Szinte napra pontosan 150 éve, 1874. január 3-án állították üzembe az első magyarországi gyártású gőzmozdonyt. Bár a vasúti közlekedés azóta rengeteget fejlődött, és gőzmozdonyokkal is csak a Vasúttörténeti Parkban vagy a nosztalgiavonatokon találkozhatunk, még mindig szükség van azokra az emberekre, akik a vasúti kocsik biztonságos működéséért felelnek – ők a kocsivizsgáló technikusok.
Az első géperejű vasúti vontatójármű
A gőzmozdony volt az első géperejű vontatójármű, amelyet a vasúton használtak. A gőzmozdony egy olyan vasúti vonatkocsi, amit gőzgép hajt meg. A gőzgép a szükséges gőzt egy kazánból kapja, amelyben fűtőanyaggal, például kőszénnel vagy fával felfűtött vizet használnak.
A gőzmozdony tartályokban hordja a tüzelőanyagot és a vizet. A kazánban keletkező gőz energiáját a gép hengerei használják fel mechanikai munka elvégzésére. A gőzmozdonyoknak két fő típusa van: az egyik friss gőzzel működik, a másik pedig a gőz nyomását két lépcsőben használja fel.
Az első hazai gyártású, a MÁVAG-ban készült gőzmozdonyt 1874. január 3-án állították üzembe. Magyarországon 1959-ig gyártottak gőzmozdonyokat, majd 1984-ben kivonták őket a rendszeres vasúti forgalomból.
A dízelmozdony
A dízelmozdonyok Magyarországon az 1920-as években jelentek meg, és napjainkban is jelen vannak a hazai vasúti közlekedésben. A dízelmozdony egy olyan mozdony, amit egy belső égésű motor hajt meg. Ez a motor általában négyütemű dízelmotor, ami a mozgáshoz szükséges erőt termeli.
A dízelmotor sajátossága, hogy terhelhetősége és leadott teljesítménye fordulatszámfüggő, alacsony fordulaton nem terhelhető, így közvetlenül járműhajtásra nem alkalmazható. Ezért a vonat mozgatásához egy külön gépezeti egység, az „erőátvitel” segítségével kapcsolják össze a motort a kerekekkel. Az erőátvitel segít abban, hogy a motor által termelt erőt hatékonyan átadják a kerekeknek, és így a vonat el tud indulni. A különböző dízelmozdonyoknál háromféle erőátviteli rendszert használnak, amit az adott vonat feladata határoz meg.
A villamos mozdonyok térhódítása
A villamos mozdonyok, vagy villanymozdonyok története a 19. század közepére nyúlik vissza. Jedlik Ányos fontos szerepet játszott a villamos energiával működő gépek fejlesztésében. Ő készítette el az első kommutátoros elektromotort, amely az elektromágneses hatásra épült. Jedlik továbbfejlesztette találmányát, és bemutatta, hogy a villamos motorok alkalmazhatók járművek hajtására is. 1855-ben elkészítette a villamos motorkocsi modelljét. Bár Jedlik alig publikálta eredményeit, az ő munkássága alapozta meg a villamos gépek elméletét és gyakorlatát.
A világ első villamos vasúti vontatójárművét Werner von Siemens mutatta be 1879-ben. A villamos mozdonyok a villamos energiát a felsővezetékes táplálás vagy más rendszerek segítségével alakítják át mechanikai munkává. Európában 1899-ben indult el az első nagyvasúti villamos vontatás Svájcban. Hazánkban a villanymozdonyok használata a XX. század első felében kezdett elterjedni, ebben az időszakban a magyar mozdonygyártás világhírű volt.
A kocsivizsgáló technikus a biztonságos vasúti közlekedésért dolgozik
A vasúti közlekedésben számos szakember vesz részt, akik a biztonságos közlekedésért dolgoznak. Közülük az egyik legfontosabb a kocsivizsgáló technikus, aki induló és érkező vonatoknál egyaránt elvégzi a vasúti kocsik komplex vizsgálatát.
A kocsivizsgáló technikus fontos szerepet játszik a vonatforgalom biztonságos és szakszerű szervezésében. Munkája során értékeli a vontatott járművek műszaki állapotát, beleértve a közlekedtethetőséget és a fékrendszer működését. Ellenőrzi a kocsik kapcsoló- és vonókészülékét, féktömlőjét, valamint más fontos elemeket.
Intézkedik a hiányosságok kijavítására, és gondoskodik a kocsik fűtési, világítási és belső berendezéseinek megfelelő működéséről. Vezeti a kocsiszolgálati dokumentációkat és végzi a vonatok indításához és fogadásához kapcsolódó összetett feladatokat, együttműködve munkatársaival.
Miért válaszd a kocsivizsgáló technikus szakmát?
A kocsivizsgáló technikus szakmát érdemes azoknak tanulni, akiket érdekel a vasúti közlekedés és a vasúti járművek gépészeti, villamossági, és elektronikai rendszereinek működése. A jó szakember műszaki érzékkel, időérzékkel és térlátással egyaránt rendelkezik. Logikus gondolkodása és problémamegoldó képessége segíti a kocsik vizsgálatát és a rendszerek hibakeresését.
A munka fizikai erőnléti kihívásokkal jár, gyakran nehéz körülmények között végezhető. A felelősségteljes munkavégzés, a pontos és fegyelmezett magatartás elengedhetetlen, mivel veszélyes üzemű járművekkel dolgozik. A kocsivizsgáló technikus általában a vasúttársaságnál, gépésztechnikusi munkakörben tevékenykedik, együttműködve más területeken dolgozó kollégákkal.
Ha többet szeretnél tudni a kocsivizsgáló technikus feladatairól, az alábbi linken megtalálod a szakma leírását:
