A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) 2023-as, nyári indulása óta nemcsak rendszerszintű változásokat hozott a hazai innovációs ökoszisztémában, hanem kézzelfogható eredményekkel is bizonyította, hogy az egyetemek, kutatók, startupok és vállalatok közötti együttműködés valódi hajtóereje lehet Magyarország fejlődésének. A technológiatranszfer, a startupok és az innovatív vállalatok támogatása, a nemzetközi nyitás és a fiatal alapítók felkészítése mind azt a célt szolgálja, hogy hazánk ne csupán követője, hanem formálója legyen a globális innovációs trendeknek. A NIÜ első két éve egy jövőorientált, tudásalapú gazdaság alapjait fektette le – olyan alapokat, amelyekre 2040-re egy valóban vezető innovátori státusz is épülhet.
Két évvel ezelőtt, 2023 nyarán jött létre a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) azzal a céllal, hogy lendületet adjon a hazai innovációs ökoszisztémának, és erős, összehangolt hálózatot építsen ki a kutatók, fejlesztők, alapítók és befektetők között. Az elmúlt két évben az ügynökség nemcsak egy szervezeti keretet teremtett meg, hanem aktív katalizátorává vált a magyarországi tudásalapú innovációnak. Kiemelkedő eredményeket ért el különösen az egyetemekkel való együttműködésekben, az oktatási innováció ösztönzésében és a tudástranszfer megerősítésében – vagyis ott, ahol a tudományos gondolatból üzlet, társadalmi haszon és versenyképesség születik.
Fókuszban a technológiatranszfer
Az egyik kiemelt kezdeményezés az elmúlt két év során az egyetemi és kutatóintézeti technológiatranszfer megerősítésére, azaz arra irányult, hogy miképp születhet és léphet sikerrel piacra minél több tudományos és műszaki eredményből új termék, technológia. A NIÜ aktív támogatásával 2024 elején hat hazai egyetemen (Semmelweis Egyetem, Óbudai Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem) indult el olyan technológiatranszfer-vállalat (TTC), amelynek elsődleges feladata a kutatási eredmények piaci hasznosításának támogatása. Ezek a szervezetek nem csupán adminisztratív hidat képeznek a laboratóriumok és a vállalati világ között, hanem aktívan közreműködnek az ötletek üzleti validációjában, a szabadalmak kezelésében, a spin-off cégek alapításában és a piacra lépési stratégiák kidolgozásában. A projekt sikerét jelzi, hogy azóta további kilenc felsőoktatási intézmény (Állatorvostudományi Egyetem Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Pannon Egyetem) hozott létre hasonló vállalatot. A NIÜ a nemzetközi gyakorlatok folyamatos elemzésével szakmai támogatást nyújt a TTC-k versenyképes működtetéséhez, ennek keretében például részletes tudáshasznosítási útmutatót hozott létre és bocsátott az intézmények rendelkezésére. Az ezen vállalatok által végrehajtott Proof of Concept (PoC) pályázat keretében az idén az egyetemek, valamint a HUN-REN TTC-i 3,45 milliárd forint támogatást nyertek az NKFIHtól arra, hogy ígéretes innovációs projektjeiket egy lépéssel közelebb vigyék a piacra lépéshez. A PoC célja az, hogy a laboratóriumi környezetben már működő ötletekből technológiailag és üzletileg is validált prototípusok, termékek vagy szolgáltatások szülessenek. A támogatások révén több száz olyan projekt indulhat el, amely önmagában is piacképes lehet, de legalábbis alkalmassá válhat arra, hogy későbbi fázisban befektetők, partnerek vagy nagyvállalati együttműködések révén tovább fejlődjön.
Hallgatók a startup-világban
Az egyetemi innováció nem csupán kutatási, hanem oktatási kérdés is. A NIÜ stratégiai jelentőségűnek tartja, hogy az innovációs gondolkodásmód már a közép- és felsőoktatásban is megjelenjen. Ennek jegyében indult el a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely a legnagyobb hazai egyetemi innovációs és startupképzéssé nőtte ki magát. A program a 2024/2025-ös tanévtől új struktúrában, kibővített mentorhálózattal és teljesen megújult, új formátumú, angol nyelvű tananyaggal folytatta működését, így a nemzetközi hallgatók számára is elérhetővé vált. A HSUP célja, hogy a diákok valódi projekteken dolgozva sajátítsák el az innovációs folyamat logikáját, a startup-építés lépéseit és a piacra lépés kihívásait. A program csúcspontja minden évben a Demo Day, amely során a legígéretesebb csapatok bemutatják projektjeiket a szakmai zsűri és potenciális befektetők előtt. Az idén júliusi Demo Dayen tizenöt csapat mutatkozott be, a tagjaik pedig egy-egy millió forint ösztöndíjban részesültek elismerésként és lehetséges indulótőkéül. Szeptemberben a NIÜ dedikált startup-programot indít a doktoranduszoknak, valamint annak érdekében, hogy a fiatalok már a középiskolában megismerkedjenek a startup-világ izgalmaival. Emellett a Magyar Innovációs Szövetséggel együtt mentori támogatást nyújt az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián résztvevő diákoknak abban, hogy az ötleteiket sikerrel formálják termékekké. Továbbá a Selye János Diáklaborhálózat, valamint a Tudományos Expo eseményei mintegy 60 ezer diákhoz juttatták el az innováció szemléletét és a tudományos gondolkodás örömét.
Partneri együttműködések elősegítése és a láthatóság növelése
A NIÜ kiemelt hangsúlyt fektet a hazai vállalkozások innovációs ismereteinek bővítésére is, ennek keretében ma már közel 1500 magyar kkv végezte el az ügynökség innovációs tréningjét, amelyben alapvető ismereteket szerezhettek teljesen online formában az innovációs folyamatokról. A NIÜ a tréningeken túl projektfejlesztési és mentori szolgáltatásokat is kínál azon vállalkozások számára, amelyek új, innovatív fejlesztésbe kezdenének, amelyhez technológiai vagy piaci oldalon vonnának be szakértői kompetenciákat. A vállalati szektoron belül az ügynökség kiemelten foglalkozik a startup-ökoszisztéma ügyével: a NIÜ által életre hívott Startup Kerekasztal célja, hogy fórumot biztosítson az ökoszisztéma szereplőinek arra, hogy közösen vitassák meg a startupok előtt álló kihívásokat és találjanak közös megoldásokat azokra.
A Nemzeti Innovációs Ügynökség tevékenységének szerves része az is, hogy a magyar felsőoktatási és kutatási intézmények kapcsolatrendszerét megerősítse a nemzetközi színtéren. Az innovatív magyar vállalatok külpiacra lépését segítő XPAND programban több mint száz hazai vállalkozás – köztük startupok és egyetemi spin-off cégek – jutottak el egy többlépcsős felkészítési folyamatot követően külföldi piacokra, kiállításokra, szakmai fórumokra, amelyek keretében sok száz szakmai egyeztetést folytattak le potenciális partnerekkel, vevőkkel, befektetőkkel. Ezzel párhuzamosan az Enterprise Horizon kezdeményezés célja az, hogy növelje a magyar vállalati szereplők részvételét a Horizon Europe keretprogram pályázataiban. A támogatások és a felkészítő programok révén nőtt a magyar részvétel a nemzetközi kutatási konzorciumokban, és olyan új partneri együttműködések jöttek létre, amelyekben egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közösen vehetnek részt komplex nemzetközi projektekben.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
