Az első működő gőzgép tökéletesítése a 18. században hosszú évekig tartott. Napjainkban a gépgyártás egy rendkívül összetett rendszert foglal magába, aminek fontos szereplője a gépgyártás-technológiai technikus.
James Watt a 18. századi Skóciában született
288 évvel ezelőtt, 1736. január 19-én született James Watt skót feltaláló és mérnök, aki a gőzgép továbbfejlesztésével hozzájárult az ipari forradalomhoz.
Watt a skóciai Greenock városában született, és már az általános iskolában is a fizika és a matematika érdekelte. A család anyagi helyzete nem engedte, hogy magasabb iskolai végzettséget szerezzen, ezért a finommechanikusi foglalkozást választotta. 1754-ben optikát és mechanikát kezdett tanulni Glasgow-ban, majd három évvel később megkapta az egyetemi mechanikusi állást.
A megoldás a gőzkondenzátor lett
Amikor rábízták a Newcomen-féle gőzgép modelljének javítását, ő nemcsak helyreállította a gépet, hanem arra is törekedett, hogy tökéletesítse a modellt. Megfigyelte, hogy a gép kazánja csak a dugattyú néhányszori felemelkedéséhez elegendő gőzt fejleszt, ezután várni kell, amíg új gőz keletkezik a kazánban.
Hosszas gondolkodás után, 1765 elején rájött a megoldásra: a gőznek nem szabad közvetlenül a gőzhengerben lecsapódnia, inkább biztosítani kell, hogy egy külön tartályban cseppfolyósodjon. Így találta fel Watt a gőzsűrítőt (kondenzátort), és nem sokkal később a hengert mind a két végén lezárva a kettős hatású expanziós gőzgépet.
1785-ben fejeződött be a gőzgép tökéletesítése
Watt számos nehézséggel küzdött, mire gőzgépének első sikeres modellje elkészült. Pénzügyi gondok miatt dr. Roebuck segítségét kérte, aki a szabadalom mellett a nyereség kétharmadát is követelte, azonban ez a kísérlet sem járt sikerrel.
Később, Matthew Boulton-t választotta üzleti partneréül, így 1775-ben sikerült elkészítenie a gőzhengert, ami lehetővé tette az első működőképes gőzgép megépítését. A gépek sikeresen működtek, és Watt hamarosan felkészült a tömeggyártásra.
Watt élete során további találmányokat is megalkotott, mint például a másolóprést, a lendkereket, és a fordulatszámot állandósító centrifugálszabályzót. 1785-ben munkatársa, Murdock kifejlesztette a gőzelosztó tolattyút, amivel a gőzgép fejlesztése befejeződött.
Hogy működik a gőzgép?
A gőzgép egy olyan hőerőgép, ami a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja. Az ipari forradalomban szinte kizárólagos energiaforrásként szerepelt, szivattyúk, gőzmozdonyok, gőzhajók és gőzüzemű traktorok hajtására használták.
A gőzgép működtetéséhez egy gőzkazánra van szükség, ami felforralja a vizet és magas nyomású gőzt állít elő. Bármilyen éghető anyag használható tüzelőanyagként, például papír, szemét, fáradtolaj, kukoricacsutka, trágya, vagy száraz fű. A keletkező gőz egy dugattyút hajt meg, aminek mozgását a forgattyús mechanizmus átalakítja forgómozgássá, így hajtva további gépeket.
Az első gőzzel működő szerkezetet Hérón, egy alexandriai görög készítette, találmánya azonban csak játékszer maradt. A Felvidéken, Selmecbányán bányavíz elszívására állították fel az első magyarországi gőzgépet a 18. században, 1804-ben pedig Kismartonban helyeztek üzembe egy angol gyártmányú gőzgépet.
A gépgyártás fontos szereplője a gépgyártás-technológiai technikus
Napjainkban a gépgyártás már egy rendkívül összetett rendszert foglal magába, ahol sok szakember együttes munkájára van szükség. Közülük most a gépgyártás-technológiai technikust emelnénk ki, aki részt vesz a gépalkatrészek technológiai tervezésében és gyártásában, valamint gépek, géprendszerek és mechanikus berendezések működtetésében, szerelésében, karbantartásában és javításában.
Munkája során leginkább folyamatirányítási feladatokat végez, ő felelős többek között a gépek, mechanikai berendezések és alkatrészek tervezéséért és gyártásáért is. Szerelési költségeket, valamint anyag- és munkaerő-szükségletet tervez és ellenőriz, ezenfelül biztosítja az alapanyag-ellátást és a megfelelő gyártási feltételeket Irányítja a berendezések elhelyezését és rendszerbe illesztését, elvégzi az üzembe helyezést, és kezeli az üzemzavarokat és minőségi problémákat.
Gépgyártás-technológiai technikus képzés, továbbtanulás és elhelyezkedési lehetőségek
A gépgyártás-technológiai technikus szakmát a gépészet ágazat 5 éves képzésén sajátíthatod el, ami érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul.
A képzés során a műszaki alapozáson túl gyártás-előkészítésről, gépi forgácsolásról, és korszerű forgácsolási technológiákról tanulhatsz, gépészeti ismeretek szerezhetsz, ezenfelül a gyártástervezéssel és a karbantartással is megismerkedhetsz. Tanulmányaid során 280 óra egybefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venned, amelyből 140 órát a 11., és 140 órát a 12. évfolyamon kell teljesítened.
A gépgyártás-technológiai technikus szakember jellemzően gépésztechnikus munkakörben helyezkedhet el. Munkáját leggyakrabban gépipari üzemekben, gyárakban végzi. Ha ezen a területen szeretnél továbbtanulni, a felsőoktatásban például gépészmérnök alapképzésben teheted meg.
Ha többet szeretnél megtudni a gépgyártás-technológiai technikus munkájáról és feladatairól, az alábbi linken olvashatod a szakma leírását:
Kiemelt képünk forrása: commons.wikimedia.org
