Kapu Tibor űrkísérlete áttörést hozhat a mezőgazdaságban

Szerző: | 2025. július. 16. | Fősodor

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett magyar kísérletek eredményei a jövő mezőgazdaságában is kulcsszerepet játszhatnak – erről beszélt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában. Kiemelte: a HUNOR program keretében Kapu Tibor által elvégzett növénytermesztési kísérlet a klímaváltozás által veszélyeztetett élelmiszer-termelés számára nyithat új utakat.

A kormánybiztos külön figyelmet szentelt a Debreceni Egyetem által vezetett növénytermesztési kísérletnek, amelyben retek-, búza- és paprikamagokat csíráztattak sikeresen mikrogravitációs környezetben.

A kísérlet célja az volt, hogy megértsék: hogyan lehet növényeket hajtatni és életben tartani az űrben, és a tapasztalatokat később földi körülmények között is alkalmazni lehessen.

„Ez az innováció legmagasabb szintje” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya. – „Az agráriumot érő klímaválság miatt hatalmas szükség van olyan technológiákra, amelyekkel szélsőséges körülmények között is fenntartható az élelmiszer-termelés.”

A magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor, az Axiom-4 misszió tagjaként közel 20 napot töltött az űrállomáson, ahol összesen 25 tudományos kísérletet hajtott végre. Bár az eredetileg 14 napos küldetést a kedvezőtlen ISS-pozíció miatt meghosszabbították, ez lehetőséget adott számára arra, hogy még több értékes adatot gyűjtsön – többek között a növények fejlődéséről is.

A kísérlet során alkalmazott módszerek – például a vízellátás optimalizálása, a csíráztatási környezet szimulálása és a növekedési ütem precíz mérése – új lehetőségeket kínálnak a földi agrárkutatásban is, különösen szárazabb, extrém időjárással sújtott régiókban.

A programban részt vevő magyar egyetemek – például a Debreceni Egyetem – a kormánybiztos szerint ezzel nemzetközi szinten is versenyképes tudományos szintre léptek.

A HUNOR (Hungarian to Orbit) program célja, hogy magyar űrhajósok saját tudományos kísérletekkel járuljanak hozzá a nemzetközi űrkutatáshoz. A küldetés során Kapu Tibor mellett Cserényi Gyula is teljes kiképzést kapott űrhajósként, és a Földről segítette a kutatási munkát.

Továbbolvasásra ajánljuk

Ha érdekel, hogyan kapcsolódik a mezőgazdaság a világűrhöz, olvasd el a „A Hold sem a régi – Mit keres a mezőgazdaság az űrben?” című cikket is, amiből megtudhatod, hogyan próbálnak kutatók a Holdon közeli körülmények között növényeket termeszteni – és miért lehet ez fontos a Föld jövője szempontjából is.

A Hold sem a régi – mit keres a mezőgazdaság az űrben?

 

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

Promó

Így tanultok Ti!

Kövess minket