„Az egyetemeknek nem az a célja, hogy a diákokból üzleti vezető vagy vállalkozó legyen. Az alapokat kell megtanítaniuk, és át kell adniuk egy világlátást, ami megerősíti őket, hogy folyamatosan tanuljanak, érdeklődjenek és képezzék magukat” – fogalmazott a Shell egykori globális alelnöke.

A teljes interjú eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Eddig egyetlen magyar menedzser sem jutott magasabbra külföldi karrierje során, mint ön. Mielőtt távozott a Shelltől, 500 ezer ember főnöke volt. Egy ilyen pályafutással a háta mögött, hogy látja: mi kell ahhoz, hogy egy fiatal sikeressé váljon?

A Shellnél rengeteg pályakezdővel beszéltem, mivel sokan jelentkeztek hozzánk. A fiataloknak szóló tanácsom pedig szinte mindig a következő volt: nem érdemes abban mérni a sikert, hogy milyen pozícióba kerülünk. A boldogság és a siker titka nem az, ha valakiből elnök vagy vezérigazgató lesz. Hasznosabb, ha megtaláljuk, hogy miben vagyunk tehetségesek. Azért is fontos ezt tisztázni, mert a pályája elején sok ember még nem tudja, miben a legjobb, és mi az, ami szakmai elégedettséggel tudja eltölteni. Hisz rengeteg olyan képesség van, amire csak a gyakorlatban derülhet fény. Sokszor csak a munkába állás után válik világossá, hogy valaki inspirálni tudja a kollégáit és jól kommunikál egy céges közegben, inkább elemző típus, esetleg olyan, aki remekel a ráosztott feladatok végrehajtásában.

Mit lát a saját tapasztalata alapján: a céges vezetés tanulható? Egyáltalán mitől lesz valaki jó vezető? Ezen a téren mennyire fontos a tehetség?

A vezetés teljes mértékben tanulható, de azért hasznos, ha megvannak a hozzá szükséges alapképességek. Például ha a saját példámat veszem, én már azelőtt is jól tudtam kommunikálni az emberekkel, hogy bekerültem volna a Shellhez. Ezt nem a tankönyvekből lestem el. Ami nálam mérce szokott lenni a vezetőknél, hogy megnézem: miként beszélnek a felszolgálóval vagy a sofőrrel.

Ha azt látom, hogy lekezelők vagy elfogadhatatlan a modoruk, akkor az azt jelzi, hogy az emberekkel zsigerből nem tudnak jól bánni. De az is árulkodó, ha valaki nagyon szervilis a felette álló menedzserek felé. Ami még fontos, hogy a vezetőnek értenie kell a feladatok delegálásához, tisztában kell lennie azzal, hogy nem mindent ő fog megcsinálni. Nagyon sokszor a magánvállalkozásoknál látni, hogy az alapító úgy gondolja, hogy mivel korábban pár fővel is sikeres volt, a cége akkor is működni fog, ha fel lesz skálázva. De ez nagyon sokszor nem így megy.

Bár magától értetődőnek tűnik, mégis külön kiemelném: fontos, hogy meg tudjuk értetni magunkat. Minél kevésbé szofisztikált és komplikáltabb, amiről beszélünk, annál jobban tudunk kapcsolódni az emberekhez. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudjuk a részleteket, és nincs mögöttünk tudás, hanem fontos, hogy közben a tudásunkat át is tudjuk adni. Emellett legyünk nyitottak a többiek problémáira. Előnyös, ha mások fejével is tudunk gondolkodni.

Az egyetemen meg lehet tanulni vállalkozni, vagy ez is olyasmi, amit az ember akkor tud elsajátítani, amikor kint van a nagybetűs életben?

Szerintem az egyetemeknek és a felsőfokú képzéseknek nem az a célja, hogy a diákokból ragyogó üzleti vezető vagy vállalkozó legyen. Helyette az alapokat kell megtanítaniuk, és át kell adniuk egy világlátást, ami megerősíti őket, hogy folyamatosan tanuljanak, érdeklődjenek és képezzék magukat. Persze vannak, akik egyetem közben úgy döntenek, hogy nem is várják ki a diplomát, mert előbb bele akarnak vágni mondjuk egy saját vállalkozásba. Több ilyen sikertörténetet ismerünk Mark Zuckerbergtől Bill Gatesig.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.