Gyorsan változó világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Már nem elegendő megtanulnunk egy szakmát, hanem képesnek kell lennünk arra, hogy tudásunkat folyamatosan fejlesszük, pallérozzuk. 2000-ben az Európai Tanács elfogadta a Lisszaboni stratégiát, amelyben meghatározták az egész életen át tartó (lifelong learning) tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. Az Európai Tanács célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség. Az alapkompetenciákat kulcskompetencia néven is nevezzük, cikksorozatunkban ezeket fogjuk bemutatni.
Összesen 8 kulcskompetenciát különítünk el egymástól:
- az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciákat,
- a digitális kompetenciát,
- a tanulás tanulása,
- a szociális és állampolgári kompetenciát,
- a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciát,
- valamint a kulturális tudatosság kompetenciáját.
Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia
Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, valamint ezek értelmezését szóban és írásban egyaránt. A kulcskompetencia részei a hallott és az olvasott szöveg értelmezése, az önálló szövegalkotás, valamint nagy jelentőségű a helyes és kreatív nyelvhasználat is.
A magyar nyelvi kompetencia fejlesztését a magyar nyelv és irodalom oktatás támogatja. Része a szövegértés, szövegértelmezés, valamint saját vélemény megfogalmazása a nyelvi elemek helyes használatával. Röviden a kompetencia célja, hogy az egyén képes legyen magát maradéktalanul kifejezni, társait pedig megérteni.
Azok a személyek, akiknek az anyanyelvi kommunikációja nem megfelelő, nyelvi hátrányba kerülhetnek. Nyelvi hátrányt okozhat például
- a kiejtés, hangképzés eltérése az átlagtól,
- a szegényes szókincs,
- a kommunikációs gátak,
- a szövegértési és a szövegalkotási gondok stb.
De nem kell aggódni, az anyanyelvi kompetenciák fejleszthetők. Sok gyakorlással a kompetenciák akár rövid idő alatt jelentősen fejlődhetnek.
A magyar érettségi
A tanulók a mai napon írták meg a 2023-as érettségi időszak magyar nyelv középszintű és emeltszintű vizsgáit. Az első napon 72 579 diák vágott neki a középszintű magyar érettséginek, 1771 tanuló pedig emelt szintű feladatokat fogja megoldani.
A középszintű magyar érettségi első részében a diákoknak Máté Andrea „A bikavér legendája” című írását kellett elemezni, majd a szöveghez kapcsolódó 12 kérdést válaszolták meg. Az első rész második felében egy rövid szövegalkotási feladatot kaptak, ahol választhattak, hogy diákszövetség titkárként a „Kiváló tanuló és sportoló” díj elnyeréséhez egy ajánlólevelet írjanak, vagy egy érvelést írhattak arról, hogy a „Bringázz a suliba!” program szerint az iskolába érdemes kerékpárral járni.
Azt azonban már most tudjuk, hogy 2024-től változni fog a magyar érettségi. A szövegértési feladatsor kiegészül majd nyelvtani kérdésekkel, a gyakorlati szövegalkotást és az érvelést pedig törölni fogják. Új feladat lesz egy irodalmi-műveltségi teszt kitöltése. A szóbeli vizsgakövetelmények is megváltoznak: míg idén hat életmű volt kötelező, jövőre ez a lista már tízre bővül.
Kulcskompetencia a munka világában
Fontos kiemelnünk, hogy a kompetenciák folyamatosan változnak a munka világának elvárásai alapján. A Világgazdasági Fórum készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy várhatóan 2025-re a munkavállalók legalább felének új kompetenciákat kell elsajátítania. Gondoljunk csak bele, milyen gyorsan fejlődik a cégek eszköz- és gépparkja, vagy épp milyen gyorsan változnak a digitális fejlesztések. Ezekkel a változásokkal egyenesen arányosan alakulnak át a munkakörök, a szakmák, illetve az ezekhez szükséges kompetenciák is.
