A húsvéti időszakot a nagyböjt előzi meg. A nagyböjt a keresztény vallás rítusaihoz tartozik, de a többi nagy világvallásnak is vannak böjti szakaszai, amelyek erre a tavaszi időszakra esnek. Fontos kiemelni, hogy a böjt nem fogyókúra. A diéta, fogyókúra során ugyanis a kalóriabevitelt csökkentjük, míg a böjt során a kalóriatartalmú ételeket csökkentjük, vagy vonjuk meg a szervezettől.
Böjtök típusai
A böjtöket nagyon sok módon csoportosíthatjuk. Az egyik módszer a kiváltó ok szerinti kategorizálás, így a böjt lehet vallási alapú, valamint nem vallási alapú, például egészségügyi indíttatású. De a böjt lehet teljes vagy részleges is, annak alapján, hogy semmilyen táplálékot nem viszünk a szervezetünkbe, vagy csak bizonyos ételeket, italokat vonunk meg magunktól. Csoportosíthatjuk a böjtöt a bevitt anyagok minősége alapján, így beszélhetünk léböjtről vagy száraz böjtről. Emellett elkülöníthetünk egymástól személyre szabott böjtöt, és általános böjtöt. Utóbbi azt jelenti, hogy nem a saját (egyéni) igényeink alapján kerül kialakításra a böjt, hanem egy mindenki számára elérhető, általános irányvonalat követünk.
Vallási alapú böjtök
A világvallások mindegyikében találhatunk böjtölési szokásokat, évente többet fajtát is. A böjt a mértékletesség erényének megnyilvánulása, átvitt értelemben az erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadást jelképezi. Szorosan összefügg az érzéki élvezetektől való tartózkodással, de elsősorban a létfenntartási ösztön megfékezését jelenti az evés és ivás területén.
A keresztény böjtölésről a Bibliában először Dávid király története során olvashatunk, amikor a király első gyermekéért fohászkodott Istenhez. Mózes könyvében a böjt már valaminek az önmagunktól való megtagadását jelképezi, amelynek célja a bűnbánat kifejezése. A római katolikus vallásban a húsvétot megelőző nagyböjt hamvazószerdával kezdődik, bár már húshagyó kedden sem szabad húst fogyasztani.
Korábban a nagyböjt alatt csak a napi egyszeri étkezés volt megengedett, és tiltották a hús fogyasztását. Ez egy nagyon szigorú megvonás volt, ezért enyhítették az előírásokat arra, hogy engedélyezett a napi háromszori étkezés, de ebből csak egyszer szabad jóllakni. Emellett érvényben maradt a pénteki húsevési tilalom. Elvileg a húsevést az év minden péntekén kötelező elhagyni a 14. életévüket betöltött személyeknek, egészen a 60. életévük megkezdéséig. A húsvéti ünnepről, a nagyböjtről az alábbi cikkünkben többet olvashatsz.
A görögkatolikus böjt célja az, hogy a hívő az önmegtartóztatás segítségével minél közelebb kerülhessen Istenhez. A nagyböjt a római katolikus böjtnél hamarabb kezdődik. Egészen pontosan két nappal korábban, a vajhagyó vasárnap utáni hétfőn. A böjt előtti héten még lehet állati eredetű termékeket fogyasztani – például tejtermékeket – de húst enni tilos. A görögkatolikus hívők a nagyböjt után még két böjtölési időszakot tartanak.. Az egyik a pünkösdhétfő utáni hét hétfőn kezdődő Péter és Pál apostolok ünnepére történő felkészülés, ez egy 1-6 hét közötti böjti időszakot jelent. A másik időszak a Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.) előtti kéthetes böjt.
A zsidó vallás több ünnepéhez is köthető böjt. Vannak ünnepek, amikor részleges a böjt és csak bizonyos fajta ételek mellőzése kötelező. Viszont a jóm kippur már teljes böjtöt követel meg a hívőktől, ekkor az evés és ivás is tilos. Akárcsak a többi vallás esetében, a zsidó vallásnál is találkozhatunk kiegészítő előírásokkal, például a terhes nők és a 9 évnél fiatalabb gyermekek nem tarthatnak teljes böjtöt. Egyes böjti időszakok gyásznapokhoz kapcsolódnak, ilyenkor elsősorban a húsételek és a bor fogyasztását kell kerülni.
A húsvéti időszakban tartják a zsidók a pészah ünnepet, amely során az Egyiptomból történő kivonulásukra emlékeznek. A hívők ezen az ünnepen minden erjedésre alkalmas ételt elhagynak, az ételeket külön edényekben főzik, és pászkát – kovásztalan kenyérféleséget – esznek.
Az iszlám vallás ramadán nevű ünnepe a Korán kinyilatkoztatásának hónapja, az iszlám holdév 9. hónapja. Az ünnep 30 napos böjtje akkor kezdődik, amikor a muszlimok meglátják az új holdhónap elejét jelentő holdsarlót. A Korán szerint a hajnaltól naplementéig tartó időszakban tartózkodni kell egyaránt az ételtől, italtól, dohányzástól, valamint a házasélettől is. A böjtöt meg lehet törni néhány szem datolya, gyümölcs, tej vagy víz elfogyasztásával, de szigorúan csak naplemente után, ez az étkezés az iftár. Hajnalhasadás előtt könnyebb reggelit ehetnek a hívők, ez a szuhúr, amihez lehet vizet is fogyasztani.
Nem vallási, hanem egészségügyi indíttatású böjt
Vannak olyan helyzetek, amikor az általános egészségügyi állapotunk miatt kell böjtöt tartani. Újra kiemelném, amit már a cikk elején is írtunk: a fogyókúra és a böjt nem ugyanaz, így ebben a cikkben nem foglalkozunk a fogyókúrás célzatú étel- és ital megvonásokkal.
Azonban vannak olyan betegségek, amelyek esetén az orvosok írnak elő részleges böjtöt. Ilyen lehet az epehólyag és a máj és a hasnyálmirigy betegségeinek egy része, amikor kímélő étrendet rendelnek el a betegnek. Emellett hallhatunk elméletekről, amelyek szerint a daganatok „kiéheztetésével” bizonyos ráktípusok meggyógyíthatók. Ilyen például a Breuss-féle koplalókúra, amely 42 napig csak zöldséglé és gyógytea fogyasztását engedi meg. Sajnos a módszer hatása tudományosan nem bizonyított.
Azonban az egészségügyi indíttatású böjtöknek van egy nagyon fontos közös pontja. Az, hogy szakember írja elő, egyéni igények alapján készül el, tehát teljesen személyre szabott. Valamint a böjtöt folyamatosan felülvizsgálja, kontroll alatt tartja az említett szakember.
Ennek jelentős oka van. A fent felsorolt vallási böjtök között is láthattuk, hogy vannak olyan tiltások, amelyek például a gyerekekre és a terhers nőkre vonatkoznak. A böjt általában nem ajánlott azoknak, akik 1-es típusú cukorbetegségben szenvednek, a terhes vagy szoptató anyukáknak. Káros lehet a betegségből, sérülésből gyógyulóknak és a kórosan soványaknak, vagy épp az étkezési zavarokkal küzdőknek. Egyértelmű, hogy nem ajánlott olyanoknak, akik csak étellel bevehető gyógyszert szednek, vagy szívbetegségben szenvednek. Szintén tiltott azoknak, akinek immunproblémái vagy különösen alacsony vérnyomása van.
A böjt nem mindenkire hat ugyanúgy, emiatt minden drasztikus változtatást kerülni kell és csak megfontoltan, szakértői felügyelettel érdemes belevágni egy ilyen folyamatba.
A böjt pozitív és negatív hatásai
A böjt pozitív hozadéka az emésztőszervrendszer tehermentesítése. A korlátozott energiabevitel emellett fogyással jár, ami az ízületeknek tesz jót. Emellett persze millió olyan videót láthatunk a neten, amely még további pozitív hatást sorol fel, és amelynek közös pontja, hogy nem egészségügyi szakemberek nyilatkoznak a témában.
Lássuk, hogy mi történik a szervezettel a böjt során! A folyadékbevitel és a kalóriabevitel csökken. Fogyni fogunk, de ez főképp annak köszönhető, hogy kihajtjuk a szervezetünkből a vizet és éheztetjük magunkat. Ezzel együtt jár a csökkenő energiaszint, tehát fáradtság vesz rajtunk erőt, ami ingerültségbe csaphat át. A reakcióidő nő, a döntési képességünk pedig csökken. A fizikai munka és a testmozgás nehezebbé válik, és ez könnyen okozhat akár balesetveszélyes helyzeteket is.
Természetesen az emberi szervezet reagál a csökkenő energiaszintre, így hozzá tudunk szokni a megvonáshoz, de míg elérünk erre a szintre, addig fokozottan figyelnünk kell magunkra. Ehhez az átálláshoz időre van szükségünk, és megfelelő felügyeletre. Ebben tudnak minket támogatni az egészségügyi szakemberek.
Étkezés a böjti időszak után
A böjtöt követően fokozottan oda kell figyelni arra, hogy ütemezetten térjünk vissza a megszokott étkezésünkhöz. El kell kerülni a szervezet hirtelen terhelését, hiszen az emésztőszervrendszer elszokott a nehéz, zsíros ételektől. Az első napokban érdemes könnyen emészthető, alacsony rost-, zsír-, cukortartalmú ételeket választani, ezzel elkerülhetjük a puffadást, hasi fájdalmat. Kerülni kell a szénsavas italokat, a tejszínes ételeket és a magas rosttartalmú, például nyers zöldségeket. Helyettük válasszuk a tápanyagokban gazdag, könnyen emészthető, fehérjéket, keményítőt és telítetlen zsírokat tartalmazó élelmiszereket, például főtt burgonyát, tojást, avokádót.
