhetetlen az emberi kreativitás.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.