Menstruációs szegénység és oktatás

Szerző: | 2023. szeptember. 13. | Egészség

A képen egy női has látható, aki bugyiban áll, kezében egy szomorú mosoly jel látható

Gyanítom, hogy aki ezt a címet elolvassa, az elsőre teljesen le fog döbbenni azon, hogy mi köze van a természetes női testi folyamatoknak az oktatáshoz. Remélem, hogy ha elolvassák a cikket, akkor ők is be fogják látni: igenis nagy hatással lehet a menstruáció az oktatási folyamatokra.

Először is szögezzünk le egy nagyon fontos tényt: természetes biológiai folyamatokat teljesen felesleges tabuként kezelni. Nem segítünk vele senkinek, ha nem beszélünk ezekről a dolgokról, de sokat árthatunk azoknak, akiknek szüksége lenne arra, hogy halljanak, tudjanak, tanuljanak és értsenek a saját testük nyelvén. Az emberi szervezet egy tökéletesen összeállított rendszer, amely képes arra, hogy új életet adjon, hogy egy párt családdá tegyen, de ennek a folyamatnak van ára is, méghozzá a női szaporítószervek havonta történő megújulása. Hogyan lehet valami tabu, ami életet ad nekünk? Félreértés ne essék, nem hiszem, hogy van nő a világon, aki örülne a menstruációs ciklusnak, és sosem fogom azt leírni, hogy ez életünk legszebb időszaka, egyszerűen csak úgy gondolom, hogy nem szabad tabuként kezelni ezt a természetes biológiai folyamatokat.

Menstruációs szegénység

Biztosan sokan hallottak már a menstruációs szegénység fogalmáról. Ezt a kifejezést arra használjuk, amikor a mélyszegénységben élő, nélkülöző nők nem engedhetik meg maguknak, hogy a menstruációs ciklusuk alatt egészségügyi termékeket vegyenek maguknak.

Egy szárítón egy bugyi és egy pár zokni szárad
A menstruációs szegénység minden ötödik nőt, fiatal lányt érint hazánkban (Fotó: 123rf.com)

Most egy kicsit lépjünk ki a saját világunkból, és váltsunk szemléletet! Képzeljük el azt, hogy az otthonunk egy olyan ház, ahol nem mindig van télen pénz a fűtésre. Talán nincs áram sem, esetleg még a víz sincs bevezetve, hanem a kútról kell hozni a vizet. Sokan vannak hazánkban is olyanok, akik a hátrányos helyzetű térségekben ilyen körülmények között élnek. Családok, ahol minden egyes forint hónapról-hónapra a létfenntartásra is csak szűkösen  elég. Aki ilyen körülmények között él, annak nem lesz lehetősége arra, hogy egészségügyi betétre költse a pénzét. Ebben a helyzetben gyakori, hogy a lányok a menstruációjuk során rongyokat, papírt, vattát használnak.

De hogyan kapcsolódik a menstruáció az oktatáshoz?

A Magyar Vöröskereszt 2019-ben készített egy felmérést a menstruációs szegénységről. A felmérés eredményei rámutattak, hogy a menstruációs szegénység hazánkban minden ötödik lányt érinti a hátrányos helyzetű régiókban, ugyanis a lányok közel 10 százaléka hiányzott már a ciklusa miatt az iskolából. Ezek a lányok a menstruációjuk során inkább nem mennek iskolába, ami akár 50 tanítási napnak megfelelő hiányzást is jelenthet egy év során, hiszen havonta 2-5 tanítási nap lehet érintett. Az átlagosan 180 tanítási napból 50-et hiányozni, az majdnem a teljes tanév fele.

Szerintem teljesen természetes, hogy senki nem szeretne azzal dicsekedni, hogy azért nem ment iskolába, mert nincs pénze egészségügyi betétekre, ezért a lányok esetében ezeket a hiányzásokat egyszerű lógásként, hiányzásként kezelik. Alapvetően egy ördögi körbe kerül az, aki ebben a helyzetben él. Szégyenkezni fog amiatt, ami a testével történik, ami pszichésen később igen komoly nehézségeket okoz abban a folyamatban, hogy nőként képes legyen megélni a saját nőiességét. Másrészről a lányok szégyenkeznek a szegénységük miatt, ami szintén az önértékelés romlásához vezet. Mindezt csak azért, mert nem beszélünk róla, mert nem tudjuk elfogadni azt, hogy a szervezetünk így működik, és ez egy teljesen normális folyamat.

Megoldás a menstruációs problémákra 

A Magyar Vöröskereszt 2019-ben, az említett felmérés után indította el a #Lánybólnővé kampányt, amely során egészségügyi termékeket osztottak 250 iskolában. A kezdeményezésbe védőnőket, egészségügyi szakembereket is bevontak, akik beszélgetéseket tartottak a lányoknak azzal a céllal, hogy a menstruációs folyamatokat érintő tabukat ledöntsék. Ez azonban csak egy kampány volt, amely nem tart örökké, és nem jut el minden rászorulóhoz. Milyen megoldásokat lehetne keresni azok számára, akik a szegénység miatt nem engedhetik meg maguknak a betét, tampon vásárlását?

Sokan erre azt mondják, hogy az ilyen nők használjanak mosható, újrahasználható termékeket. Ez nagyon jól működhet olyan háztartásokban, ahol a mosógép 60-90 fokon képes fertőtleníteni egy programmal a termékeket, de most térjünk vissza ahhoz, akinél még talán víz sincs bevezetve a házba. Fel lehet forralni a vizet a lábosban, ez nem kétséges, de ez nem lesz ugyanolyan, mint a mosógép teljesítménye. A felmérés azt mutatja, hogy akik szegénységben élnek, azok nem fogják az egyszer – igencsak borsos áron – megvásárolható termékeket venni, mert nem lesz rá lehetőségük. És ezeknek a termékeknek a tisztítása, fertőtlenítése igényli a mosószert, a fertőtlenítőszert, amire szintén nem lesz pénzük.

Két tenyérben vattapamacsok vannak
A régi termékek, például a vatta használata növelheti a fertőzések veszélyét, és csökkenti a komfortérzetet (Fotó: 123rf.com)

Másik megoldás a régi módszer: használj vattát, nagyanyáink és anyáink is ezt tették, és nem is olyan drága, mint egy egészségügyi betét vagy tampon. Akik ezt mondják, azok csak azt felejtik el, hogy a vatta nincs fertőtlenítve. Emellett a vatta elég gyorsan elázik, és átáztatja az alsóneműt. És a vattán profin megtapadnak a baktériumok, amelyek a bomló vérben tökéletes táptalajra lelnek. Így lehet egyszerűen elkapni egy jó kis fertőzést. Az egészségügyi betétek és tamponok esetében más a helyzet, hiszen a tampon a vaginában helyezkedik el. A betétek felszíne pedig nedvszívó hatású, tehát az eszköz magában tartja a folyadékot és a szagokat egyaránt. Ez sajnos a vattáról nem mondható el, és nem hagy maga után komfortos érzetet.

A világon sok helyen keresik a megoldást arra, hogy a szerény anyagi körülmények között élő nők is egészségesebben, komfortosabban éljék túl a menstruációs ciklust. Esélyes, hogy a megoldás az lenne, ha ezeknek a termékeknek az árát csökkentenék, esetleg állami támogatással lehetne őket vásárolni, de ez ellen a gyártók erősen tiltakoznak. Ez nem csoda: olyan termékekről beszélünk, amelyet minden nőnek kell használnia, és gyakorlatilag minden hónapban meg kell vennie, így biztos bevételi forrás a piac szereplőinek.

A menstruációs szegénységről készült egy rövidfilm, amelyet itt tekinthetsz meg. Úgy gondolom, hogy ez segít abban, hogy kicsit más szemmel nézzünk azokra a nőtársainkra, akik nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy megvegyék a menstruációs termékeket:

A Magyar Vöröskereszt kampányában pedig a #Lánybólnővé kampány kisfilmjét tekintheted meg itt:

A szerzőről:

Kisanyik Tímea
Újságíró-szerkesztő. Sokéves szakképzési területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, korábban a feladatai közé tartozott a szakmák népszerűsítése. Újságíróként elhivatottan támogatja azt a célt, hogy a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó információk minél több emberhez jussanak el. Szereti a sikertörténeteket, amelyek inspirálóak mások számára, a jövő oktatásához tartozó – akár digitális – fejlesztéseket, amelyek könnyebbé tehetik a munkavégzést. Figyelemmel kíséri a magyar és nemzetközi trendeket, valamint a szakmai versenyeket, rendezvényeket.

Promó

Promó