A piacnak dolgozunk, nem a polcoknak – interjú Charaf Hassannal, a BME VIK dékánjával

Szerző: | 2023. május. 13. | Mi leszek?

Nem enged a magas követelményekből a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, a szakterületein továbbra is a legjobb hazai képzőhely szeretne lenni. Charaf Hassan dékán szerint a hallgatóknak a kezdetektől fogva értékes tudást adnak át, és a mindennapokban is kiválóan hasznosuló gyakorlati kutatásokat, fejlesztéseket végeznek.

Az interjú eredetileg 2022 decemberében, az UNI in&out Innováció 2023 kiadványban jelent meg.

Az új felvételi rendszerben hogyan változnak az önök karán az elvárások, a ponthatárok?

A felvételi pontszámítás új rendszere 2024-től lép életbe, de már most el kell kezdeni a középiskolások, a pedagógusok és a szülők tájékoztatását az új szabályokról. A BME-VIK kiemelt helyet foglal el a szakterületén mind a BSc-, mind az MSc-képzésekben, a felvettek átlagpontszáma országosan itt a legmagasabb. A BME valamennyi szakán 320 pont lesz a minimumponthatár, valamint egy tantárgyból kötelező lesz az emelt szintű érettségi. Pluszpontokat ér a nyelvvizsga, a második emelt szintű érettségi, az OKTV-eredmények, a digitális kompetencia és a szakmai tapasztalat.

Ha van sok jó jelentkező, növelhető a felvehető létszám?

A kapacitásaink határát feszegetjük. A 2022/23-as tanévben közel 1200 új hallgató kezdte meg a tanulmányait a karon. Hogyan oszlik meg ez a létszám a szakok között? A villamosmérnöki BSc-képzés 350 diákkal, a mérnökinformatikus BSc-képzés 740-nel, az informatikai üzemmérnöki pedig csaknem 90 fővel indult el az idén ősszel.

Hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a szakok?

Különleges helyzetben vagyunk, hisz egyetlen karon belül szervezzük az egymással amúgy is szorosan összefüggő villamosmérnöki és mérnökinformatikus-képzést, ami önmagában is hatalmas előny a hallgatók számára.

Mi a helyzet a harmadik szakkal?

A harmadik az üzemmérnök-informatikusi, ez a képzés erősen gyakorlatorientált. Ez is BSc-diplomát ad, ugyanakkor hét helyett csak hat féléves. Ez azt jelenti, hogy a 60-40 százalék elmélet-gyakorlat arány ezen a szakon fordított.

Milyen téren jelent ez könnyebbséget a hallgatóknak?

A matematikai és a fizikai ismeretekből ezen a szakon sem engedünk, de a mérnöki felsőoktatásban jellemző fajsúlyos természettudományiból itt kevesebb kredit is elegendő. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a hardveres, illetve a szoftveres ismeretekre, azaz a kapcsolódó gyakorlatorientált tantárgyakra. Fontos különbség továbbá, hogy az, aki az első négy félévet „túléli”, az ötödiket és a hatodikat, pontosabban annak 70 százalékát „terepen” töltheti. A diákjaink döntő többsége állásajánlatot kap attól a cégtől, ahol a gyakorlati idejét töltötte.

Mi a helyzet a mesterszakokkal?

Nem könnyű a helyzetünk, hiszen a nálunk végzett mérnökök, mérnökinformatikusok olyannyira kapósak a munkaerőpiacon, hogy nagy kihívás őket újabb négy félévre az egyetemen tartani. Ennek ellenére a végzősök 70-80 százaléka jelentkezik mesterképzésre, és ezzel az aránnyal kimagaslunk az országos átlagból. A BME-VIK sikeres elvégzése ugyanis egy olyan „útlevél”, amely szinte bármely céghez nagy esélyeket biztosít a felvételre.

 

Charaf Hassan, a BME-VIK dékánja (Fotó: UNI in&out Innováció 2023)

Sok hallgató megy külföldre a tanulmányai alatt?

A tanulmányok alatt természetesen Erasmus-ösztöndíjjal és több más opcióval lehet külföldön tanulmányokat folytatni, de az alapképzésben tanulók kevéssé használják ki ezt a lehetőséget. Féléváthallgatás inkább a mesterképzésen jellemző. Az adminisztratív szabályok egyébként az utóbbi években úgy változtak, hogy a korábbinál könnyebb a külföldön teljesített tantárgyakat itthon elfogadtatni. A mesterképzés új tantervét pedig úgy alakítottuk ki, hogy a korábbinál is rugalmasabban lehet teljesíteni a tantárgyakat, ezáltal ösztönözzük a tanulói mobilitást.

A diploma megszerzését követően mennyire lehet Magyarországon tartani a fiatal informatikusokat?

Erre nem tudok igazán örvendetes választ adni. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem az egyetemek dolga, hogy versenyképes munkalehetőségeket biztosítsanak végzett mérnökeinknek, mérnökinformatikusainknak.

Milyen a külföldi, illetve a női tanulók aránya?

A BSc-képzési területeken angolul is folyik az oktatás, és a tanulóink mintegy 15 százaléka külföldi. A német nyelvű képzésben magyar diákok vesznek részt, akik a villamosmérnöki szakon a Karlsruhei Egyetemmel közös diplomát szerezhetik meg. Örömmel jelentem, hogy a nők aránya mintegy 12 százalékra emelkedett az elmúlt években.

Melyek azok a különleges értékajánlatok, amelyeket a már említett szakmai profizmuson túl kínálnak a diákoknak?

Úgy gondolom, hogy a karunk közösségi élete is kellően unikális. Először is az elsőéves hallgatókat mintegy kétszáz felsőbb évfolyamos diák mentorálja. Ez főként azt jelenti, hogy a gólyáknak nálunk nagyságrendekkel könnyebb beilleszkedniük, bekapcsolódniuk az egyetemi életbe, mint más felsőoktatási intézményekben. A legendás VIK-bulikon túl foci- és squashbajnokságokat szervezünk, nem is szólva a rengeteg szakmai rendezvényről és programról mind a kollégiumban, mind a szakkollégium keretein belül. Úgy tudom, a vállalkozási szemléletformálást is kiemelten kezelik. Az első között voltunk az országban, ahol a fiatal, vállalkozó szellemű hallgatóknak nemcsak erős kommunikációs ismereteket és gyakorlatot oktatunk, de arra is lehetőséget adunk, hogy innovatív ötleteiket, projektjeiket vállalkozássá formálják. A Z épület tizedik emeletén Z10 néven működik a házon belüli inkubátorunk, amelyben jelenleg 38 startupvállalkozás működik. Félévente egyszer jelentkezhetnek ide a hallgatók, ahol mentorálást biztosítunk, illetve a Hiventures magvető programjában a legjobbak 15-15 millió forintos induló befektetéssel is gazdagodhatnak.

Ezek szerint a BME-VIK valóban nem pusztán elméleti szakembereket képez?

Mi nem a „polcoknak” végzünk kutatásokat, hanem a piacnak, a gazdaságnak dolgozunk. A tanulóinknak így a kezdetektől fogva hasznos tudást adunk át, és a mindennapokban is kiválóan hasznosuló gyakorlati kutatásokat, fejlesztéseket végzünk az egyetemen, a laborokban is. Nem véletlen, hogy olyan óriáscégekkel működünk szorosan együtt, mint a Bosch, az Audi, a Siemens, a Nokia vagy az Ericsson. Mérnökképzési elvünk az elméleti és gyakorlati ismereteket egyforma hangsúllyal tiszteletben tartó szemlélet továbbvitele.

Erre az együttműködésre milyen gyakorlati példát tud mondani?

Az önvezető autó példáját tudnám felhozni, amely nálunk nem csupán egy virtuális modell, hanem a valóságban is létező szerkezet, amely bebizonyította, hogy önállóan is képes közlekedni. Egy-egy ilyen modell kifejlesztésében az olyan technológiai előnyeink is szerepet kapnak, miszerint nálunk található az ország egyik dedikált, nem nyilvános, azaz magunk által kezelhető, tuningolható-hackelhető 5G-hálózata.

Charaf Hassan

  • 56 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Okleveles villamosmérnöki diplomát 1992-ben, PhD-fokozatot 1998-ban szerzett a BME-n, ugyanitt habilitált 2014-ben.
  • 2017 óta az MTA doktora, 2016-tól a BME-VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2019-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
  • Többek közt az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi, a Nemzeti Laboratóriumok Szakmai Tanácsadó Bizottságának tagja.
  • A Vodafone Alapítvány elnöke.

A szerzőről:

Németh Eszter

Promó

Promó

Promó

Kövess minket