Kirándulás a római korba

Szerző: | 2023. május. 9. | Kikapcs

Aquincum római kori romjai

Végre jön a jó idő, így a szabadidőnkben kirándulni is mehetünk. Ha nem vonz az erdő, vagy már bejártál a közelben minden szép területet, és emellett szeretnél egy kicsit a kultúrával is foglalkozni, akkor vedd célba a szabadtéri múzeumokat! Megtekintheted a római kori régészeti emlékeket, amelyek hazánk területén találhatók.

Magyarország az első és az ötödik század között római provincia volt, Pannónia néven. Így nagyon sok olyan római kori emlékünk van, amely ellenállt az idő vasfogának. Házak, épületek, díszek, pénzérmék és egyéb értékes leletek kerültek már ki a földből. Főképp a középső és a nyugati országrészben maradtak ránk olyan római kori emlékek, amelyeket ma már szabadtéri múzeumokban járhatsz körbe. 

Pannonia és a Borostyánút

Pannonia Provincia sokáig nem keltette fel a Római Birodalom figyelmét. A területet és az itt élő népeket a korai feljegyzésekben a római szerzők egyszerűen csak barbároknak tekintették. Azonban volt valami, ami igencsak vonzóvá tette a területet: Pannónián keresztül haladt a Borostyánút. A Borostyánút – azaz a Via Sucianaria – egy ókori kereskedelmi útvonal volt, mely Észak-Európából a Földközi-tengerig vezetett. Ezen az úton szállították a borostyánt a Balti-tenger partjától Itáliába, Görögországba és Egyiptomba. Az út hazánk nyugati szélén haladt el, Scarbantia (Sopron) és Savaria (Szombathely) érintésével.

borostyánkő látható a képen
A Borostyánúton a borostyánkő forgalom is zajlott (Fotó: 123rf.com)

Aquincum – Óbuda római kori emlékei

Budapest területén belül több helyen találhatunk római emlékeket. Az egyik legnagyobb épületegyüttes, ami fennmaradt napjainkra, az az Aquincumi Múzeum Régészeti Parkjában található.  Ez a terület Óbudán található, azaz a harmadik kerületben, és a szentendrei hévvel könnyen megközelíthető. 

Aquincium korábban egy római település és katonai tábor volt, amelyet i. sz. 89 körül alapítottak, és egészen a 4. századik létezett. A Régészeti Parkban római kori romok között lehet sétálgatni, megtekinthető egy korai fürdő is, illetve az itt működő vízvezeték egy része is fennmaradt. A múzeum rendelkezik őskori és ókori gyűjteménnyel is, a római kori emlékek közül kiemelkedő az Érmetár, a Kőtár, valamint a Falfestmények és a mozaikok kiállítása.

Óbudán emellett több római kori emléket is megtekinthetnek az érdeklődők. Ilyen például a Hercules villa, a Fürdő Múzeum, a Táborvárosi Múzeum, és az egyéb feltárt területek, amelyeket a múzeum oldalán “Rejtőzködő római örökségünk” néven lehet megtalálni.

Korábban már írtunk arról, hogy az Aquincum Múzeum Régészeti Parkja minden évben Floralia ünnepséget tart, ezt a cikket itt olvashatod el.

Gorsiumi fénykép
A Gorsiumi Régészeti Kert (Fotó: 123rf.com)

Gorsium, a legnagyobb római kori város – Székesfehérvár, Tác

Gorsiumot tartják Magyarország egyik legjelentősebb római kori településének. Jelenleg ez a terület Székesfehérvártól kb. 15 km-re található, Tác község területén. Ez a város is az első és a negyedik század között létezett, és hatalmas, mintegy 400 hektáros területet foglalt el. A romok helyén épült ki a Gorsium Régészeti Park, ami az eredeti város felét, mintegy  200 hektáros területet fed le. A romok között palota, ókeresztény bazilika, közfürdő, hivatalos épületek, lakóházak és laktanya maradványai is megtekinthetők.

Savaria – Szombathely régészeti emlékei

Ha már az ország nyugati részébe érkeztünk, maradjunk is itt! Szombathely római kori neve Savaria volt, ez az elnevezés visszaköszön az évente megrendezésre kerülő Savaria Fesztivál elnevezésben is. Szombathelyt az emeli ki a római kori települések közül, a Borostyánút egyik állomása volt, emiatt pedig a tartományi székhely.

Ha az ember a római kori emlékekre kíváncsi, akkor a Járdányi Paulovics István Romkertbe kell ellátogatnia. Itt láthatók egy korabeli palota részei, megtekinthető az épület mozaikpadlója, de itt is körbejárhatunk egy római kori fürdőházat, valamint egy szentély alapfalait. Érdekessége a kiállításnak, hogy itt látható a Borostyánút megmaradt szakasza, és az Iseum Savariense, utóbbi egy újjáépített Isis-szentély.

gladiátorviadal látható a képen
A Savaria Fesztivál gladiátorviadalán készült kép (Fotó: 123rf.com)

Pécs a római korban Sophianae

Utazzunk tovább Pécs városába! Pécs római kori neve: Sopianae, ami csak a 2. században kezdett épülni, de a 3. században már városi rangot kapott. A pécsi leletek elsősorban az ókereszténység nyomait viselik. A leletek jelentős számú kápolnát, sírkamrát és épített sírokat tartalmaznak, méghozzá igen nagy mennyiségben, ami különlegesnek számít. A feltárt emlékek olyan különlegesek, hogy világörökségi védelmet kaptak. A Cella Septichora összesen kilenc helyszínből áll, ahol nyolc gazdagon díszített felú sírkamrát lehet megtekinteni.

Ha ismered a római kori városokat, és szívesen tesztelnéd tudásodat, akkor a római kori városnevekről szóló kvízünk biztosan érdekelni fog!

A szerzőről:

Kisanyik Tímea
Újságíró-szerkesztő. Sokéves szakképzési területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, korábban a feladatai közé tartozott a szakmák népszerűsítése. Újságíróként elhivatottan támogatja azt a célt, hogy a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó információk minél több emberhez jussanak el. Szereti a sikertörténeteket, amelyek inspirálóak mások számára, a jövő oktatásához tartozó – akár digitális – fejlesztéseket, amelyek könnyebbé tehetik a munkavégzést. Figyelemmel kíséri a magyar és nemzetközi trendeket, valamint a szakmai versenyeket, rendezvényeket.

Promó

Promó