A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Fontos, hogy még jobban tudatosítsuk az emberekben a szakképzés befogadó jellegét. Azt, hogy miközben várjuk mindazokat, akiknek kevésbé ment a tanulás az általános iskolában, a legjobbaknak is tudunk karrierutat mutatni – hívta fel a figyelmet Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke.

Már ötéves a szakképzés átalakítása, amiben az NSZFH-nak kulcsszerepe volt. Milyen eredményeket emelne ki ebből az időszakból?

Az idén volt először, hogy az ötéves képzésben részt vevő technikusok vizsgáztak, és már nekik is készítettünk interaktív vizsgákat. Annak érdekében, hogy sikeres legyen a vizsgaidőszak, a tanulók felkészítése mellett a hivatalunknak is rengeteg mindenre kellett figyelni, például a háttér-infrastruktúra működése kulcsfontosságú volt. Miközben tudtuk azt is, hogy a vizsgázók száma mérföldkövet ér el azzal, hogy átlépi a 64 ezret.

Ilyenkor a kollégáimmal együtt úgy izgulunk a tanulókért, mint az oktatóik vagy a szüleik.

Hogyan teljesítettek a vizsgázók?

A bukási arány szerencsére minimális volt, alapvetően jól szerepeltek a diákok. Ez azt is jelenti, hogy az iskolák és a duális partnerek részéről is megkapták a támogatást a vizsgákra és a szakma elsajátítására történő felkészülés során.

De a részleteket persze mélységében is vizsgálnunk kell. Megnézzük, hogy melyik az a szakma, ahol az interaktív vizsgák sikerültek jobban és melyik, ahol a gyakorlati résznél voltak eredményesebbek a tanulók. Kiértékeljük, hogy az országos átlaghoz képest hol értek el kimagasló és hol kevésbé sikeres eredményeket.

Az elemzések segítenek majd bennünket abban, hogy támpontokat adjunk a szakképzésben oktatóknak ahhoz, hogy hol van szükség fejlesztésekre.

Bízunk benne, hogy a technikusi oklevelet megszerzők kiváló eredményekkel állnak majd helyt az egyetemeken is. Komoly szakmai sikerként élem meg, hogy a beiskolázási számaink az egyetemekre kimagaslók lettek. Úgy vélem, olyan alapokkal kerülnek ki a technikusaink, hogy ez biztosítva lesz, de az egyetemi eredményekre figyelnünk kell, hiszen azok is fontos visszajelzést adhatnak a szakképzésben végzett szakmai munkára.

Büszkeségre ad okot az is, hogy a nemzetközi szakmai versenyeken, vagyis az EuroSkillsen és a WorldSkillsen a hazai résztvevők remek eredményeket érnek el. Már nagyon várjuk a szeptemberi herningi Európa-bajnokságot.

Minek köszönhető, hogy a nemzetközi megmérettetéseken a szakmák képviselői kiválóan teljesítenek?

A szakmai versenyekből mi is nagyon sokat tanultunk, például a szakképzésben a projektvizsgák elindítására a szakmai versenyek adták a mintát.

Korábban ugyanis elkülönült egymástól az elméleti és a gyakorlati vizsga, a projektvizsgánál azonban a gyakorlatba ágyazottan derül ki az elméleti tudás is. Ez egy sokkal komplexebb gondolkodást igényel, a diákokat pedig ennek megfelelően kell felkészíteni.

A versenyeknek emellett is volt hatásuk: a duális partnerek a versenyeken túl a szakképzés mindennapjaiban is kiemelkedő szerepet kaptak, még szorosabbá téve a kamara, a duális képzők és a szakképző iskolák közötti együttműködést. Ez segít abban is, hogy a tehetséges tanulók még inkább előtérbe kerülhessenek.

A versenyeken a jó szerepléshez fontos, hogy a résztvevők ismerjék a szakmai újításokat. Miként lehet a diákokban megerősíteni, hogy érdemes innovatívan gondolkodni?

Ezen a fronton sokat segítenek a duális képzésben részt vevő vállalatok, illetve azok a szponzorok, amelyek támogatják az egyes versenyzőket, mivel megadják azokat a visszajelzéseket, amik a továbblépéshez szükségesek.

Nagyon sokszor az adott cég munkatársai oktatnak is az intézményeinkben, ami megadja az alapot a kölcsönös előrelépéshez. Ráadásul azt a tapasztalatot, tudást, amit a résztvevők a duális képzésből vagy a nemzetközi megmérettetésekből „hazahoznak”, rögtön továbbadják az iskolájukban, és ez már elindíthat egy olyan gondolkodást, ami az innovációt erősíti.

A szakképzési rendszer átalakítása miként érintette a felnőttképzést?

Amikor öt éve átalakult a szakképzés, kiemelt szempont lett, hogy lássuk, mire van szüksége a munkaerőpiacnak. Felismertük, hogy az oktatásban és a képzésben résztvevők egyik fő feladata, hogy megfelelő munkaerő kerüljön a cégekhez.

Mindezen túl olyan széles alapot igyekszünk biztosítani, amire a vállalatok tudnak építeni. Akár úgy, hogy a saját specialitásaikat egy duális képzésben adják át a diákoknak, akár úgy, hogy a munkavállalóikat továbbképzik, akár a szakképző intézmények segítségével. A felnőttek szakmai oktatásának, a felnőttképzésnek számos sajátossága van: eleve a képzésben résztvevőket egészen más motivációk hajtják, ráadásul eltérő az időbeosztásuk. Nemcsak a végzettségre kell építenünk, mert lehet, hogy a szakmában nincs végzettségük, de közben évek óta egy mesterember mellett dolgoztak, és számos olyan készségre szert tettek, amire a munkájukban szükségük lesz. Ezért a képességeiket is jól fel kell mérni.

Sokan vannak, akiket rövid ciklusú képzésbe is be tudunk iskolázni, viszont a köztudatba mindez még nem épült be. Ebben is van még tennivalónk. Még mindig sokan hiszik azt, hogy a szakképzésben a szakma megszerzése felnőttként is feltétlenül három év tanulást jelent.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.