Középiskolába készül a gyermeked? Akkor most kezdődik az a több hónapos időszak, amikor a dátumok, pontszámok, iskolák, felvételi követelmények és jelentkezési sorrend könnyen összekeveredhetnek. Összegyűjtöttük egy helyre a legfontosabb tudnivalókat a 2026/2027-es felvételi eljárásról – az iskolaválasztástól a központi írásbelin át egészen a májusi eredményig.
Még csak most kezdődik a középiskolai felvételi, de máris úgy érzed, hogy elvesztél a dátumok, a pontszámok, az iskolák és a felvételi követelmények között? A 2026/2027-es tanévben is rengeteg apró részletre kell figyelni, miközben a legfontosabb kérdés végig ugyanaz marad: melyik középiskola illik igazán a gyermekedhez?
Hol tartasz most?
- Már megvannak a kiszemelt iskolák: Jó úton vagytok: most érdemes alaposan átnézni a követelményeket és elkezdeni a célzott felkészülést.
- Van néhány ötletünk, de még bizonytalanok vagyunk: Semmi gond. Érdemes most tájékozódni a képzésekről, nyílt napokról és a korábbi felvételi ponthatárokról.
- Fogalmunk sincs, hol kezdjük: Akkor ez a cikk nektek szól, mert végigvezetünk a legfontosabb állomásokon az iskolakereséstől egészen a végleges felvételi eredményig.
Mikor mi történik? A középiskolai felvételi legfontosabb dátumai
A középiskolai felvételi egyik legnagyobb kihívása, hogy nem egyetlen vizsgából vagy egyetlen jelentkezési határidőből áll. Több hónapon keresztül követik egymást a fontos lépések, ezért érdemes már az elején felírni a dátumokat.
A 2026/2027-es felvételi eljárásban különösen fontos
- 2026. december 1. – jelentkezés a központi írásbeli felvételi vizsgára
- 2027. február 12. – a központi írásbeli hivatalos eredményének átvétele
- 2027. február 22. – a középiskolai jelentkezési lapok beadási határideje
- 2027. március 22-ig – a középiskolák nyilvánosságra hozzák a felvételi jegyzékeket
- 2027. április 6–8. – lehetőség az iskolák sorrendjének módosítására
- 2027. április 29. – az Oktatási Hivatal összegzi az eredményeket
- 2027. május 7-ig – az iskolák tájékoztatják a jelentkezőket a végleges eredményről
A teljes eljárás hivatalos tudnivalóit az Oktatási Hivatal felvételi tájékoztatóiban érdemes követni. A szülőknek nem kell mindent fejben tartaniuk, de a határidőket semmiképpen sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.
Az iskolaválasztás nem februárban kezdődik
Bár a jelentkezési sorrendet később kell véglegesíteni, az iskolák felderítését érdemes már jóval korábban elkezdeni.
Miért?
Egyrészt azért, mert a különböző középiskolák eltérő felvételi követelményeket támaszthatnak. Másrészt egy kiszemelt iskola vagy képzés konkrét célként is segíthet a gyermeknek a felkészülésben.
Érdemes megnézni:
- milyen képzéseket indít az iskola,
- milyen tantárgyakat vesz figyelembe a hozott pontoknál,
- van-e központi írásbeli,
- szervez-e szóbeli felvételit,
- milyen pontszám alapján rangsorol,
- hány tanulót vesz fel,
- mikor tart nyílt napot,
- és természetesen azt is, hogy a gyermek valóban el tudja-e képzelni magát ott.
Az intézmények felvételi tájékoztatóit és meghirdetett képzéseit ezért nem érdemes egyetlen gyors kereséssel letudni.
Ne csak azt kérdezzük: Melyik a legjobb iskola?
Szülőként könnyű belecsúszni abba, hogy a rangsorokat, presztízst és korábbi ponthatárokat nézzük elsőként. Ezek természetesen fontos információk lehetnek, de önmagukban nem mondják meg, melyik iskola lesz a legjobb a te gyermekednek.
A kérdés inkább az legyen: Milyen környezetben tudna jól teljesíteni és közben jól is érezni magát?
A korábbi évek ponthatárai ugyanakkor sokat segíthetnek az esélyek felmérésében. A SuliNavigator adatbázisa a korábbi felvételi pontszámok összehasonlítására is használható.
Hány pontot kell összegyűjteni?
A felvételi pontszámítás nem minden középiskolában teljesen egyforma, ezért mindig az adott iskola saját tájékoztatóját kell megnézni.
A kiinduló információk szerint a pontszám három fő részből állhat:
- Hozott pontok: legfeljebb 50 pont. Az iskola határozza meg, hogy mely tantárgyak eredményeit veszi figyelembe.
- Központi írásbeli: magyarból és matematikából egyaránt legfeljebb 50 pont szerezhető, vagyis összesen 100 pont.
- Szóbeli vizsga: ahol van, maximum 50 pontot érhet. Ez azonban csak egy általános modell. A konkrét pontszámításról mindig az adott középiskola felvételi tájékoztatója az irányadó.
Felkészülés a központi írásbelire: a rutin sokat számít
A központi írásbeli előtt nemcsak a tudás megszerzése fontos. Legalább ilyen lényeges, hogy a gyermek rutint szerezzen a feladatsorok megoldásában.
Az Oktatási Hivatal oldalán elérhetők a korábbi évek magyar- és matematikafelvételi feladatsorai, valamint a javítási útmutatók. Ezek segítségével nemcsak gyakorolni lehet, hanem azt is meg lehet tapasztalni, milyen típusú feladatokra és időbeosztásra kell számítani.
A rendszeres gyakorlás azért is hasznos, mert egy idő után maga a vizsgahelyzet válik ismerőssé.
Kell-e felvételi előkészítő?
Erre nincs mindenkire érvényes válasz.
Van, akinek az önálló gyakorlás működik jól, másnak egy kisebb csoportos előkészítő, online kurzus vagy magántanár jelent valódi segítséget. A lényeg nem feltétlenül az, hogy mennyi különórára jár a gyermek, hanem hogy megtaláljátok azt a módszert, amellyel rendszeresen és túlzott stressz nélkül tud készülni.
A jelentkezés előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy a népszerű felkészítők és magántanárok helyei gyorsan betelhetnek.
A felvételi nemcsak tudáspróba, hanem stresszhelyzet is
A szülők sokszor elsősorban a tananyagra koncentrálnak. Pedig a vizsgaszituáció kezelését is lehet gyakorolni.
Hasznos lehet például megtanítani a gyermeket arra, hogy ne ragadjon bele egyetlen nehéz feladatba. Ha valamivel nem boldogul, érdemes továbbhaladnia, és később visszatérnie hozzá. Így nem veszít el értékes perceket a többi, könnyebben megoldható feladattól.
Az időbeosztásra is érdemes előre figyelni. Jó stratégia lehet úgy gyakorolni, hogy a feladatlap végére maradjon idő az ellenőrzésre.
A felkészülés utolsó szakaszában pedig hasznos lehet időnként ugyanabban az időpontban és hasonló körülmények között gyakorolni, mint amilyen a tényleges vizsga lesz. Ez segíthet abban, hogy a helyzet kevésbé legyen ismeretlen.
És még egy apróság, amire könnyű nem gondolni: a vizsgán a mobiltelefon nem lesz kéznél. Ezért ha a gyermek az időt rendszeresen telefonon ellenőrzi, érdemes előre megtanulnia egy hagyományos karóra segítségével is követni, mennyi idő áll még rendelkezésére.
December 1.: jelentkezés a központi írásbelire
A központi írásbeli vizsgára külön kell jelentkezni, mégpedig annál a kiválasztott intézménynél, ahol a gyermek meg szeretné írni a felvételit.
Az Oktatási Hivatal november közepe körül teszi közzé azoknak az intézményeknek a jegyzékét, ahol központi írásbeli vizsgát szerveznek.
Fontos: nem kell feltétlenül abban az iskolában megírni az írásbelit, ahová később jelentkezik a gyermek. A vizsgázó a kijelölt intézmények közül választhat.
A jelentkezési határidő a megadott felvételi menetrend szerint: 2026. december 1.
A jelentkezési lapot a tanulónak egyénileg kell eljuttatnia a választott vizsgaszervező intézményhez.
Mi történik az írásbeli után?
A feladatlapok kijavítása után a szülőknek lehetőségük van megtekinteni a dolgozatot, és az adott intézmény szabályai szerint észrevételt tenni a javítással kapcsolatban.
A hivatalos írásbeli eredményről kiállított értékelő lapot az a középiskola adja ki, ahol a gyermek a vizsgát megírta.
A központi írásbeli azonban még nem jelenti a felvételi végét. Ekkor kezdődik az egyik legizgalmasabb időszak: az esélyek mérlegelése és a középiskolák sorrendjének véglegesítése.
A sorrend nem formaság – nagyon is számít
Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit szülőként meg kell érteni.
A jelentkezési lapon a gyermek és a szülők sorrendet állítanak fel az iskolák és képzések között. A felvételi rendszer egy algoritmus alapján azt a legelőrébb szereplő lehetőséget veszi figyelembe, amelyre a tanuló pontszáma alapján bekerülhet.
Ezért nem mindegy, mi kerül az első helyre.
A logikus sorrend például lehet:
- 1. az álomsuli
- 2–5. a reálisan elérhető, szimpatikus iskolák
- utolsó helyeken pedig olyan képzés, amelynél nagy biztonsággal számíthattok a bekerülésre.
A cél nem az, hogy a gyermek mindenáron a legkönnyebben elérhető iskolába kerüljön. Az első helyre azt érdemes tenni, ahová a leginkább szeretne bekerülni.
A jelentkezéskor ezért különösen fontos, hogy ne a mi van, ha nem sikerül? félelem diktálja a sorrendet.
Mi történik a szóbelin?
Ha az adott középiskola szervez szóbeli felvételit, az iskola közzéteszi, kiket hív be. A szóbeli követelményeit, témaköreit és esetleges tételsorait az iskola honlapján kell keresni.
A felkészülésnél viszont nem feltétlenül elég a tételeket bemagolni. A szóbeli ugyanis lehetőség arra is, hogy a gyermek megmutassa, milyen személyiség, hogyan gondolkodik, mi érdekli és miért szeretne éppen abba az iskolába járni.
Érdemes vele előre átbeszélni, hogy
- miért ezt az iskolát választotta,
- melyik tantárgyakat szereti,
- mivel foglalkozik szívesen szabadidejében,
- milyen könyvet vagy filmet szeret,
- milyen eredményeire büszke,
- milyen versenyeken, közösségi programokon vett részt.
Ha az iskola kéri vagy lehetőséget ad rá, személyes tárgyak, oklevelek, fényképek is segíthetnek abban, hogy a gyermekről árnyaltabb kép alakuljon ki.
Márciusban még nem biztos, hogy tudjátok, bekerült-e
A középiskolák március 22-ig hozzák nyilvánosságra a hozzájuk jelentkezők sorrendjét.
Ez első pillantásra sokat elárulhat, de nem jelenti azt, hogy ekkor már biztosan tudjátok, felvették-e a gyermeket.
Ennek oka, hogy nem látható, a többi jelentkező milyen sorrendben jelölte meg az adott iskolát, illetve kit vesznek fel végül egy előrébb rangsorolt helyre.
Ez az a pont, amikor a korábbi évek adatai ismét hasznos kapaszkodót jelenthetnek.
Április 6–8.: még lehet módosítani
A felvételi eljárásban még egy fontos lehetőség marad: április 6. és 8. között módosítható az iskolák sorrendje.
Ezt érdemes nagyon megfontoltan kezelni. A módosítás nem arra való, hogy pánikszerűen átírjuk az egész listát, hanem arra, hogy az időközben megszerzett információk alapján szükség esetén korrigáljunk.
Ezért a márciusi rangsorok megjelenésekor érdemes higgadtan végignézni a helyzetet.
Május 7-ig kiderül, hová kerül a gyermek
A várakozás utolsó szakasza után megszületik a végleges eredmény.
A megadott menetrend szerint az Oktatási Hivatal április 29-ig összegzi az eredményeket, az iskolák pedig május 7-ig tájékoztatják a jelentkezőket a felvétel eredményéről.
Ekkor végre lezárul a hónapokon át tartó felvételi folyamat.
Szülőként talán ez a legfontosabb feladat
A középiskolai felvételi rengeteg adminisztrációval, határidővel és bizonytalansággal jár. Könnyű úgy érezni, hogy minden egyes ponton valami fontos múlik.
De közben érdemes észben tartani: nem a szülő felvételizik, hanem a gyermek.
A szülő feladata sokkal inkább az, hogy segítsen eligazodni a lehetőségek között, figyelje a határidőket, megteremtse a felkészüléshez szükséges körülményeket, és akkor is biztonságot adjon, amikor a gyermek éppen bizonytalan önmagában.
Nem kell minden feladatsort együtt megoldani. Nem kell minden pontszámot előre kiszámolni. És különösen nem érdemes minden nap azt kérdezni: Na, hogy állsz a felvételivel?
Néha az a legtöbb segítség, ha a gyermek tudja: bárhogy sikerül az írásbeli, a szóbeli vagy végül a felvételi, nem egyetlen iskola dönti el, milyen jövő vár rá.















